Az energiaellátás és fogyasztás tudományos alapok és feladatok Meskó Attila A magyar energiapolitika és környezetpolitika új kihívásai április 10.

Tartalom A világ energia helyzete Az Európai Unió energiapolitikája Megújuló források: biomassza, szél, Nap, geotermikus Feladatok, tervek

Ezt a részt nem kell látni az előadásban mert közömbös Teljes energiafelhasználás (millió toe)

Ez a hely nem kell Villamos energia előállítás

Olajtermékek mennyiségének változása

Összegzés 2001 és 2005 évekre Észak-Amerika 2639,62801,3 EU 15 és ,91715,1 OECD5274,55542,4 Ázsia (Pacific)2511,73423,7 Afrika 279,5 316,5 Valamennyi ország9124, ,1 Forrás: BP Statistical Review (2006 Június)

Globális energia igények 2030-ban (becsült értékek) Teljes 17 milliárd tonna oe OECD 6,5 milliárd tonna oe Fejlődők 8,5 milliárd tonna oe oe = olaj ekvivalens ( = 42 GJ) (1 MWh = 3,6 GJ)

A megújuló energiaforrások aránya az összes energiafelhasználás százalékában RégiókFaVíz Geoterm. Nap Szél A világ összesen11,15 2,32 0,37 0,01 0,01 Ázsia 19,26 1,49 0,41 0,01 0,01 Európa 3,01 2,27 0,15 0,01 0,02 Afrika 2,20 1,20 0,04 0,12 0,00 Észak-Amerika 3,25 2,45 0,53 0,01 0,01 Közép-Amerika12,93 1,93 3,02 0,00 0,01 Dél-Amerika16,3511,22 0,00 0,00 0,01 Óceánia 5,00 2,90 1,39 0,07 0,01 Forrás: World Resources,

Megújuló források aránya és megoszlása (US, 2005) Nem kell gáz 23% olaj 39% nukleáris 8% szén 23% megújuló 8% napenergia 1% geotermikus 5% biomassza 43% szél 0,5% vizierőmű 50%

Az energiahordozók megoszlása az EU-27 országokban (2004) elsődleges energiavillamos áram generálás Olaj38 4 Gáz2420 Szén1830 Nukleáris1431 Vízienergia1,54 Bio és hulladék4,51megújulók Geotermikusegyütt14 és szél0,66 összesen:1,8 GToe Forrás: olicy_data_en.pdf

Az Európai Unió energiapolitikája Az EU célkitűzése márciusig: A megújulókból származó villamos áram termelésnek a teljes termelés több mint 21%-át kell kitennie, a megújuló források részesedésének 6%-ról 12%-ra kell emelkedni 2010-ig. Új célkitűzés: a megújuló források részaránya növekedjen 20%-ra 2020-ig, a széndioxid kibocsátás csökkenjen 20%-kal Megjegyzés: Svédországban a megújulók aránya 26% illetve a villamos áram termelésben 46%

Az Európai Unió döntésének okai A globális felmelegedést okozó széndioxid kibocsátás csökkentése. A hagyományos, elsősorban a fosszilis energiahordozók készleteinek véges volta. Az energiafüggőség csökkentése.

A hőmérséklet globális változása az utolsó 140 évben Az egyes méréseket vékony függőleges vonalak az átlagot a vastag folytonos vonal mutatja A vonatkoztatási érték, a 0,0 szint az 1961 és 1990 évek átlaga

Széndioxid kibocsátás /1 MWh Szénerőműben kg, olajt használó erőműben 550 kg, gázt égető erőműben 400 kg, atomerőműben 15 kg, szélerőmű esetén kg, (valamennyi munkafázist figyelembe véve) Forrás: energy_policy_data_en.pdf

Az Európai Unió energia ellátása Az EU jelenlegi 50%-os energiafüggősége 2030-ra várhatóan 70%-ra emelkedik, amely meredeken emelkedő olaj- és gázárakat eredményez

Geotermikus erőmű (vázlat) Hűtőtorony Pumpa Bepumpált hideg víz Gőz az erőműhöz Erőmű Alapkőzet

Erdők Európában (zöld) LLlLLl

Biomassza potenciál az EU-ban (mtoe)

Szélerőművek az EU-ban (MW) Németország Spanyolország Dánia Olaszország Hollandia Anglia 900 Ausztria 600 … Szlovákia 5 Magyarország 3 Románia 1 Forrás: EurObserv’ER 2005

IEE II (Intelligens Energia – Európa II) 780 millió euró SAVE: hatékony energiafelhasználás és takarékosság ALTER: megújuló források felhasználásának támogatása STEER: hatékonyabb energiafelhasználás és megújulók a közlekedésben COOPENER: helyi/regionális együttműködések az energia területén

Energia a Fejlesztési Tervben (2006 augusztus) Egy főre jutó felhasználás alacsony GDP arányos felhasználás az EU-15 háromszorosa Megújuló források aránya: 3,6 % Ipar és mezőgazdaság aránya csökkent, szolgáltatások, lakosság és közlekedés nőtt

A kutatás és fejlesztés feladatai Meglévő technológiák adaptálása: Bioetanol, biodízel, biogáz termelése Geotermikus energia sokoldalú hasznosítása Szél- és Napenergia legjobb hasznosítása Technológiai fejlesztés Valamennyi erőmű és energia továbbítás Közlekedés (járművek és szervezés) Új lehetőségek kutatása Széndioxid befogás, hidrogén, ITER Takarékosság (energia hatékonyság)