AZ OKTATÁS, MINT BERUHÁZÁS ÉS MEGTÉRÜLÉS SZÉKELYFÖLDI SZEMMEL Készítette: Geréb László Sopron, 2005 novembere MODERN ÜZLETI TUDOMÁNYOK FŐISKOLÁJA SZÉKELYUDVARHELYI TAGOZAT

Telephely-választási politikák Hard (erős) tényezők: (helytől függő) - nyersanyagok közelsége - felvásárló piacok közelsége - fizikai infrastruktúra minősége * közlekedési * energiahordozók Soft (puha) tényezők: (emberektől függő) - humán infrastruktúra * a munkaerő ára * a munkaerő képzettsége (munkakultúra, szakmaiság) - technológiai infrastruktúra (informatikai, távközlési) - piacra jutás feltételei - makrogazdasági szabályozás - hangsúly eltolódás - Hard tényezők SOFT TÉNYEZŐK

A beruházni szándékozó vállalkozónak fontos soft- tényező, a munkaerő képzettsége! KÉRDÉS: Fontos-e ez a munkaerő képzésében résztvevő többi szereplő számára is? Szereplők: - munkavállaló (az egyén) - az állam (államháztartás) Ezen szereplők számára az oktatás egy beruházás. Ezen szereplők számára az oktatás egy beruházás. FELADAT: Oktatás, mint beruházás és megtérülés közti kapcsolat vizsgálata!

Pénzügyi szempontok alapján: OKTATÁS = HUMÁNTŐKE BERUHÁZÁS Magán beruházás (tandíjas önfinanszírozással) KÉRDÉS: Hogyan térül meg ez a beruházás: - az egyén számára - az államháztartás számára - az államháztartás számára Állami beruházás (költségvetési finanszírozással)

Magánberuházás (tandíjas) – amennyiben a beruházó maga a munkavállaló (az egyén) - Beruházás-elemzés: pénzáramlás vizsgálat, majd nettó jelenérték (NPV) számítás ……………………………………………… ……………………………………………… ………………………………………….. ………………………………………….. NPV = ∑ PV bevételek (felsőfokú képzés által szerzett pluszjövedelem) – ∑ PV kiadások (tandíj + diák költségek + az oktatás ideje alatt elveszített fizetés) ∑ PV kiadások (tandíj + diák költségek + az oktatás ideje alatt elveszített fizetés)

A nettó jelenérték a pénzbeáramlások és a pénzkiáramlások jelenértékének a különbsége. NPV = a jövedelmek jelenértékeinek az összege – - a beruházások jelenértékeinek összege Ha az NPV pozitív, érdemes a beruházást megvalósítani A vizsgálat egy pillanatkép – 2003-as statisztikai és költségvetési adatokkal dolgozik!

Feltéve, hogy: - Az éves tandíj 500 euró - Az oktatás ideje alatt elveszített fizetés évente euró (havi 129 eurós nettó átlagfizetéssel számolva) - Egyéb diák kiadások évente 250 euró - A jelenérték számításnál használt kamatláb évi 4% Ez esetben: Romániában, amennyiben havi 41 euróval keres többet egy alkalmazott, azáltal, hogy felsőfokú képzésben részesült, az oktatási beruházás NPV-je már nagyobb mint 0. Ez a nettó átlagbérhez viszonyított 31%-kal nagyobb fizetést jelent. Következtetés: Az egyén számára érdemes még tandíjas (önfinaszírozással járó) felsőoktatású képzésben is részt venni!

Állami beruházás I. alapképzés – helyi önkormányzati finanszírozással Beruházás-elemzés: pénzáramlás vizsgálat, majd nettó jelenérték (NPV) számítás ………………….….…...… ………………….….…...… ……………… …… ……………… ……. 11 ……………………….. ……………………….. NPV = ∑ PV bevételek (egy átlagfizetés után az államháztartás különböző alrendszereibe befizetett járulékok + a nettó átlagbér ÁFÁ-ja – egészségügyi ellátás) – ∑ PV kiadások (óvodás és 1-12 osztályos képzés oktatási költségei + nyugdíj kiadások) ∑ PV kiadások (óvodás és 1-12 osztályos képzés oktatási költségei + nyugdíj kiadások)

