Az árrugalmasság és az infláció területi különbségei: Jóléti és monetáris politikai vonatkozások Márkusné Zsibók Zsuzsanna MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, november 23.

22/2 Háttér A monetáris folyamatok területileg heterogének Vizsgálat tárgya: területi inflációs ráták Infláció: a pénzromlás üteme, az árszínvonal tartós emelkedése –egyensúlytalanságot tükröz Az infláció mérése: –KSH fogyasztói árindex –alapegység: fogyasztóiár-reprezentáns –mikroszintű megközelítés –bármilyen árváltozás inflációt jelent (negatív irányú: defláció) –szemlélete: árrugalmasság

22/3 Adatbázis KSH fogyasztói árindex adatbázisa boltszintű ármegfigyelések – országosan 162 felíróhely szerepel az adatbázisban december – június havi gyakoriság, 67 hónap piaci árazású reprezentánsok az adatbázis változói: –termékkódok (ötjegyű reprezentánskódok), –árak, –boltkódok (megyeazonosító!), –az adatfelvételek dátumai (év, hónap) –változáskódok (áremelés, árleszállítás, akció, termékcsere, boltcsere, beszállítóváltozás stb.)

22/4 Eredmények

22/5 Területi inflációs ráták

22/6 Szóródási mutatók

22/7 Az árváltoztatások gyakorisága

22/8 Az árváltoztatások mértéke

22/9 A területi egyenlőtlenségek következményei 1.Monetáris politikai vonatkozások a monetáris transzmissziós mechanizmus területi dimenziója az inflációs célkövetési politika hatékonysága 2.Jóléti vonatkozások a reálkeresetek területi különbségei

Monetáris politikai következmények

22/11 Az inflációs célkövetés rendszere

22/12 Monetáris transzmisszió Monetáris politikai beavatkozás Infláció Kibocsátás egyéb makro- változók Transzmissziós mechanizmus kamatcsatorna árfolyamcsatorna várakozási csatorna

22/13 Regionális probléma Az átlagos inflációs ráta nem reprezentálja megfelelően a megyei szintű inflációs rátákat A monetáris politikai beavatkozások eltérő hatással vannak a különböző inflációs rátával jellemezhető térségekben A monetáris politika döntéshozatala során felülsúlyozza a központi, fejlett régiót A mechanizmus a területi különbségek felerősödéséhez vezethet A monetáris politika területileg nem semleges!

22/14 „One size fits all?” Az ország egészének érdekei megegyeznek-e a régiók érdekeinek valamilyen súlyozott vagy súlyozatlan átlagával? Melyek azok a régiók, amelyek számára megfelelő, és melyek azok, amelyek számára kevésbé megfelelő a monetáris politika irányultsága? Van-e egyáltalán olyan régió, amely számára a döntések megfelelőek (optimálisak)? Mennyiben különbözne egy régió számára az irányadó kamatláb, hogyha nem lenne tagja a valutaövezetnek, és saját maga hozná meg a monetáris politikai döntéseket?

22/15 Optimális kamatszint

22/16 Regionális relevancia Martin (2001): „elméleti alapon semmi sem indokolja azt, hogy az optimális valutaövezetek elmélete az országok homogenitását fontosabbnak tekintse a régiók homogenitásánál” Dow – Montagnoli (2007), Gardiner et al. (2010): az inflációs nyomás mértéke regionálisan különbözik a monetáris beavatkozások területi hatása is heterogén a monetáris politika hatékonyabb, ha döntéshozatalában dezaggregált adatokat értékel

Jóléti következmények

22/18 Az országos átlaghoz viszonyított megyei árszínvonalak

22/19 Relatív keresetek megyénként

22/20 Relatív árak – relatív keresetek

22/21 A nominálbérek és a reálbérek növekedési üteme megyénként

22/22 Következtetések A monetáris folyamatok területileg heterogének A területi különbségek rontják a monetáris politika hatékonyságát A területi különbségek tovább erősíthetik a reálgazdasági teljesítmény területi egyenlőtlenségeit Az árszínvonal-/inflációs különbségek jóléti veszteséget okoznak

Köszönöm a figyelmet! Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, november 23.