Szénhidrátok.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
5. A FOTOSZINTÉZIS SÖTÉTSZAKASZA
Advertisements

ANYAGCSERE BETEGSÉGEK DIÉTÁS KEZELÉSE
Szénhidrátok.
SZÉNHIDRÁTOK.
Növényi rostok nyersrost NSP élelmi rost NDF ADF ADL cellulóz*
A takarmányok összetétele: Szerves anyagok:
Szénhidrátok (Szacharidok).
A sejtet felépítő kémiai anyagok
Szerves kémia Szacharidok.
Biodegradációs, bioremediációs eljárások
Kísérletek keményítővel. Ha megkérdezünk egy kisiskolást : Melyek az élet feltételei, akkor azt mondaná :oxigén, víz. Ha megkérdezünk egy kisiskolást.
Kémiai BSc Szerves kémiai alapok
Az élő szervezeteket felépítő anyagok
BIOKÉMIAI ALAPOK.
AMINOSAVAK LEBONTÁSA.
LEBONTÁSI FOLYAMATOK.
SZÉNHIDRÁTOK ÁTALAKÍTÁSA
AZ ENERGIA RAKTÁROZÁSA
POLISZACHARIDOK LEBONTÁSA
Nukleotidok, nukleinsavak
A sejt kémiája MOLEKULA C, H, N, O – tartalmú vegyületek (96,5 %).
Növényi rostok nyersrost NSP élelmi rost NDF ADF ADL cellulóz*
Cellulóz Cserés Zoltán 9.c.
ÁOK/ I. évfolyam / II. félév
Az intermedier anyagcsere alapjai.
Az intermedier anyagcsere alapjai 6.
Nukleotidok.
1. GLIKOLÍZIS A glikolízis az eukarióta sejt legalapvetőbb lebontó, energiaszerző folyamata. Évmilliárdokkal ezelőtt alakult ki, amikor még alig volt elemi.
2. SZENT-GYÖRGYI – KREBS CIKLUS
Hemicellulázok Monek Éva Leontina.
Hemicellulóz és lebontása
Gyermekek fejlődése és gondozásuk módszertana
A szénhidrátok.
SZÉNHIDRÁTOK.
konstitució és konformáció
Szerves kémia Vegyületek felosztása: szerves és szervetlen vegyületek
Táplálékaink, mint energiaforrások és szervezetünk építőanyagai.
Oxigéntartalmú szénvegyületek csoportosítása
A légzés fogalma és jelentősége
Szénhidrátok Dolce vita……….
Cellulóz vázanyag (10-15 ezer glükóz egység) vízben nem oldódik a felsőbbrendű állatok szomatikus enzimjeikkel nem tudják bontani az előgyomrokban, utóbél.
Szénhidrátok táplálkozás-élettani szerepe
Az életciklus analízis (LCA) kialakulása és fejlődése
Biokémia Fontolva haladóknak
Egyed alatti szerveződési szintek
Növényi rostok Cellulóz
Nitrogénmentes kivonható anyagok, emészthető szénhidrátok
2011.okt.5..
Oligo- és poliszacharidok
10. rész :Táplálékunk összetevői Szénhidrátok Klikk a folytatáshoz.
Szénhidrátok. Szénhidrátok kémiai felépítése Névmagyarázat, Összegképlet, Hivatalos kémiai megnevezés Szénhidrátok biológiai jelentősége: Fotoszintézis,
OXIGÉNTARTALMÚ SZERVES VEGYÜLETEK OXOVEGYÜLETEK.  Egy oxigénatomos funkciós csoportot tartalmazó vegyületek hidroxivegyületek  alkoholok  fenolok éterek.
2.2. Az anyagcsere folyamatai
30. Lecke Az anyagcsere általános jellemzői
Szénhidrátok. A bioszféra szerves anyagának fő tömege Döntően a fotoszintézis során keletkezik szén-dioxid + víz + fényenergia = szénhidrát + oxigén.
Szénhidrátok. Jelentőségük A Földön a legnagyobb tömegben előforduló szerves vegyületek  lehetnek energiaforrások (cukrok),  tápanyagraktárak (keményítő),
Fontosabb diszacharidok, poliszacharidok. Monoszacharidok összefoglalás.
Nukleinsavak. Nukleinsavak fontossága Az élő szervezet nélkülözhetetlen, minden sejtben megtalálható szénvegyületei  öröklődés  fehérjék szintézise.
Biokémia Fontolva haladóknak
Biomérnököknek, Vegyészmérnököknek
A POLISZACHARIDOK A poliszacharidok sok (több száz, több ezer) monoszacharidrészből felépülő óriásmolekulák. A monoszacharidegységek glikozidkötéssel kapcsolódnak.
Lebontó folyamatok.
22. lecke A szénhidrátok.
A szénhidrátok a természetben leggyakrabban előforduló szénvegyületek
Az élő szervezet építőkövei: biogén molekulák
Biológiai makromolekulák
Szénhidrát anyagcsere
Szénhidrátok 6CO2 + 6H2O + energy C6H12O6 + 6O2 Definíció Körforgalmuk
Nitrogénmentes kivonható anyagok
SZERVES VEGYÜLETEK.
Előadás másolata:

Szénhidrátok

Szénhidrátok Polihidroxi-oxovegyületek Polihidroxi aldehidek, ill. ketonok H O C C═O Triózok Tetrózok Pentózok Hexózok Heptózok

Az aldózok szerkezetének áttekintése

A ketózok szerkezetének áttekintése

Királis szénatom:4 különböző ligandum (atom vagy atomcsoport) kapcsolódik hozzá. →két szimmetrikus /tükörképi/ izomer jön létre: D vagy L módosulat ■Az optikai izomerek száma: 2n, ahol n az aszimmetrikus C atomok száma ■A cukrok D-izomerjei a D-glicerinaldehidből vezethetők le.