Kiadások egy évre: -Az egy diákra jutó oktatási kiadások egy évre (3 év óvoda osztály) 291 euró, -A havi átlagos nyugdíj 50 euró, ez évente 600 euró -Az egy személyre jutó egészségügyi kiadások egy évre 13,6 euró Bevételek egy évre: -A romániai bruttó átlagbér havi 180 euró, ez után pedig az államháztartásba befizetett járulékok havi összege 106 euró, ez évente eurót jelent -A román nettó havi átlagbér 129 euró, az ÁFA pedig 19%, így a nettó átlagbérből havonta 24,5 eurót költünk ÁFÁ-ra, ez egy évben 294 euró Ismerve, hogy az alapszintű oktatás 3 év óvoda és 12 év iskola, az átlagos munkaidő 40 év, az átlagos nyugdíjidő 11,5 év, az átlagéletkor pedig 71,01 év. Ez esetben: Az államháztartás szempontjából vizsgálva, Romániában, az oktatási beruházások megtérülése (IRR- je) 13%-os, az NPV-je pedig euró. Következtetés: az államháztartás szempontjából egy jó megtérülésű beruházás az oktatás finanszírozása!

Állami beruházás II. felsőfokú oktatás – központi költségvetési finanszírozással Beruházás-elemzés: pénzáramlás vizsgálat, majd nettó jelenérték (NPV) számítás ……………………………………………… ……………………………………………… ………………………………………….. ………………………………………….. NPV = ∑ PV bevételek (felsőfokú képzés által szerzett pluszjövedelem utáni plusz adó és járulékbevételei az államháztartásnak) – ∑ PV kiadások (egy diákra jutó oktatási kiadások + az oktatás ideje alatt elveszített fizetések utáni adók és járulékok) ∑ PV kiadások (egy diákra jutó oktatási kiadások + az oktatás ideje alatt elveszített fizetések utáni adók és járulékok)

Feltéve, hogy: -A felsőoktatás finanszírozására fordított államháztartási kiadások összesen évi 236 millió eurót tesznek ki -Az állami felsőoktatásban résztvevő diákok száma Egy diákra jutó felsőoktatási kiadások egy évre jutó összege 495 euró -A jelenérték számításnál használt kamatláb évi 4% Ez esetben: Romániában, amennyiben havi 44,3 euróval keres többet egy alkalmazott, azáltal, hogy felsőfokú képzésben részesült, az államháztartásba befizetett többletadók már fedezik az államháztartás oktatásra költött kiadásait. Ez az összeg a bruttó átlagfizetés 24,6%-a. Következtetés: az államháztartás számára a felsőoktatás finanszírozása jó beruházásnak bizonyul!

Az egyén, a munkavállaló szempontjából: A beruházás NPV-je pozitív, tehát megéri beruházni a továbbképzésbe. A pozitív különbség az egyén szintjén az életminőség javulásban fog megjelenni! Az államháztartás szempontjából A beruházás NPV-je pozitív, tehát megéri az oktatásba beruházni. A pozitív különbség, mint pótlólagos adóbevétel, gazdasági fejlődésben, valamint az állam jóléti feladatainak ellátásában bekövetkező javulásban lesz megtalálható!

A jobban képzett munkaerő: nagyobb hozzáadott értéket jelent a munka folyamatában. Nagyobb hozzáadott értéket hordozó munka: nagyobb fizetést jelent. A nagyobb fizetés: - a munkavállaló, az egyén számára jobb életminőséget jelent - az államháztartás számára nagyobb adóbevételeket SZÉKELYFÖLDI DILEMMA: Megtörténik egy országos átlag fölötti humántőke-beruházás, azonban ezen beruházás megtérülése térben máshol történik meg! - KIVÁNDORLÁS - - KIVÁNDORLÁS - KÖVETKEZTETÉS: ÉRDEMES AZ OKTATÁSBA BERUHÁZNI MIND AZ EGYÉN, MIND AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS SZINTJÉN, MIVEL NAGY A MEGTÉRÜLÉSE EZEN BERUHÁZÁSNAK!

Az egy diákra jutó oktatási költségek az országos átlaghoz viszonyítva - mit kap egy diák -

Az egy lakósra jutó oktatási kiadások az országos átlaghoz viszonyítva - mennyit áldoz oktatásra egy lakós -

1 – Önkormányzati kiadások összesen, 2 – Közigazgatási kiadások, 3 – Tanügyi kiadások, 4 – Kulturális, vallási és ifjúsági kiadások, 5 – Szociális kiadások, 6 – Városfejlesztési kiadások, 7 – Közszállítási kiadások, 8 – Egyéb kiadások

