SZIE Gödöllő GTK Agrár- és Regionális Gazdaságtani Intézet Az energianövény-termesztés helye a multifunkcionalizált mezőgazdaságban Dr. Fogarassy Csaba egyetemi docens SZIE Gödöllő GTK Agrár- és Regionális Gazdaságtani Intézet

Az ún. multifunkcionális mezőgazdaság feladatai az élelmiszerbiztonság garantálása, a megújítható nyersanyagok termelése az ipar és az energiaszektor számára, a táj megőrzése és gondozása, a vidéki értékek, életstílusok és kultúrális értékek megőrzése, környezeti elemek (talaj, víz, levegő) egészséges állapotának megőrzése.

Integrálódó mezőgazdaság A multifunkcionális mezőgazdaság koncepciója alapvetően nem más, mint a mezőgazdaság újraintegrálása iránti igény megfogalmazása, hiszen a felsorolt feladatok eredetileg is a mezőgazdaság szerves részét képezték.   Az EU ezt a folyamatot az "Integrált megközelítés" néven fogalmazta meg a vidékfejlesztési politika céljaiban. Ez a mezőgazdaság európai modellje.

A mg-i termelés és hasznosítás modellrendszere

A biomassza termelés funkcionalitása Elsődleges biomassza: termesztett növények - szántóföldi, kertészeti, erdő, rét-legelő, természetes vegetáció Másodlagos biomassza: az állattenyésztés főtermékei (élőtömeg, tej, tojás stb.), melléktermékei (szerves trágya), hulladékai (hulla, hígtrágya) Harmadlagos biomassza: szerves hulladékok az ipari és szolgáltató szektorból (feldolgozó ipari melléktermékek, szelektált hulladék, újrahasznosított hulladék, szennyvíziszap)

Kevéssé ismert funkciók Megújítható nyersanyagok termelése az ipar és az energiaszektor számára, Ipari alapanyagok (textilipar, vegyipar, szeszipar, gyógyszeripar, műanyagipar) Energiahordozók (biodízel,etanol, biogáz, brikett, pellet) Önellátásra Egyéb fogyasztóknak

Szántóföldi növénytermesztés Alkoholnövények (cukorcirok, kukorica, csicsóka) Olajnövények (napraforgó, repce, csillagfürt) Szilárd biomassza növények (kínai nád, szudáni fű, kender, energiafű) Biogáz növények (angolperje, nádképű csenkesz)

Energianövények

„Energianövény fajták” tulajdonságai Alkoholnövények: magas cukortartalom vagy keményítő tartalom (sikeres kísérletek cellulózzal), tárolható alapanyag Olajnövények: hosszú, telitett láncú zsírsavakat tartalmaz, magas erukasav tartalom preferált Szilárd biomassza növények: magas lignin és cellulóztartalom, alacsony nedvességtartalom, alacsony input költségek - főként évelő növények Biogáz növények: könnyen bontható magas szénhidráttartalom, természetes nedvességtartalom viszonylag magas lehet, a lignocellulóz tartalom nem kedvező, alapanyag keverés kedvező hatása kiemelendő, alacsony költséggel termeszthető növényekkel C:N arány javító hatása kedvező

Energianövény-termelés sajátosságai Alacsony növényvédő szer felhasználás Sajátos fajtaszerkezet, sajátos felhasználási igények Új technológiai, feldolgozási rendszerek kiépítése Képzési programok elindítása Speciális termékpálya felépítése Szakszerű termelésprogramozás és termelési integrációk létrehozása

Az egyes gazdálkodási módok externália halmozása Kód Hagyományos termelés Ökológiai gazdálkodás Energia célú növénytermesztés 1. -2 +1 2. +2 3. 4. -1 5. 6. 7. 8. 9. 10. Totál +14 +9

Alkoholnövény termesztő körzetek

Olajnövény-termesztő körzetek

Szilárd biomassza termesztő körzetek

Potenciális területnagyságok Alkoholnövények termesztése: 1 millió ha-on Olajnövények termesztése: 410 000 ha-on Szilárd biomassza növények termesztése: 2 millió ha-on

Ökológiai potenciálok

Lehetőségek Melléktermékek hasznosítása Energianövény-termesztés főtermékként Kedvezőtlen adottságú területek hasznosítása Vidéki foglalkoztatás fokozása Környezetvédelmi szempontok (szén-dioxid) Energiaelőállítás, hagyományos energiahordozók helyettesítése

Energiamérlegek Pozitív vagy Negatív Szállítási távolságok Felhasználás és fogyasztás területi jellemzői Forma Energiamérleg Napra-olaj 6,2 (O/I) Repce-olaj 4,1 RME 1,9 Kukorica-E 3,0 Cukorrépa-E 1,7 Eder, 2005 Szállítási távolság Energia 1<output/input=1 Jövedelem<0 Intenzív fűz 0-3800 km Kb. 360 km fölött Intenzív nyár 0-4700 km Kb. 380 km fölött Energiafű 0-6800 km Kb. 410 km fölött Kohlheb, 2005 alapján

Következtetések Az elsődleges és másodlagos biomassza termelés alapvetően befolyásolja a bioenergetikai alapanyagok mennyiségi megjelenését A harmadlagos biomassza (ipari eredetű szerves melléktermékek) bioenergetikai rendszereken keresztüli felszámolása gazdasági és környezetvédelmi szükségszerűség A biomassza termelés alapanyagai nem keletkeznek maguktól évről évre szükségszerűen, mindennek ára van! Főtermékként előállított energianövény energetikai értéke csak sajátos inerciarendszerben értelmezve lehet gazdaságos

Köszönöm a figyelmet!