H O C H—C—OH CH2OH D-ribóz Furanóz forma O HOH2C OH H H H H OH OH Glik.OH ekvatoriális helyzetű O HOH2C H OH H H H OH OH β-D-ribóz Furanóz forma

H O C H—C—OH OH—C—H CH2OH D-glükóz Piranóz forma O α-D-glükóz HOH2C H OH H Glikozidos OH axiális helyzetű H OH α-D-glükóz Piranóz forma Animáció

CH2OH C═O OH—C—H H—C—OH D-fruktóz Furanóz forma O α- D-fruktóz HOH2C H Glik. OH OH H α- D-fruktóz Furanóz forma

1.Glikozidok Ha a glikozidos OH hidrogénjét más csoport helyettesíti, a gyűrűs forma stabilizálódik. A glikozidok az aldohexózok glikozidos OH-jának alkohollal való kondenzációja során keletkeznek. A glikozidos szénatom kapcsolódhat alkoholos oxigénhez, nitrogénhez, kénhez→ O-, N-, tioglikozidok jönnek létre.

Glikolipidek →pl. membránok Nukleozid Glikolipidek →pl. membránok Anyagcseretermékek: pl. vanilin, digitalin (gyűszűvirág,- szívgyógyszer), amigdalin (mandula, barackmagban) 2.Glikoproteinek → vércsoport-specifikus anyagok A szénhidrát glikozidos kötéssel kapcsolódik a fehérjéhez (Ser, Tre alkoholos OH-jához)

3.Cukoralkoholok / redukciós származékok ribóz → ribitol (FAD koenzimhez) glükóz, fruktóz → szorbitol H O C → CH2OH (oxocsoport redukálódik) Gyűrűs cukoralkohol→inozitol→foszfatidil-inozitol 4.Dezoxicukrok ribózból→ 2-dezoxi-ribóz L-galaktózból→L-fukóz (membránokban, vércsoport antigénekben)

5.Cukrok oxidációs származékai -aldonsavak (glükonsav) -aldársavak (glükársav) -uronsavak (glükuronsav)

6.Aminocukrok –C–NH2 HOOC–CH3 D-glükózamin N-ac. D-glükózamin D-galaktózamin N-ac. D-galaktózamin N-acetil-muraminsav /3. C-atomba tejsav épül be N-acetil-neuraminsav /1. C-atomba piroszőlősav Membránok Poliszacharidok Baktérium sejtfal, sejthártya

ATP felhasználással keletkeznek kináz enzimek hatására 7.Cukorfoszfátok ATP felhasználással keletkeznek kináz enzimek hatására Pl. glükóz + ATP Legfontosabb képviselőik: Szénhidrátanyagcsere köztes termékei glükokináz Glükóz-6P+ADP Glükóz-6P Glü-1-P Fru-6-P Fru-1,6-P2 Fru-2,6-P2 Glicerinaldehid-3P Dihidroxiaceton-3P Szedoheptulóz-7-P Szedoheptulóz-1,7-P

A.Redukáló diszacharidok: -maltóz: 2-D glükóz (1→4) /keményítő hidrolízise során keletkezik / -cellobioz: 2-D glükóz (1→4) /cellulóz hidrolízise során keletkezik/ -laktóz: 1-D galaktóz+ 1-D glükóz (1→4) /tejben található/

B.Nem redukáló diszacharidok: -szacharóz: -D glükóz+-Dfruktóz (1→2) -trehalóz: 2 -D glükóz (1→1) /ízeltlábúak testfolyadékában található/

Biológiai szempontból fontos poliszacharidok Tartalék poliszacharidok Vázpoliszacharidok

Tartalék poliszacharidok Keményítő Glikogén Inulin Dextránok

Vázpoliszacharidok Cellulóz Pektin Hemicellulóz Kitin Hialuronsav Kondroitin Agar

Keményítő Növényi szervezetekben tárolt poliszacharid. Amilóz: (1→4) glikozidos kötés Amilopektin: (1→4) glikozidos kötés mellett 24-30 glükóz egységenként (1→6) elágazások

Glikogén Állati szervezetekben tárolt poliszacharid. (1→4) glikozidos kötés mellett 8-12 glükóz egységenként (1→6) elágazások.

Inulin Liliomfélék gumójában, fészkesvirágzatúakban. (2→1) glikozid kötésekkel összekapcsolt fruktóz molekulákból áll, a végéhez (1→2) glikozidkötéssel egy glükóz kapcsolódik.

Dextránok Egyes baktériumokban. 1→2, 1→3 vagy 1→6 glikozidkötés. Sephadex géleket készítik belőlük.

Cellulóz Növények sejtfalában, alacsonyabb rendű állatok (zsákállat) tunicinja. (1→4) glikozidos kötés, elágazásmentes.

Pektin Növényekben, főleg gyümölcsökben –kocsonyásodó anyag. Poligalakturonsav, melyek karboxilcsoportja metanollal van észteresítve.

Hemicellulóz Növények sejtfalában. 1→4 glikozidos kötéssel kapcsolt D-xilóz polimerek.

Kitin Ízeltlábuakban, gombákban. (1→4) kötésekkel kapcsolt N-acetil-glükóz- amin molekulákból áll.

Hialuronsav Állati szervezetekben fordul elő (ízületi folya- dék, köldökzsinór). D-glükuronsav + N-acetil glükózamin

Kondroitin Kondroitin-kénsav (porcokban, csontokban, szaruhártyában). Főleg D-glükuronsav + D-galaktózamin.

Agar Tengeri moszatokban. D- és L-galaktóz helyenként kénsavval észteresítve.