Vidékies járások fejlettségének vizsgálata GAZDASÁGI, AGRÁR- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KAR BÉKÉSCSABA – SZARVAS - GYULA Vidékies járások fejlettségének vizsgálata az endogén fejlődés aspektusából A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XI. VÁNDORGYŰLÉSE Az új európai kohéziós politika Kaposvár, 2013. november 21–22. Kaposvári Egyetem Bodnár Gábor

Az előadás szerkezete A vidéki tér folyamatai Az endogén regionális fejlődés elmélet, annak megközelítései Vidékies járások meghatározása + Főkomponens-elemzés Vizsgálat eredményei

A magyar vidék meghatározó folyamatainak rövid áttekintése Ahogy a falu-város dichotómia, illetve különbségeinek tekintetében Enyedi (2012) leírta, a rendszerváltás óta lezajlott társadalmi és gazdasági fejlődés sem kedvezett a kiegyenlítődésnek. Buday-Sántha (2010) megemlíti, hogy a rendszerváltás óta eltelt két évtizedben jelentősen polarizálódott a vidék egésze, valamint jelentősen megnőtt a gazdasági és szociális téren jelentkező negatív folyamatok mértéke, azok túlsúlyba kerültek. A vidékhez kapcsolódón meg kell említeni a mezőgazdaság szerepét, amely a rendszerváltás után a gyors átmenet következtében bizonytalanság és felfordulás jellemzi annak mindennapjait (Benet 2006).

A vidék meghatározó folyamatainak rövid áttekintése Annak ellenére, hogy a magyar és a kelet-közép-európai rurális terek számos nehézséggel küzdenek, mégis a vidék egy szélesebb kontextusában számos változásról beszélhetünk. Mindenképp meg kell jegyezni, hogy az OECD (2006) tanulmánya, már új vidék paradigmáról beszél. Ennek kapcsán a dokumentum kifejti, hogy a figyelem középpontjában már a hely áll, nem az ágazat. További jelentős változás, ahogy Ward és szerzőtársai (2005) leírják, a legutóbbi évtizedekben a vidékfejlesztési politika az exogén modelltől elmozdult az endogén megközelítés felé .

Az endogén regionális fejlődés elmélete A gazdasági fejődés a gazdasági növekedéshez képest tágabb fogalom mert a gazdasági alapmutatókon túl más, gazdaságon kívüli jellemzőket is érdemes figyelembe venni (Lengyel 2012). Az endogén fejlődés (Capello 2011, 14. o.) alapvetően egy térség koncentrált szerveződésének függvénye, amelynek szerves része egy társadalmi-gazdasági és kulturális rendszer, amely komponensei meghatározzák a helyi gazdaság sikerességét: vállalkozói képesség, helyi termelési tényezők (munka és tőke), a helyi szereplők kapcsolatkezelési képességei, amelyek egyre inkább hozzájárulnak a tudásteremtés növeléséhez. Továbbá döntéshozó képesség, amely lehetővé teszi a helyi gazdasági és társadalmi szereplők számára a fejlődési folyamatok irányítását és támogatását, amikor változás és innováció megy végbe, valamint, hogy gazdagítsák azokat külső információkkal és a tudással, amelyek azért szükségesek, hogy hozzájáruljanak a fejlődés általános folyamatához, valamint a világgazdaság társadalmi, technológiai és kulturális átalakulásához.

Endogén fejlődés tőketényezői Tőketípus Stimson et al (2011) Braithwaite (2009) AEIDL (1999) Camagni (2008) ETC (2007) termelő/gazdasági tőke x humán tőke társadalmi tőke kreatív tőke ökológiai tőke épített tőke kulturális tőke politikai tőke üzleti vállalatok külső kapcsolatok imázs

Endogén fejlődés tőketényezői Tőketípus Stimson et al (2011) Braithwaite (2009) AEIDL (1999) Camagni (2008) ETC (2007) termelő/gazdasági tőke x humán tőke társadalmi tőke kreatív tőke ökológiai tőke épített tőke kulturális tőke politikai tőke üzleti vállalatok külső kapcsolatok imázs

