Konzisztenciára törekvő benchmarking, avagy mezőgazdasági üzemek összehasonlító elemzése L. Pitlik (1), M-G. Zilahi-Szabó (2) (1) SZIE Gödöllő, Gazdaságelemzési és Módszertani Intézet (OTKA ) Gödöllő, H-2100 Páter K. u. 1. (2) JLU Giessen, FB07, Institut für Informatik Giessen, D Arndtstr. 2

INNOCSEKK 156/2006 Tartalomjegyzék Az adatvagyon-gazdálkodás aktuális helyzete Az üzem-összehasonlítás módszertani áttekintése (best practice) Cél – célcsoport - hasznosság Anyag és módszer Feladatok, kérdések Eredmények Következtetések Összefoglalás

INNOCSEKK 156/2006 Az adatvagyon-gazdálkodás helyzete Egységes, anonim, konszolidált adatvagyon: NINCS! –Adatvédelmi korlátok –Gyanakvás vs. Kooperáció –Módszertani átláthatatlanság, konszolidálatlanság –Adatgyűjtés erőforrásigénye vs. Elemzések értéke –… A hazai és nemzetközi tesztüzemek adatvagyona tartalmilag értékes, DE technológiai kiszolgálása (OLAP?) színvonaltalan! –Jelenlegi megoldás: –Javasolt megoldás: –EURO és HUF konszolidáció? –Naturális adatok? –…

INNOCSEKK 156/2006 Az üzem-összehasonlítás módszertani áttekintése Intuitív tanácsadás –Ad hoc asszociációk –Bizonytalan sikeresség Szakkönyvek –Szinte kizárt helyzet-specifikusság –Merev, drága formák Szakértői rendszerek –Ha van is, zömmel manufakturális megoldás –Részeredmények esetleges ellentmondásai Benchmarking –Szubjektív értékfogalmak –MOHOTOP: minél több szempontból, minél előkelőbb rangsorok Termelési függvények –Kincs, ami NINCS! –DE: nem lehetetlen…

INNOCSEKK 156/2006 Cél – célcsoport - hasznosság Célok: –Egyedi tanácsokból fakadó operatív és stratégiai cselekvési programok bizonyítottságának növelése (minőségbiztosítás) –Ellentmondások (kezelése) minimalizálása –Tanácsadás részleges automatizálása Célcsoportok: –Gazdálkodók –Szaktanácsadók –Stratégiai tervezők?! Hasznosság: –Erőforrás-allokáció optimumának (vö. fenntarthatóság) közelítése –Polihisztorok helyett a közösségi tudás hatékony transzferje

INNOCSEKK 156/2006 Anyag és módszer Anyag (adat) = OAM –Német tesztüzemi adatbázis alapján –586 anonim üzem –34 attribútum (Y = Standard FH) –(12 üzemtípus –7 régió) Módszer = Hasonlóságelemzés (online) –Részuniverzumokra érvényes –Lépcsősfüggvények (vö. szakértői rendszer) –Automatikus levezetése (vö. tanulás) –Potenciális FH számítása –Tapasztalattal nem lefedett mutatószám-kombinációk következményének becslése

INNOCSEKK 156/2006 Feladatok, kérdések 1.Mely üzemek tekinthetők (komparatív előnyeik és a menedzsment kiemelkedő színvonala alapján) a leginkább hatékonynak a mindenkor vizsgált objektum-részhalmazokban? 2.Mely mutatószámok mennyire fontosak az adott bontásokban? 3.Mely mutatószámok milyen mértékű változása milyen mértékben hat a fedezeti hozzájárulásra? 4.Mekkora a maximális FH bontásonként? 5.Hogyan hat egyes attribútumok (állami támogatás aránya: KFR (Mittelzufl. Betrieb/Staat) %, ill. számosállat-létszám/100 ha: VE pro 100ha) kivonása a magyarázórendszerből a többi mutató hatásmechanizmusára (1-4 kérdés)? 6.Milyen tanácsok adhatók konkrét üzemek esetén a vizsgált attribútumok alapján? 7.Hogyan kezelhetők az egyedi elemzések eredményei közötti inkonzisztenciák?

INNOCSEKK 156/2006 (Kivonatos) Eredmények 1.Az az üzem hatékony, mely a többihez képest magasabb FH-t ér el a valóságban, mint a modellbecslés szerint. 2.A részuniverzumok fogalmi fontosságai nagy szórást mutatnak: az állami támogatások aránya és a termelés irányát meghatározó állatlétszám, ill. a lever (faktor) és a méret minden esetben fontos… 3.A választott módszertan alapján a termelési függvények lépcsős közelítése megoldható. 4.Az FH(max) becsült értéke lehet kevesebb, mint a tény, mely jelzi, hogy fel nem tárt hatásmechanizmusok állnak a háttérben (pl. kis üzemméret esetén), ill. fordítva, (vagyis a nagyüzemek hatékonyságnövelési összefüggései szimulálhatók). 5.A stratégiai mutatószámok (támogatás és állatlétszám) kizárása után az erőforrások (méret, munkaerő) hatékonysága dönt az FH mértékéről elsődlegesen. 6.Az egyes részmodellek egyszerű tanácsokat adnak: mely mutatószámon érdemes milyen várható következmények mellett változtatni. De ezen tanácsok lehetnek ellentmondásosak… 7.Az inkonzisztenciák szakértői szinten kezelhetők olyan sablonszövegekkel, melyek minden részelemzési eredmény egy szakértői rendszer inputjaként értékelnek ki, s végül megadják az legkisebb kockázattal megfogalmazható tanácsot…

INNOCSEKK 156/2006 Következtetések Adatvagyon-gazdálkodást javítani kell! Ahol lehet, ott az elemzési lépéseket automatizálni ajánlatos és az elemzési folyamatot folyamatosan minőségbiztosítási kontroll alatt kell tartani (pl. tény-becslés összehasonlításokra alapozó modell-revízió) … Az emberi szakértő szerepe megkerülhetetlen, mert csak ő képes releváns sablonszövegeket előállítani, DE Az emberi szakértő szerepe a szaktanácsadásban nem lehet az intuitív „hakni”… A szakkönyvek szerepe marginális (illene már bevallani, s végre a kiadókat az online szakértői rendszerek irányába motiválni a rendelkezésre álló támogatásokon keresztül)…

INNOCSEKK 156/2006 Összefoglalás Folyamatosan vizsgálni kell, üzemi és társadalmi szinten megéri-e a minőségileg korrekt, anonim és közhasznú adatvagyonok kialakítása? Mi akadályozza ezen folyamatot, s hol, kinek lehet ebbe érdemlegesen beavatkozni? Tévedhetetlen modellek nincsenek, de a tapasztalati adatvagyonnál NAGYOBB tudásbázis egyelőre NINCS. Ennek kiaknázása módszertani kérdés, mert az emberi intuíció már régen elérte határait a befolyásolni kívánt rendszerek komplexitása miatt… A hasonlóságelemzés és ennek ellentmondásmentesítése alkalmas eszköznek tűnik egy sokkal hatékonyabb tudástranszfer központi elemeként…

INNOCSEKK 156/2006 Köszönöm a figyelmet! További részletek: