Növényökológia gyakorlat
Fajok asszociáltságának vizsgálata I.) Az egyes esetek TAPASZTALT gyakorisága 1. táblázat A faj B faj+- +aba+b -cdc+d a+cb+da+b+c+d=N
II.) A korrelációs együttható kiszámítása a különböző esetekre! Ha bc>=ad és d>=a r=(ad-bc)/((a+b)*(a+c)) Ha bc>ad és a>d r=(ad-bc)/((b+d)*(c+d)) Ha ad>=bc és b>c r=(ad-bc)/((a+b)*(b+d)) Ha ad>bc és c>=b r=(ad-bc)/((a+c)*(c+d))
Fajok asszociáltságának vizsgálata III.) Az egyes esetek VÁRHATÓ gyakoriságának számítása 2. táblázat A faj B faj+- +a1a1b1b1 -c1c1d1d1 a 1 = (a+b)(a+c)/N b 1 = (a+b)(b+d)/N c 1 = (a+c)(c+d)/N d 1 =(b+d)(c+d)/N
Tj=a,b,c,d Vj=a 1,b 1,c 1,d 1 Fajok asszociáltságának vizsgálata IV.) Függetlenség vizsgálat (Chi 2 -próba) Tapasztalt gyakoriság (Tj) Várható gyakoriság (Vj) aa1 bb1 cc1 dd1 DF=(n-1)(m-1) α=0.05
Szabadságfok (DF) A kapott Chi-négyzet próba értékét (n-1)*(m-1) szabadságfok mellett értékeljük. n= a kontingencia-tábla sorainak száma m= a tábla oszlopainak száma A Chi-négyzet próba értékének vizsgálata: ha adott szabadságfoknál a Chi-négyzet próba értéke a megadott küszöbnél nagyobb, akkor a számított korreláció statisztikailag szignifikánsnak tekinthető Az Excel program Chitest függvénye a szignifikancia-szintet adja. Chi 2 -próba > Chi 2 5% krit