Növényi vízviszonyok és energiamérleg

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A szenzibilis és a latens hő alakulása kukorica állományban
Advertisements

Hőpréselés alatt lezajló folyamatok •A kompozit alkotóelemei z irányban végleges helyükre kerülnek; Mi történik?
Felszín – légkör kölcsönhatások
FOTOSZINTETIKUS PIGMENTEK
Atmoszféra - A Földünk légköre
A víz hatásai az éghajlatra
Halmazállapotok Részecskék közti kölcsönhatások
Az anyag és néhány fontos tulajdonsága
Hősugárzás Gépszerkezettan és Mechanika Tanszék.
IV. fejezet Összefoglalás
Molnár Ágnes Föld- és Környezettudományi Tanszék Veszprémi Egyetem
A hőterjedés alapesetei
Vízminőségi jellemzők
VER Villamos Berendezések
Vízgőz, Gőzgép.
A fotoszintézis élettani és ökofiziológiai vonatkozásai
SZTE NÖVÉNYÉLETTANI TANSZÉK
Az éghajlatot kialakító tényezők
A Föld pályája a Nap körül
A talaj hőforgalmának modellezése
A potenciális és tényleges párolgás meghatározása
Hősugárzás.
Gázkeverékek (ideális gázok keverékei)
A nedves levegő és állapotváltozásai
Víz a légkörben Csapadékképződés.
OLDATOK KOLLIGATÍV TULAJDONSÁGAI
AZ IPARI HŐCSERE ALKALMAZÁSAI, BEPÁRLÓK ÉS SZÁRÍTÓK
Hőtan (termodinamika)
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Modellezés, mint módszer bemutatása KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC.
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
1 Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek.
SZÁRÍTÁS Szárításon azt a műveletet értjük, mely során valamilyen nedves szilárd anyag nedvességtartalmát csökkentjük, vagy eltávolítjuk elpárologtatás.
Levegőtisztaság-védelem 6. előadás
Borításbecslés a kvadrátban az adott faj egyedei függőleges vetületeinek összege hány % % -os borítás (az adott fajhoz tartozó egyedek függőleges vetülete)
Növényi vízviszonyok és energiamérleg
FOTOSZINTETIKUS PIGMENTEK
Aerosztatikai nyomás, LÉGNYOMÁS
Halmazállapot-változások
Az óceáni cirkuláció.
A növények ásványianyag-felvétele
Éghajlatot befolyásoló egyéb tényezők Tenger áramlatok.
A növények vízháztartása
A víz.
Hőtan (termodinamika)
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
ALAPOK SIKLÓREPÜLŐKNEK
Időjárási és éghajlati elemek:
h-x (i-x) diagram gyakorlatok
A levegőtisztaság-védelem fejlődése , Franciaország világháborúk II. világháború utáni újjáépítés  Londoni szmog (1952) passzív eljárások (end.
FOTOSZINTETIKUS PIGMENTEK a tilakoid-membránok lipid-fázisának kb. felét pigmentek teszik ki a többi galaktolipid és foszfolipid kettősréteg (erősen telítetlen.
Halmazállapotok Gáz Avogadro törvénye: azonos nyomású és hőmérsékletű gázok egyenlő térfogatában – az anyagi minőségtől, molekula méretétől függetlenül.
HŐTAN 6. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
Levegőtisztaság védelem TantárgyrólKövetelmények.
Borításbecslés a kvadrátban az adott faj egyedei függőleges vetületeinek összege hány % %→pi →Shannon diverzitási index (alapvetően nem a borítást, hanem.
Növényi vízviszonyok és energiamérleg
A napsugárzás – a földi éghajlat alapvető meghatározója
Atmoszféra - A Földünk légköre
Növényi vízviszonyok és energiamérleg
47. lecke A növények vízháztartása
Szervetlen vegyületek
Hősugárzás.
Szenzibilis és látens hőáram számítása gradiens módszerrel
A légkör fizikai tulajdonságai alapján rétegekre osztható
RASZTERES ADATFORRÁSOK A távérzékelés alapjai
A légzési gázok szállítása
19. AZ ÉGHAJLATI ELEMEK.
Hősugárzás Hősugárzás: 0.8 – 40 μm VIS: 400 – 800 nm UV: 200 – 400 nm
Híg oldatok tulajdonságai
Híg oldatok tulajdonságai
Előadás másolata:

Növényi vízviszonyok és energiamérleg A víz hosszútávú szállítása növényi vízviszonyok viszgálatára szolgáló módszerek A víz leadása a levél szintjén diffúzió a sztómák szerepe Növényi állományok energiamérlege Nettó radiáció szenzibilis és látens hőáram A szél szerepe az energiacserében

Y = Y+ YP +Yp +Yg +Yt A VÍZPOTENCIÁL Y: 25 °C-on 0,1 MPa nyomáson a tiszta víz vízpotenciálja, értéke önkényesen 0 YP: nyomás-potenciál (-,0,+), plazmolízis, xilem elemek, turgor Yp: ozmotikus potenciál (-,0), ozmotikusan aktív, inaktív vegyületek Yg: gravitációs potenciál(0,+), magas fák Yt: mátrix-potenciál (-,0), kapillásrisok

