MTA Regionális Kutatások Központja A kutatás-fejlesztési szektor, illetve annak területi jellemvonásai Izraelben Grünhut Zoltán tudományos segédmunkatárs.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
BUDAPEST Budapest Fejlesztési Pólus BUDAPEST INNOPOLISZ Program Benedek Zsolt november 15.
Advertisements

Magyar regionális Tudományos Társaság VIII. vándorgyűlése Dr. Harsányi Endre DE AGTC Területfejlesztési Regionális Tudásközpont.
Nyiri Lajos, ZINNIA Group
Norvég Alap Zöld ipari innováció. Célok – Zöld ipari innováció Zöld vállalkozások versenyképességének erősítése, meglévő iparágak zöldebbé tétele, zöld.
1 TÁMOP B-11/2/KMR Az oktatás és kutatás színvonalának emelése a Szent István Egyetemen AZ OKTATÁS ÉS KUTATÁS SZÍNVONALÁNAK EMELÉSE A SZENT.
Környezetvédelmi ipar és hulladékgazdálkodás Magyarországon
Jövő Internet technológiák és alkalmazások kutatása Magyarországon A Magyar Tudomány Hónapja Jövő Internet technológiák és alkalmazások kutatása Magyarországon.
MTA Regionális Kutatások Központja Innovatív szolgáltatások hatása a területi fejlődésre Nagy Gábor, geográfus, CSc. MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,
Németh Tamás — Főtitkári beszámoló … Főtitkári beszámoló az Akadémia évi költségvetésének végrehajtásáról Németh Tamás Magyar Tudományos Akadémia.
A magyarországi kockázatitőke- finanszírozás másfél évtizede ( ) Készítette: Papp Zsuzsa Tivadari Evelin.
NYF-”VEKTOR” Versenyképes Kutatás, Technológia, Oktatás a Régiónkban c. projekt nyitókonferenciája június 27. Badak Béla okl. könyvvizsgáló
Norway Grants Zöld Ipari Innováció Környezetbarát Technológiák (horizontális) alprogram tervezet Dr PUSKÁS János Szent István Egyetem
1 Hasznosítható pedagógiai konzekvenciák a K+F területén Veszprém Workshop Prof. Dr. Bábosik István Prof. Dr. Bábosik István
Gyulai Tamás elnöki tanácsadó elnöki tanácsadó Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács.
LOGISZTIKAI OKTATÓK TANÁCSKOZÁSA MISKOLCTAPOLCA 2002 MÁJUS 31 NÉMON ZOLTÁN GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A SZÉCHENYI TERVBEN.
2013. október 10. Bogsch Erik A gyógyszeripar válasz a kihívásra.
NAPII. - mikrogazdaság Jobbágy Valér GKM. Iránymutatások - mikrogazdaság Tudással és innovációval a növekedésért 7. A K+F célú beruházások növelése és.
AZ ÚJRAIPAROSÍTÁST TÁMOGATÓ INTÉZMÉNYI KÖRNYEZET
Minőségi oktatás, versenyképesség, oktatási innováció A Microsoft magyarországi innovációs napja Magyar Tudományos Akadémia 2009 november 30 Halász Gábor.
A Kaposvári Egyetem innovációs tevékenysége – Dráván innen, Dráván túl
A felsőoktatás kapcsolódása a vállalati törekvésekhez Felsőoktatási intézmények a magyar klaszterekben Dr. Nádai László Főosztályvezető Oktatási és Kulturális.
Miben tud segíteni az egyetemeknek és a kutatóknak a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala? dr. Németh Gábor SZTNH Információs és Oktatási Központ ELTE Pályázati.
Az Egyetem, mint az innováció motorja ELTE Innovációs Nap Az Egyetem, mint az innováció motorja Fábián István, rektor Debrecen, február 26.
A vállalkozások PhD szintű munkaerőigénye Magyarországon
Emberi Erőforrások Minisztériuma Emberi Erőforrások Minisztériuma
GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása
Egyetemek és vállalatok együttműködése a kutatásban és fejlesztésben
Mezőgazdasági szerkezetátalakulás hatása a területfejlesztésre  : 2103 Gödöllő, Páter Károly u. 1.  : 2103 Gödöllő, Páter Károly u. 1. Dr. Káposzta József.
A határmentiség kutatása a számok tükrében Tiner Tibor Selye János Egyetem, Révkomárom MRTT évi Vándorgyűlés, Szabadka, nov
A Magyar Regionális Tudományi Társaság V. Vándorgyűlése Az ipar szerepe a regionális fejlődésben Alternatívák a regionális innovációs rendszer továbbfejlesztésére.
A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió helye a Kárpát-medencében és gazdasági jellemzői Dr. (habil) Pál Ágnes főiskolai tanár HUNGARY, SZTE JGYTFK Sopron,
A tudásintenzív iparágak megjelenése a kelet-közép-európai országok gazdaságfejlesztési stratégiáiban Páger Balázs, PhD-hallgató MRTT X. vándorgyűlés,
Az EU kohéziós politikájának 20 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi adjunktus SZIE GTK RGVI.
Kisvállalkozások alkalmazkodás és versenyképesség Kállay László GKM.
A Georgikon Kar kutatási lehetőségei Keszthely, március 30.
A magyar tudomány az Országgyűlés előtt Vizi E. Szilveszter a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR projekt 1 A NÖVEKEDÉS ÉS A VERSENYKÉPESSÉG REÁLGAZDASÁGI TÉNYEZŐI Chikán Attila egyetemi tanár Budapesti Corvinus Egyetem.
Gazdaságfejlesztési Programok Helyettes Államtitkársága
„Felsőoktatás új utakon” Fejlesztési célok és források a felsőoktatásban november 28. Budapest.
MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet „Határ mentiségtől az integrált határrégióig” Győr, 2005 október 5. Települések,
PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK A HUMÁNERŐFORRÁS OPERATÍV PROGRAMOKBAN
Határon átnyúló együttműködések – a KKV-k hálózatépítésének egy lehetősége Előadó: Firtl Mátyás általános alelnök Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat.
Címalcím 1 Nemzeti Fejlesztési Terv - Regionális Operatív Program Wächter Balázs VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság Stratégia tervezési iroda november.
Innovatív Magyarország
Dőry Tibor MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet
Az élelmiszeripari versenyképesség és innováció egyes kérdései
Magyar KKV-k sikerei és együttműködései a globális IT iparban
Kecskemét, június 20. Szemerey Szabolcs HÍRÖS BESZÁLLÍTÓI KLASZTER
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV „A felsőoktatás.
1 Gyarapodó Köztársaság Növekvő gazdaság – csökkenő adók február 2.
A határ menti együttműködések lehetőségei és korlátai Rechnitzer János, egyetemi tanár MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete, Széchenyi Egyetem.
Újraiparosítási folyamatok a Dél-Dunántúlon Feldolgozó ipari helyzetkép a Dél-Dunántúli régióban Kovács Szilárd PhD-hallgató PTE KTK Regionális Politika.
Sikeres ipar-egyetemi együttműködés Pannon Egyetem - KÜRT Zrt. Dr Remzső Tibor pályázati igazgató egyetemi docens Microsoft Innovációs Nap november.
A Nemzeti Fejlesztési Terv
Az innováció, mint a versenyképes gazdasági növekedés alapja
Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Új fejlesztési övezet: Közép-Európa Az autóipar telephelyválasztásának.
„K+F+I befektetési portfólió kialakítása Hajdú-Bihar megyében weboldal segítségével” című projekt bemutatása Kiss Gábor ügyvezető igazgató.
Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány
A kutatóegyetemek helye az innovációban (Ahogy mi látjuk) Dr. Greiner István alelnök Magyar Innovációs Szövetség június 22.
Aktuális pályázati lehetőségek Okos Jövő Innovációs Klaszter O KOS J ÖVŐ I NNOVÁCIÓS K LASZTER K LUBEST június 16. NOS Kft.
Pécs és térsége gazdasága Pólus és a K+F+I november 27. Dr. Síkfői Tamás.
EGT és Norvég Alapok Polgár Tamás Norvég Királyi Nagykövetség
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 187. KÖZGYŰLÉSE május 2–3.
Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához - Csongrád megye Szeged, Dr. Makra Zsolt.
Salgótarján, május 19.. Pályázók köre: kisvállalkozások Támogatható tevékenységek és a támogatás mértéke: -Projektötlet minősítése – max. 3 millió.
A magyarországi K+F politika
Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához - Csongrád megye Szeged, Dr. Makra Zsolt.
Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH)
„Versenyképesség, intézmények és változó gazdaság” Debrecen,
A politika feladatai a kutatásban, a fejlesztésben és az innovációban
Előadás másolata:

