Az új típusú szövetkezetek hatásai az agrárfejlődésre Vajdaságban Ricz András MRTT Vándorgyűlés Gödöllő
Történeti áttekintés: Szövetkezetek történelme Vajdaságban szövetkezetek II Vh. után stagnálás 1990 után új típusú szövetkezetek
Törvényi szabályozás: Szövetkezetek: 2 törvény hatályban Civil szervezetek: elavult törvény
Új típusú szövetkezetek létrejötte: Rendszerváltás után Tőkével rendelkező falusi „elit” hozza létre Támogatások folyósítása Értékesítő Beszerző Termelő Kooperació Elsősorban növénytermesztés területén
Civil szerveződések létrejötte: Létrejöttük célja a szükségletek kielégítése mert az állam 1991 után kizsákmányolta és magára hagyta a termelőket. Állami feladatok átvállalása
Civil szerveződések fejlődése: Rendszerváltás után 2000 után erőteljesebb fejlődés Manapság 1-1 településen legalább 1 szervezet de nem ritka a két, három szerveződés sem Regisztráció
Jelenlegi helyzet: Egyesületek Szövetsége Szintén több szervezet Erős érdekérvényesítő képesség Nemzeti és alapon polarizáció
Tevékenységek: Főleg az állam által el nem végzett feladatok Együttműködésre alapul de egy-egy vezető személyiség kell a fennmaradáshoz
Szövetkezetek szerepe Piaci: Újratermelési anyagok beszerzése Termények felvásárlása Export szervezés
Szövetkezetek szerepe Fejlesztés: Infrastruktúrális kiegészítő létesítmények (elsősorban hűtőházak) Feldolgozó kapacitások (kisebb mértékben) Alapeszközök biztosítása (Gépkörök)
Civil szervezetek szerepe Érdekvédelem: Párbeszéd a városi, tartományi, és állami törvényhozással Tanácsadás
Civil szervezetek szerepe: Oktatás Cél az új technológiák átvétele Téli képzési programok Szaktanácsadási, falugazdász hálózat
A vidékfejlesztésre gyakorolt hatás: Összefogás Új technológiák átvétele Önkormányzatokra ráhatás Munkahelyteremtés Tőkepótlás Export orientáció Fajsúlyosabb piaci megjelenés – gazdasági haszon
További célok: Új törvény meghozatala Gazdák még szélesebb körű integrációja Tesztüzemi hálózat kiépítése
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!