Dr. Lipták Katalin Ph.D. egyetemi tanársegéd Foglalkoztatási lehetőségek a határon túl – avagy a migrációs folyamatok vizsgálata a kelet-közép-európai térben Dr. Lipták Katalin Ph.D. egyetemi tanársegéd „A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú „Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program” című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.” Kaposvár, 2013. november 22.

Előadás felépítése Globális szintű munkaerő-piaci folyamatok Néhány tény a hazai munkaerőpiac alakulásáról – migrációt befolyásoló tényezők Munkaerő-piaci előrejelzés Következtetések

Hipotézis A globalizáció fő hatása a munkaerőpiacokra leginkább a munkaerő iránti kereslet rugalmasságának növekedésében és nem pedig a kereslet általános csökkenésében nyilvánul meg. A termelés-kihelyezést tekinthetjük a munkaerő keresletet befolyásoló tényezőjeként, amely a migráció kínálati oldali változását befolyásolja. A globális munkaerőpiac új szerveződési rendet követ, az egyes szektorok eltérő súlya eredményezi az egyre megosztottabb munkaerőpiacot, aminek eredményeképpen egy a korábbinál rugalmasabb, ugyanakkor bizonytalanabb munkaerőpiac alakul ki. Hipotézisem szerint a kelet-közép-európai térben a kedvezőtlen lokális munkaerő-piaci folyamatokhoz párosul egy erőteljes szelektív kivándorlás, amely nehezíti a belső munkaerőpiac állapotát.

Globális szintű folyamatok Globalizáció A gazdaságok közötti kereskedelmi folyamatok növekedése Technológiai változás A határokat átívelő pénzáramlások gyors növekedése és a működő-tőke áramlása Szerkezeti változások a tercier, kvaterner szektor irányába Foglalkoztatottság Differenciált munkahelyteremtés A reálbérek gyors növekedése A foglalkoztatás területi és szektorális átrendeződése A nemzetközi migráció kiterjedése Rugalmasabb munkaerőpiac Hirschman-Herfindahl-index (népesség-foglalkoztatottak) Hoover-index alakulása (népesség-foglalkoztatottak) Forrás: Saját szerkesztés

Hoover-index alakulása Európában Kelet-Közép-Európa A 2004. évi bővítés óta az Európai Unióban a munkaerő-piaci verseny fokozódik, miközben a kelet-közép-európai országokban a foglalkoztatásban látszólag kiegyenlítődés történik, ez a kiegyenlítődés nem jár együtt a gazdasági felzárkózással, hanem együttes leszakadást eredményez. Hoover-index alakulása Európában (népesség és foglalkoztatottság alapján) Forrás: Saját szerkesztés Worldbank adatok alapján

Nemzetközi vándorlási különbözet (fő) Forrás: Saját szerkesztés KSH adatok alapján

Nemzetközi vándorlási különbözet ezer lakosra Forrás: Saját szerkesztés KSH adatok alapján

Következmények a munkaerőpiacon Fokozódó munkanélküliségi problémák Szegénység, kirekesztettség Társadalmi és gazdasági problémák Függőségi viszonyok erősödése Szegregáció fokozódása ERŐSÖDŐ MIGRÁCIÓS FOLYAMATOK A migráció fő mozgatórugójának, a munkanélküliségnek az alaposabb vizsgálata szükséges.

Paradigmaváltás a munka fogalmát illetően Preindusztriális korszak (Aquinói Szent Tamás, Colbert, Quesnay) munka = a közösségért önként végzett hasznos társadalmi tevékenység Indusztriális korszak (Petty, Smith, Ricardo, Malthus, Marx, Marshall, Jevons, Keynes) munkaérték elmélet → termékeny/nem termékeny munka → a munka áruvá vált → bérmunka → munkatársadalom Posztindusztriális korszak (Friedman, Veblen) munkafogalom válsága → társadalmilag hasznos tevékenység A munka fogalom folyamatosan változik → új fogalomra van szükség

A tartós munkanélküliség veszélyei A tartós munkanélküliség megnehezíti az inaktivitási arány csökkentését. Munkaerőpiac végleges elhagyása. A fekete és szürkegazdaság erősödésének veszélyei. A költségvetésre nézve kettős negatív hatással van: a munkanélküli támogatások folyósítása jelentős kiadásokat okoz, valamint az elmaradt adóbevétel is számottevő. Fokozódó motiváció a kivándorláshoz Következmények: fokozódó motiváció a kivándorláshoz reményvesztett munkanélkülivé válás

Migrációt befolyásoló tényezők Magának a migrációnak számos oka van, majdnem annyi, mint ahány migráns, azonban alapvetően három fő típusra oszthatók: kereslet által vezérelt tényezők a célországban kínálat által vezérelt tényezők a származási országban hálózati tényezők, melyek összekötik a származási országot és a célországot. Migráció típusa Igényvezérelt Kínálatvezérelt Hálózati/Egyéb Gazdasági migránsok Munkaerő kereslet pl. vendégmunkások Munkanélküliség, alacsony foglalkoztatás, alacsony bérek Állás és bérinformációk, családegyesítés Nem gazdasági migránsok Családegyesítés Üldöztetés és háború előli menekülés pl. lakóhelyüket elhagyni kényszerültek, menekültek/menedékkérők Kommunikáció, szállítmányozás, kalandvágy Forrás: Martin, 2003

Magyarország munkaerő-piaci adatai 1993-1998 között folyamatosan csökkent a munkanélküliségi ráta. A háttérben inkább a munkanélküliségbe való beáramlás csökkenése, mint a munkanélküliségből való kiáramlási ráták emelkedése áll. Forrás: Saját szerkesztés KSH adatok alapján

Szezonálisan kiigazított GDP és a foglalkoztatottak számának alakulása (előző negyedév=100%) Forrás: Saját szerkesztés KSH adatok alapján

Foglalkoztatási ráta korcsoportonként A válság hatására a fiatalok foglalkoztatási rátája visszaesett, míg az idősek esetében némi javulás következett be. Forrás: Saját szerkesztés KSH adatok alapján

Szezonálisan kiigazított magyarországi adatsor A válságból való kilábalás jelei tapasztalhatóak. Forrás: Saját szerkesztés KSH adatok alapján

Beveridge-görbe Forrás: Saját szerkesztés KSH adatok alapján

Munkanélküliek száma (ezer fő) 2003 óta megduplázódott a munkanélküliek száma, főleg az alacsony végzettséggel rendelkezők körében. Forrás: Saját szerkesztés KSH adatok alapján

ARIMA modell alkalmazása ahol, Y(t) – a vizsgált idősor tényadatai, XT(t) – trend (a tartósan érvényesülő tendencia, hosszú távú alapirányzat) XS(t) – szezonális komponens (a trendtől való eltérés, az éven belüli, periodikus ingadozás mértéke) XC(t) – ciklikus komponens (a hosszabb távú ingadozás) Xx(t) – irreguláris komponens (stacionárius, Gauss eloszlású véletlen hatás)

ARIMA(1,1,1)(1,1,1)

Munkaerő-piaci előrejelzés eredménye (2013.szept - 2014. szept)

Alternatív munkaerő-piaci megoldások Foglalkoztatáspolitika – migrációs politika összehangolása Munkanélküliség csökkentése: Atipikus foglalkoztatási formák (Jó példák: Dánia, Hollandia) Közfoglalkoztatás sajátos vonások, korlátos, statisztikailag növeli a foglalkoztatottságot. Szociális gazdaság (Jó példa: Franciaország)

Köszönöm a figyelmet!