MTA Regionális Kutatások Központja A kutatás-fejlesztési szektor, illetve annak területi jellemvonásai Izraelben Grünhut Zoltán tudományos segédmunkatárs MTA Regionális Kutatások Központja A tudás szerepe a regionális fejlődésben A Magyar Regionális Tudományi Társaság VIII. Vándorgyűlése Debrecen, november 18–19. Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma

MTA Regionális Kutatások Központja 2 K+F kiadások a GDP-hez viszonyítva (OECD)

MTA Regionális Kutatások Központja 3 K+F kiadások a GDP-hez viszonyítva 1999 és 2008 (OECD) Forrás: OECD Factbook 2010

MTA Regionális Kutatások Központja 4 Főállású kutatók száma ezer munkavállalóra vetítve (OECD, 2003) Forrás: OECD Factbook 2004; Israeli Central Bureau of Statistics 2004

MTA Regionális Kutatások Központja 5 Egy évben közölt tudományos publikációk száma (db) millió lakosra vetítve (OECD, 2003) Forrás: OECD Factbook 2008

MTA Regionális Kutatások Központja 6 K+F-ráfordítások Izraelben a finanszírozó és támogatott szférák szerint %-ban (2007) Forrás:: Israeli Central Bureau Of Statistics Annual Report 2008

MTA Regionális Kutatások Központja 7 Kormányzati K+F - ráfordítások kutatási szektor szerint (%-ban)

MTA Regionális Kutatások Központja 8 A K+F szektor legfontosabb szereplői Izraelben A kormányzat szerepe pénzügyi és szervezési szempontból is releváns Felsőoktatási szféra - Egyetemek (összesen db) - Főiskolák és tanárképző főiskolák (összesen = 56 db) Kutatóintézetek – köztük a közszférához tartozók és független intézmények Egészségügyi intézmények kutatóközpontjai Non-profit kutatóintézetek Gazdasági vállalkozások és befektetőcsoportok – izraeliek és külföldiek egyaránt (a fő finanszírozók)

MTA Regionális Kutatások Központja 9 A K+F szektor ösztönzését segítő programok, alapok Magneton – A kutatói és a gazdasági szféra közötti technológia- és tudástranszferről gondoskodik Magnet – A kutatói és a gazdasági szféra közötti konzorcium-ösztönzés érdekében Noffar – A nanotechnológiai típusú kutatások esetében hivatott ugyanezen együttműködések kialakulásáról gondoskodni Tnufa – Technológiai innovációs és fejlesztési alap kezdeti stádiumban lévő projektek számára. Igénybe vehetik gazdasági és közszférába tartozó szereplők is Heznek – Vállalkozásfejlesztési alap Beta-Site Stage – Az elméleti fejlesztések és szabadalmaztatások után, a második, gyakorlati hasznosítási és alkalmazási fázis támogatása érdekében Matimop – Izraeli kutatóintézetek és gazdasági vállalkozások külföldi K+F-jellegű projektben való részvételét elősegítő alap Technológia inkubátorok – Fejlesztési központok szerte az országban a K+F-típusú projektek eredményessége érdekében. Minden egyetem rendelkezik innovációs inkubátorházzal

MTA Regionális Kutatások Központja 10 Külföldi kutatási alapok Szubnacionális kutatási alapok Európai uniós kutatási alapok Global Enterprise RD Cooperation Framework Kétoldalú programok U.S. – Israel Bi-National Research and Development (BIRD) U. S. – Israel Science and Technology Commission Britain – Israel Technology Foundation (BRITECH) Canada – Israel Research and Development Foundation (CIIRDF) Korea – Israel Industrial Research and Development Foundation (KORIL – RDF) Singapore – Israel Industrial Research and Development Foundation (SIIRD)

MTA Regionális Kutatások Központja 11 Az izraeli K+F szektor főbb ágazatai Informatikai és kommunikációs technológiák (ICT) Izraelben működik a világ második legnagyobb ICT kutatóhálózata A szféra éves szinten körülbelül 13,5 milliárd dollár tőkét vonz és 8 milliárdos exportot biztosít (az ország ipari kivitelének felét adja) Az ICT-ágazat több mint embernek ad munkát, akiknek a 65%-a mérnők és technikus A legjelentősebb izraeli cégek: Alvarion, Amdocs, BATM, Cardguard, Checkpoint, Comverse, ECI, El Op, Elbit, Emblaze, Formula, Gilat, Indigo, Israel Aircraft, Magic, Mercury, Interactive, M-Systems, NDS, Nice, Nova, Optibase, RAD, Scitex, Tadiran, VCON, Vocaltec… Legjelentősebb külföldi cégek: Applied Materials, Flextronics, Hewlett Packard, KLA Tencor, IBM, Intel, Microsoft, Motorola, Qualcomm, TI… Élettudományok, génkutatások, biotechnológia Minden harmadik nem-katonai kutatás foglalkozik élettudományi kérdésekkel Széles kutatói bázissal rendelkező szféra (egyetemek, főiskolák, speciális intézetek, kórházak és biotechnológiai intézetek biztosítják a humánerőforrást) [900 oktató és a phd-fokozatot szerzők 1/3] Fő területei: agrártudomány, diagnóziselemzés, gyógyszerfejlesztés, egészségügyi alkalmazások és eszközök innovációja