Vidékies járások lehatárolása Munkám tárgyát a vidékies járások képezik Ezek lehatárolása: a 175 járás közül a vidékies jellegűek Ennek módja: urbanitás/ruralitás index alapján (az adott kistérség népességének hány %-a él 120 fő/km2-nél nagyobb népsűrűségű településen, 2011)

Vidékies járások – a 120 fő/km2 alatti népsűrűségű településeken élők aránya 100% - abszolút vidékies (52) 75-100% erőteljesen vidékies (14) 50-75% - vidékies (38) 25-50% - városias, vidékies jelleggel (45) 25% alatt – városias (26)

Vidékies járások 10

Adatok – társadalmi képük 104 vidékies járás Területük 56.363 km2 – 61% Lakónépességük 3.056.252 – 31% csökkenő és elöregedő népesség még mindig a mezőgazdaság a domináns ágazat magas munkanélküliség alacsony az átlagos iskolai végzettség Forrás: Csatári alapján saját számítás

Felhasznált adatok KSH – Járások alapadatai és népszámlálási adatok 2011 Endogén fejlődési modellek felhasználása

Módszertan Főkomponens elemzés: Mintaalkalmasság: Lényegében dimenziócsökkentési eljárás Mintaalkalmasság elvégzése Mintaalkalmasság: KMO: 0,808 Sig.: 0,000 Kommunalitás: 61,6% - 93,9% Variancia: 78,2%

Rotált komponens mátrix 1 2 Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességből, % ,922 -,297 Tartósan (legalább 12 hónapja folyamatosan) nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességből, % ,827 -,210 Egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem, ezer Ft -,785 -,017 Rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma ezer lakosra ,863 -,039 Regisztrált személygépkocsik száma ezer lakosra -,782 ,324 száz háztartásra jutó foglalkoztatott -,883 -,203 Ezer lakosra jutó halálozás ,234 ,758 65- évesek aránya, % -,124 ,934 Száz gyermekkorúra jutó időskorú -,354 ,897 Száz háztartásra jutó személy ,012 -,875 Száz családra jutó összes gyermek ,334 -,845

Termelő/gazdasági tőke Legfejlettebb járások (12) Fejlett járások (21) Átlagos fejlettségű járások (40) Gyengén fejlett járások (24) Fejletlen járások (7)

Termelő/gazdasági tőke Helyezés Járás 1. Mosonmagyaróvári járás 95. Encsi járás 2. Kapuvári járás 96. Sarkadi járás 3. Csornai járás 97. Nyíradonyi járás 4. Bicskei járás 98. Mezőkovácsházi járás 5. Paksi járás 99. Kunhegyesi járás 6. Körmendi járás 100. Edelényi járás 7. Sárvári járás 101. Vásárosnaményi járás 8. Pannonhalmi járás 102. Tokaji járás 9. Dabasi járás 103. Gönci járás 10. Téti járás 104. Cigándi járás

Humán tőke Járások legjobb értékkel (6) Járások jó értékkel (24) Járások átlagos értékkel (42) Járások alacsony értékkel (27) Járások legalacsonyabb értékkel (5)

Baktalórántháza járás Humán tőke Helyezés Járás 1. Kemecsei járás 95. Szentesi járás 2. Encsi járás 96. Szarvasi járás 3. Baktalórántháza járás 97. Zalaszentgróti járás 4. Kisvárdai járás 98. Kalocsai járás 5. Nyírbátori járás 99. Gyomaendrődi járás 6. Tiszavasvári járás 100. Lenti járás 7. Szikszói járás 101. Csongrádi járás 8. Polgárdi járás 102. Mezőkovácsházi járás 9. Nyíradonyi járás 103. Bélapátfalvi járás 10. Ibrányi járás 104. Pétervásárai járás

Összefoglalás Vidéki tér folyamatai Endogén fejlődés felértékelődése Tőkék – Gazdasági és Humán tőke térbeli különbségei

Köszönöm szépen a figyelmet! bodnar.gabor@gk.szie.hu