A víz mint a zöldipar egyik meghatározó tényezője Páger Balázs, PhD-hallgató MRTT vándorgyűlés – november 25., Révkomárom

Tartalom Elméleti háttér A zöld ipar –meghatározása –kialakulásában szerepet játszó tényezők –gazdasági jelentősége A víz a zöld iparban –Szerepe és a főbb tevékenységek –A magyarországi hasznosítási lehetőségek Páger – MRTT vándorgyűlés 2011 – Révkomárom 2

Elméleti háttér Újraiparosítás –régi ipari térségek megújítása –tudásalapú iparosítás Klímaváltozás EU 2020 stratégia –inkluzív növekedés –tudásalapú növekedés –fenntartható növekedés Páger – MRTT vándorgyűlés 2011 – Révkomárom 3

A zöldipar meghatározása Zöldipar vagy környezetipar? Meghatározás –Olyan technológiák, termékek és szolgáltatások, amelyek Mérik, megelőzik, helyrehozzák és kutatják a talajt, levegőt és vizet ért környezeti károkat Segítik a természetvédelmét illetve a zajártalmak csökkentését Támogatják a természeti erőforrások optimális felhasználását Páger – MRTT vándorgyűlés 2011 – Révkomárom 4

5 A zöldipar kialakulásában szerepet játszó tényezők Páger – MRTT vándorgyűlés 2011 – Révkomárom Új ipari szemlélet Növekvő környezettudatosság Nemzetközi szabályozások Gazdasági szükségszerűség KÖRNYEZETIPAR

A zöldipar gazdasági jelentősége A világpiaci volumen alakulása –Dinamikus növekedés A zöldipar európai uniós piaci volumene –A teljes környezetipari volumen alapján –Az egy főre jutó GDP-hez arányosítva A zöldipar hatása a foglalkoztatásra –Újradefiniálás, új munkahelyek –Megszűnés, lecserélődés Páger – MRTT vándorgyűlés 2011 – Révkomárom 6 Forrás: saját szerk., Roland Berger (2009) alapján Forrás: saját szerk. és számítás, Ernst&Young (2006) adatai alapján

7 A víz szerepe a zöldiparban Páger – MRTT vándorgyűlés 2011 – Révkomárom Hagyományos környezetipar Erőforrás menedzsment Légszennyezés kezeléseVízellátás SzennyvízkezelésÚjrahasznosított anyagok A hulladék kezelése és újrahasznosítása Természetvédelem A talaj és a talajvíz védelme és tisztítása Megújuló energiatermelés Zaj- és rezgéskontrollÖko-építészet Környezeti monitoring Környezeti kutatás és fejlesztés Központi adminisztráció A magánszektor környezetvédelmi tevékenysége

A víz szerepe a zöldiparban Páger – MRTT vándorgyűlés 2011 – Révkomárom 8 Forrás: saját szerkesztés, Ernst&Young (2006) alapján

A zöldipar vízzel kapcsolatos tevékenységeinek legfőbb adatai Páger – MRTT vándorgyűlés 2011 – Révkomárom 9 Iparág/Ismérv Piaci volumen (millió €) FoglalkoztatottakPiacvezetők (országok) Szennyvíz GER, FRA, AUT, NED Talaj és talajvíz védelem GER, NED, DEN Fenntartható vízgazdálkodás GER, FRA Megújuló energia FRA (víz) Forrás: saját szerk., Ernst&Young (2006) alapján

A vízzel kapcsolatos zöldipari tevékenységek Hagyományos: –Szennyvízkezelés A „hagyományos” tevékenységek közül az egyik legjelentősebb Volumen, foglalkoztatottak Piacvezetők (2004-es adatok alapján) –Talaj és talajvíz védelme és tisztítása Sokkal kisebb súlyú az előzőhöz képest Speciális tevékenység Páger – MRTT vándorgyűlés 2011 – Révkomárom 10

A vízzel kapcsolatos zöldipari tevékenységek Fenntartható vízgazdálkodás –Az erőforrás-menedzsmenten belül a legnagyobb volumennel rendelkezik –A szennyvíz-kezelés integrált és kibővített változata (gyűjtés, tisztítás, elosztás, újrafelhasználás) –Árvizek és belvizek szabályozása –Piaci volumen, foglalkoztatottak Páger – MRTT vándorgyűlés 2011 – Révkomárom 11

A vízzel kapcsolatos zöldipari tevékenységek Megújuló energiaforrások –Vízenergia Kis teljesítményű erőművek vagy nagy teljesítményű erőművek? Földrajzi adottság Különleges megoldások –Geotermikus Termálvíz Energiatermelés, fűtés, visszaforgatás Páger – MRTT vándorgyűlés 2011 – Révkomárom 12

Következtetések A környezeti probléma megoldásának szükségszerűsége A gazdasági-társadalmi fejlődési lehetőségek kihasználása Innovációk (kutatóintézetek, egyetemek szerepének erősödése) Fejlődés mindenhol? – A víz kérdésének megoldása a jövő egyik fő feladata Páger – MRTT vándorgyűlés 2011 – Révkomárom 13

Hivatkozások Páger – MRTT vándorgyűlés 2011 – Révkomárom 14 Barta Györgyi–Czifrusz Márton–Kukely György (2008): Újraiparosodás a nagyvilágban és Magyarországon. Tér és Társadalom 2008/ p. Buday-Sántha Attila (2010): Környezetgazdálkodás. Dialóg Campus kiadó, Budapest–Pécs. 240 p. Ernst&Young–European Comission (2006), Eco-industry, its size, employment, perspectives and barriers to growth in an enlarged EU. Final report, DG Environment. 347 p. Ecorsys–European Comission (2008), Environment and labour force skills – Overview of the links between the skills profile of the labour force and environmental factors. Final Report, DG Environment, Rotterdam. 77 p. Fodor István–Suvák Andrea (2009): The role of environmental industry in sustainable economic development. In: Baranyi Béla–Fodor István (szerk.): The role of environmental industry in the regional reindustrialization in Hungary. MTA Regionális Kutatások Központja. Debrecen–Pécs, p. Hajdú Viktória (szerk.) (2005): Környezetvédelmi ráfordítások és a környezetipar, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest. 60 p. Horváth Gyula (2009): Preliminary thoughts on the role of reindustrialisation and environmental protection in regional development. In: Baranyi Béla–Fodor István (szerk.): The role of environmental industry in the regional reindustrialization in Hungary. MTA Regionális Kutatások Központja. Debrecen–Pécs, p. Horváth Gyula (1998): Európai Regionális Politika, Dialóg Campus, Budapest–Pécs. 501 p. Jänicke, Martin–Zieschank, Roland (2008): Structure and Function of the Environmental Industry. The hidden contribution to Sustainable Growth in Europe. FFU-Report , Freie Universität Berlin, Berlin. 35 p. Roland Berger Strategy Consultants (2009): GreenTech 2.0 made in Germany – Umwelttechnologie-Atlas für Deutschland, Vahlen, München. 412 p. Worldwatch Institute–UNEP (2008): Green Jobs: Towards decent work in a sustainable, low-carbon world, UNEP, Nairobi. 352 p.