MTA Regionális Kutatások Központja 12 Az izraeli K+F szektor főbb ágazatai Repülés- és űrkutatás embert foglalkoztató, 1 milliárd dollár éves exportot biztosító szféra Fő területei: repülőgépek regenerálása, UAV-fejlesztések, légi fegyverzet és rakéták, irányító- és szoftverrendszerek, felderítés, radarok, kommunikáció, stb. Az egyetemek és egyéb kutatóintézetek mellett 200-at meghaladó számban érdekeltek különböző nagyságú vállalkozások az ágazat részfolyamataiban Izraeli cégek: Israel Aircraft Industries (IAI), Elbit Systems Ltd. Rafael, Cyclone Aviation, Bet-Shemesh Engines, Silver arrow, Radom Aviation Nanotechnológia Főként az egyetemi szférában folytatnak nanotechnológiai kutatásokat – hat egyetemen működik ilyen típusú kutatóközpont, illetve azoknak egy egyesített központi szerve Az egyetemi kutatói programok a kormány által elfogadott keretirányelv szerint működnek Két periódusos projekt időszak; Gyakorlati alkalmazás fontossága A legjelentősebb izraeli cégek: Nanosize Ltd; Cerel Ceramic Technologies Ltd; PCB Laser Ltd; Nanopowders Industries Israel Ltd; Nanolayers Ltd; Nanonics Imaging Ltd; Solubest Ltd; B.G.Polymers Ltd; Nano-Or Technologies Ltd; Applied Nanomaterials Ltd; Nanomotion Ltd; Sol-Gel Technologies Ltd; Advanced Nanoparticles Ltd; Newgal Ltd.

MTA Regionális Kutatások Központja 13 Az izraeli K+F szektor főbb ágazatai Energiahatékonyság Az ország földrajzi, hidrológiai, klimatológiai adottságai miatt kézenfekvően prioritást élveznek az e szegmenshez tartozó kutatások Főbb területek: - napenergia és felhasználása - tengervíz sótalanítás - szennyvíz újrahasznosítás - geotermikus energiák Több mint 200 különböző nagyságú vállalkozás érdekelt e szférában – komoly nemzetközi elismerést kapnak

MTA Regionális Kutatások Központja 14 Következtetések Általánosan az izraeli K+F szektorral kapcsolatban A nyolcvanas évek elején kapott prioritást, ma Izrael legdinamikusabban fejlődő gazdasági ágazata Stabil alapokon áll – kedvező távlati lehetőségeket biztosít A jelenlegi válság kezelésében kulcsfontosságú tényezőnek bizonyult A K+F területi aspektusai tekintetében A kormányzat igyekszik a szektorban mutatkozó területi egyenlőtlenségeket különböző módon (alapok, programok, infrastrukturális fejlesztések, beruházási kedvezmények, stb.) csökkenteni A gazdasági szféra kevésbé érdekelt ebben A centrum körzetek (Tel-Aviv, Jeruzsálem, Haifa és vonzáskörzetük) és a lemaradó térségek (Észak- és Dél-Izrael) közötti különbségek növekednek Speciális státuszú térségek problematikája (Golán, Szamária, Júdea) Arab lakossági többségű települések és területek leszakadása

MTA Regionális Kutatások Központja Köszönöm a figyelmüket! Grünhut Zoltán

MTA Regionális Kutatások Központja 16

MTA Regionális Kutatások Központja 17 Kormányzati és független kutatóintézetek Izraelben

MTA Regionális Kutatások Központja 18 Technológiai inkubátorok Izraelben A kilencvenes évek elején hozták létre az elsőt Jelenleg 20 helyszínen 24 fejlesztőközpont működik Ezek közül 15 leszakadó térségben A projektek 2-3 éves időszakra szólnak (a nanotechnológiai kutatásoknál van második szakasz is) Inkubátorházanként kb projekt - egy periódusban országszerte legalább 200 db. A projektek szakterület igen differenciáltak A projektköltségvetések 80%-át biztosítják a megvalósító szerv számára Egyre növekvő arányban a gazdasági szféra, habár a kormányzati támogatások mértéke is folyamatosan emelkedik

MTA Regionális Kutatások Központja 19 Technológiai inkubátorházak területi elhelyezkedése

MTA Regionális Kutatások Központja 20 A technológiai inkubátorházakban megvalósított projektek a kutatási szektorok szerint (%-ban)

MTA Regionális Kutatások Központja 21 A technológiai inkubátorházakban folytatott projektek pénzügyi forrásainak megoszlása