Milyen magasra emelkedhet a víz az edényes növényekben? kapillaritás (átmérő) – víz, higany vízszivattyúk (légköri nyomás) magas fák

nyomásmérő kamra, Scholander-kamra 1. - a a xilem elem vízpotenciálja a környező sejtekével egyensúlyban van, akkor onnan nem tud felvenni vizet 2. – xilem elemek – sok esetben elhalt sejtek (fák) – nincs szerepe az ozmózisnak – csak a P komponens „áll rendelkezésre”, ezesteben

plazmolízis, az oldatok által elfoglalt térfogat csökken → tenzió lép fel a plazmalemma tapad a sejtfalhoz ahhoz hogy attól elváljon, negatív nyomás hidrosztatikus nyomás szükséges A negatív nyomás sejtszinten is előfordulhat az elaszticitás, rugalmasság ez ellen hat e=dP/(dV/V)

Levegő: -100 MPa Levél légterei: -7 MPa levél sejtfal: -1 MPa Xilem elemek:-0.8MPa (törzs) Xilem elemek:-0.6 MPa (gyökérzet) Talaj: -0.3 MPa

Kohézió, a víz tenziótűrése

Rostok, tracheidák, xilém elemek Átmérő, specializálódás a vízvezetésre A transzspirációs szívóerő a vízoszlopot instabillá teszi, könnyen buborék képződhet (kavitáció vagy embolizmus).

A levegő vízgőztartalma száraz (Ta) és nedves (Tw) hőmérő, pszichrometrikus állandó abszolút és relatív páratartalom, harmatpont-hőmérséklet (D) Diffúzió, koncentrációgrádiens (=(parciális)nyomásgrádiens)

DIFFÚZIÓ A SZTÓMÁKON ÁT xilém floém folyadék film zárósejt diffúzió a külső légtérbe sztóma evaporáció a belső légtérbe

A zárósejtek falaiban a cellulóz-fibrillumok a harántirányúak, úgy hogy a középtől kifelé tartanak aktív (a K+-ionok aktív transzportjával járó), CO2, kék fény, ABA passzív (vízvesztésen alapuló), szárazságstressz

R=U/I, ellenállás=koncentrációkülönbség/áram(lás), I=U/R, g=1/r, F=dC R=U/I, ellenállás=koncentrációkülönbség/áram(lás), I=U/R, g=1/r, F=dC*D/l F(kg.m2.s-1)=dC(kg.m-3)*D/l (m.s-1), →D/l=g F = D/l*P/(R*T)*, D/l=g (n/V=P/(R*T)) ↓ (mol.m-2.s-1)=m2.s.m-1*Pa*(m-3Pa-1.mol.K.K-1)→m.s-1*mol.m-3

F=(csztóma alatti tér-ckörnyező levegő)*gs Felületi határréteg vízgőznyomás-kontúr (a vízgőzre nézve izobár) F=D*(c2-c1)/l mol.m2.s-1=m2.s-1*mol.m-3*m F=(csztóma alatti tér-ckörnyező levegő)*gs mol.m2.s-1=mol.m-3*m.s-1

u*=u.k/(ln((z-d)/z0) Km=k.u*(z-d) F=dc*Km (Km=Kh=Kv) Analógia a diffúzióval: vezetőképesség ~ konduktancia, Km~g hasonlósági elv, Km=Kh=Ks

Rn:nettó radiáció (összes↓-összes↑) H: érzékelhető/szenzibilis hőáram L: a (víz) párolgás látens hőmennyisége (2 440J/g) E: evapotranszspiráció Bowen arány: H/L*E Rn=H+LE+G+P

Beérkező (összes) rövid és hosszúhullámú sugárzás Visszavert (összes) rövid és hosszúhullámú sugárzás A felszín hőmérsékletétől függő hosszúhullámú (infravörös) kisugárzás

Rn; nettó radiáció H; az érzékelhető hő árama ;magában foglalja a kondukciót és a konvekciót; LE; látens hő; (párolgás, kondenzáció) Megegyezés: ↑ a + irány, ↓ a – negatív irány konstans levélhőmérséklet mellett és a metabolizmust nem tekintve Rn+H+LE=0 Rn, (W/m2); Rn=Rnabs-e.σ.T4 e; a levél emisszivitása cca 0.95 σ; Stefan-Boltzmann állandó, 5.673*10-8 W/(m2.K4) T; levélhőmérséklet, °K H, (W/m2); H= (Ta-Tl).cP.ρ.ga Ta; léghőmérséklet, Tl; levélhőmérséklet cP; a száraz (telítetlen) levegő specifikus hőkapacitása 1000 J/(kg.K) ρ; a száraz levegő sűrűsége; 1.205 kg/m3 (20 °C, 1 atm) ga a felületi határréteg konduktanciája; m/s levélszinten, a vezetőképesség (Km) állományszinten LE, (W/m2); LE= (el-ea). cP.ρ.(gl + ga)/ el; a sztóma alatti tér vízgőznyomása, Pa; ea; a levegő vízgőznyomása, Pa gl , ga ; a levélre és a felületi határrétegre jellemző konduktanciák, m/s ; pszichrometrikus állandó (~66Pa/K). → ld. levegő páratartalma, nedves hőmérséklet