Közbülső anyagcsere 2.

Közbülső anyagcsere  =A megemésztett és felszívódott tápláló- anyagok kémiai, biokémiai átalakulásának sorozata  N tartalmú táplálóanyagok: testfehérjévé alakulnak tartalék (cirkulációs) fehérjévé alakulnak elbomlanak:N tartalmú részre N mentes részre

Közbülső anyagcsere  N mentes táplálóanyagok: sejtállománnyá alakulnak (glikogén -1%-, vagy zsír termelődik elbomlanak: energia termelődik (munka, vagy hő) közben CO 2 +víz termelődik

Közbülső anyagcsere: N forgalom vizsgálata  Emészthetőség vizsgálat+vizelet gyűjtés  Bevitt N-(bélsár N+vizelet N)  Pozitív N mérleg:ürített≤felvett (növekedés, vemhesség)  Negatív N mérleg:ürített≥felvett (tejterm.)  N egyensúly: ürített=felvett (kifejlett)

Közbülső anyagcsere N mérleg felvétel leadás felvétel leadás Takarmány g Bélsár Vizelet Retenció Hústermelés: 14.8x6.25=92.5 g/nap nyersfehérje 92.5x4.35=402.3 g/nap hús (a zsírmentes hús sza. tartalma 23 % 100:23=4.35)

Közbülső anyagcsere: C mérleg (1)  A szerves anyagok forgalmáról ad tájékoztatást  Bevétel: takarmány  Kiadás: bélsár, vizelet vizelet gyomor- és bélgázok gyomor- és bélgázok bőr-, szőrzet hulladékai, bőr-, szőrzet hulladékai, bőrön-, tüdőn keresztül kilélegzett levegő, bőrön-, tüdőn keresztül kilélegzett levegő, termék termék

Közbülső anyagcsere: C mérleg (2)  Respirációs kísérlet  Mérni kell: Felvett takarmány mennyiségét, kémiai összetételét Felvett takarmány mennyiségét, kémiai összetételét Bélsár, vizelet mennyiségét, összetételét Bélsár, vizelet mennyiségét, összetételét Belélegzett levegő O 2 és CO 2 tartalmát Belélegzett levegő O 2 és CO 2 tartalmát Kilélegzett levegő O 2 és CO 2 tartalmát Kilélegzett levegő O 2 és CO 2 tartalmát Termelt metán mennyiségét Termelt metán mennyiségét

Közbülső anyagcsere: C mérleg (3)  I. Szintézis: kiszámítható a beépült fehérje, szénhidrát, zsír mennyisége:  1. beépült fehérje:  a C mérleget N mérleggel kapcsoljuk össze  N retenció (előző példa: 92,5 g fehérje épült be  A fehérje 52,5 % C-t tartalmaz  92,5 g fehérje tartalmaz: (92,5x52,5): 100=48,6 g C  C visszatartás pl.: 500g C  ,6= 451,4 g C egyéb felhasználásra

Közbülső anyagcsere: C mérleg (4) szintézis  2. ebből szénhidrátot vagy zsírt épít  szénhidrát: glikogén, vércukor  állandó: 1 %  3. = a maradt C zsír építésre fordítódik:  zsír C tartalma: 76,5 %  451,4 g C ből képződő zsír:  451,4:0,765=590 g zsír

Közbülső anyagcsere: C mérleg (5) lebontás  Lebontási folyamatok: kiszámítható az elégetett fehérje, szénhidrát, zsír mennyisége  RQ ismerete= CO 2 térfogat O 2 térfogat 1g szőlőcukor elégetésekor 0.747l CO2 = 1RQ 0.747l O2 1g glikogén elégetésekor l CO2 = 1RQ l O2 1g zsír elégetésekor l CO2 = 0.711RQ l O l O2 1g fehérje elégetésekor l CO2 = RQ l O l O2

Közbülső anyagcsere: C mérleg (6) szintézis  Lebontott fehérje:  Kiszámítható a vizelet N tartalmából  Vizelet N x 6,25=elégetett fehérje  Elégetett fehérje x a fehérje elégetéséhez elhasznált 0 2  fehérje elégetéséhez felh t levonjuk  =a többi 0 2 a szénhidrátok és zsírok elégetéséhez használódott el

Közbülső anyagcsere: C mérleg (6) lebontás  Lebontott szénhidrát, zsír: RQ kiszámítása a respirációs készülékben mért O 2 felhasználás és a CO 2 mennyiség alapján →RQ összevetése táblázati adattal: megállapítható a lebontott szénhidrát és zsír mennyisége