Tudástranszfer egyetemi városokban Lengyel Balázs MTA RKK, Budapesti Osztály Szeged, 2006. 10. 27.

Tartalom Tudás kategóriák Vállalati és egyetemi tudásteremtés Tudástranszfer az egyetem és a vállalat között Közös Lokális Tudásteremtés További kérdések

Tudás kategóriák Hallgatólagos-explicit tudás Egyén tudása: Tárgyi tudás - know-what Rendszerező tudás - know-why Tapasztalati, használati tudás - know-how Motivált kreativitás, tudásalkotás - care-why Szervezeti tudás Szocializált tudás Tapasztalati tudás Dokumentált tudás Termékben megtestesülő tudás

Szervezeti tudásteremtés – vállalati szféra Forrás: Nonaka- Reinmoller- Senoo (2000, 90.o.)

Tudásteremtés az egyetemen Kiválasztás Általánosítás Differenciálás Módosítás Újszerű kombináció Inercia Káosz Kiaknázás Feltárás Analitikus tudás: formális modellek, tudományos elvek, racionális eljárások segítségével jön létre, főleg az alapkutatás révén Szintetikus tudás: már meglévő ismeretek újszerű kombinációját jelenti, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés, induktív eljárások (tesztek, szimulációk) eredménye Forrás: Nooteboom, 2000. illetve Asheim

Tudásteremtés és megosztás kutatók és gyakorlati szakemberek között Tudás-típusok A tudás létrehozói A tudás megosztása Know-why Kodifikált Kutatók Tudományos folyóiratok, publikációk Know-what Kodifikált Kutatók, technológia-transzfer szakértők Szabadalmak Know-how Hallgatólagos Felhasználók, gyakorlati szakemberek Kutatói mobilitás, learning-by-doing Care-why Hallgatólagos Kutatók és gyakorlati szakemberek közössége Közösségekbe, személyes kapcsolatokba ágyazott Saját szerkesztés Warrian-Mulher, 2005, p.163. alapján

Egyetem-vállalat kapcsolatok a tudástranszferban Egyének közötti kapcsolatok – ad hoc megbeszélések, előadások, ad hoc szabadalomvásárlás – elszigetelt, nehéz a hatékony tudásáramlást megvalósítani – amennyiben az egyének közötti kapcsolatok intézmények közötti együttműködésekkel vannak alátámasztva, hatékony színterei lehetnek a – know-how és care why – típusú hallgatólagos tudás megosztásának. Intézmények közötti kapcsolatok – közös eszközhasználat, vállalati beruházás, rendszeres szabadalomvásárlás, közös kutatási projektek – „legalizálják” a tudásáramlást a kutatók és a vállalkozások között – közös célok, közös kutatási feladatok, problémák – a csoportos tudásteremtés, a tudás alkalmazásának technikái jól alkalmazhatók a kooperációban Egyének és intézmények közötti kapcsolatok Egyéni jellegű: az egyéni oktatási tevékenység Intézményi jellegűek: közös kurzusok, képzési tematikák Inzelt 2004 alapján

Feladatok a közös lokális tudásteremtésben Egyetemek Kormányzat Gazdaság Szocializáció - Piaci igények felismerése - Tudományos és üzleti trendek felismerése - Kitörési lehetőségek felismerése Externalizáció - K+F projektek - Pályázat kiírás - Policy dokumentumok -Stratégia készítés Kombináció - Szabadalmaztatás - Egyetemi Tech. Transzfer - Info-kommunikáció - Régió-marketing - K+F megbízások Internalizáció - Oktatás - Publikációk - Értékelés - „Learning by doing” Saját szerkesztés

Lokális tudásteremtés és tudástranszfer összevont modellje Kiválasztás Általánosítás Differenciálás Változtatás Újszerű kombináció Hallgatólagos Explicit Internalizáció Szocializáció Externalizáció Kombináció Lokális hálózatok Nemzetközi hálózatok Földrajzi közelség Helyi koncentráció Szervezet-közi együttműködés Szervezeten belüli döntések, Vertikális specializáció Kapcsolódás a globális értéklánchoz Bizalom, véletlen találkozás Forrás: Nooteboom 2000, Visser- Boschma 2004, p. 804.

További kérdések, irányok Hogyan hatnak egymásra a személyes és intézményi kapcsolatok? Folyamatok valóban egymásra épülnek? Egyetemek vonzáskörzetének jellemzői. Vállalkozó egyetem intézményi feltételei. Tudományterületek különbségei.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! lengyel@rkkmta.hu blengyel@gmail.com