Kivándorlási statisztika I. - személyekkel - Román Statisztikai Hivatal (CNS) 1977 – 1997 Romániából kivándorolt magyar nemzetiségű személy Magyar Statisztikai Hivatal (KSH) 1977 – 1997 Romániából bevándorolt személy Szociológus becslések szerint (Varga Á.) Romániából kivándorolt magyar nemzetiségű személy - amiből Magyarországra személy Korcsoport szerinti megoszlás - 70,9%-a a kivándoroltaknak 34 év alatti - 70,9%-a a kivándoroltaknak 34 év alatti - 18 év alattiak aránya elhanyagolható - 18 év alattiak aránya elhanyagolható Magyarországra kivándoroltak több mint 95%-a magyar nemzetiségű

Egy diákra jutó költségvetési kiadás egy évre 291 EUR Egy diák oktatási költségei 15 évre (3 év óvoda + 12 év iskola) EUR A Magyarországra kitelepült személy oktatási költsége (3 év óvoda + 12 év iskola) ,000 EUR ,000 EUR - ami 185,5 milliárd forint - ami 185,5 milliárd forint Kivándorlási statisztika II. - értékben a Székelyföldön -

A magyarországi bruttó átlagbér (KSH) 658 EUR A bruttó átlagbér után az államháztartás különböző alrendszereibe befizetett járulékok egy hónapra (vállalkozó + munkavállaló) 526 EUR Befizetett járulékok évi összege (egy munkavállaló után) EUR Egy személy által 30 munkaév alatt befizetett járulék összege EUR A kitelepült, 34 év alatti személy befizetett járulékai a 30 munkaévre ( x 70,9%) EUR - ami milliárd forint - ami milliárd forint Kivándorlási statisztika III. - értékben Magyarországon-

Erdélyi magyarság számára jelentkező negatívumok Demográfiai: - a lakosság számszerű fogyása - a lakosság számszerű fogyása - a lakosság „szürkeállománybeli” fogyása - a lakosság „szürkeállománybeli” fogyása (többnyire a jobb képességű személyek telepednek ki) (többnyire a jobb képességű személyek telepednek ki)Gazdasági: - az EUR oktatási beruházás elvesztése - az EUR oktatási beruházás elvesztése (a kivándorolt személyek révén) (a kivándorolt személyek révén) EUR államháztartási bevételtől való elesés EUR államháztartási bevételtől való elesés (romániai bruttó 180 eurós átlagbérre, 30 munkaévre számolva, azon (romániai bruttó 180 eurós átlagbérre, 30 munkaévre számolva, azon Magyarországra kivándorolt személy esetében, akik a Magyar államháztartás Magyarországra kivándorolt személy esetében, akik a Magyar államháztartás számára váltak befizetőkké) számára váltak befizetőkké) - A székely humánerőforrás beruházás máshol térül meg !!!

A magyarországi magyarság számára jelentkező negatívumok Demográfiai: - az erdélyi települések kiüresedése után nem lesz honnan - az erdélyi települések kiüresedése után nem lesz honnan pótolni a magyarországi lakósság lélekszámbeli apadását pótolni a magyarországi lakósság lélekszámbeli apadását (éléskamra effektus ) - ellentmond egy hosszú távú „magyarság” (éléskamra effektus ) - ellentmond egy hosszú távú „magyarság” nemzeti stratégiának nemzeti stratégiának Gazdasági: - egy Erdélyből kivándorolt személy Magyarországon 658 EUR-os magyar bruttó átlagbérért dolgozik a magyar munkaadónak, míg magyar bruttó átlagbérért dolgozik a magyar munkaadónak, míg ugyanezt a munkát Erdélyben 180 EUR-s román bruttó átlagbéren ugyanezt a munkát Erdélyben 180 EUR-s román bruttó átlagbéren végezné el! végezné el!

Következtetések: ÉRDEMES a humántőkébe beruházni úgy az egyén, mint államháztartás szintjén. DE AMENNYIBEN a humántőke elvándorol, az eszközölt beruházás térben máshol térül meg ! Ez a határon túli magyarság esetében egy óriási tőkeveszteséget jelent. TEHÁT elő kell segíteni a határon túli magyarság szülőföldön való érvényesülését!

KÉRDÉS: Mennyire szoros az összefüggés az egy lakosra jutó GDP és a GDP-ból az oktatásra fordított kiadások aránya közt? MEGOLDÁS: Korrelációs együttható - azt méri, hogy két jelenség közt milyen szoros az összefüggés, és ezen összefüggésnek az erősségét -1 és +1 közé szorítja. A fenti két jelenség közti korrelációs együttható 0,83, ami egy nagyon szoros összefüggést jelez a két jelenség között.

Köszönöm a figyelmet !