A területi politika és az új állam Egy elfeledett szakpolitika álmai

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Kistérségek. A kistérségek jellemzői • Abaúj-Hegyköz (legfejletlenebb)  Budaörs (legfejlettebb) *3,4 (komplex mutatóban) (1998-ban *2,7 volt) • 1996.
Advertisements

Regionalizáció alulnézetből szeptember 15. Pécs Regionalizáció alulnézetből szeptember 15. Pécs Dr. Zongor Gábor főtitkár főtitkár Települési.
A időszak végrehajtási intézményrendszere
Kellenek-e nekünk a TISZKEK? Mártonfi György Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet A Vas Megyei Szakképzés-szervezési Társulás Országos TISZK Konferenciája.
Csongrád megye , a területi tervezés aktualitásai 2014
„ A régió, ahol íze van az életnek” A Dél-dunántúli Operatív Program pályázatai Kovács Zoltán Tervezési csoportvezető Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési.
Ugrás az első oldalra Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter.
Gyulai Tamás elnöki tanácsadó elnöki tanácsadó Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács.
A közötti időszak fejlesztési tervezésének megalapozása
A REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ IRÁNYÍTÁSI RENDSZERÉNEK HÁLÓZATI MEGKÖZELÍTÉSE korreferátum ME RFK ülés Kecskeméti Főiskola, Gépipari és Automatizálási Műszaki.
február 24. Gyutai Csaba. 2 3 Forrás: Nemzetközi Statisztikai Évkönyv, 2004, KSH, Bp., Ipari és Építőipari Statisztikai Évkönyv, 2005, KSH, Bp.
Baranya Megyei Önkormányzat
Ugrás az első oldalra A jövőképtől a megvalósításig Városfejlesztés irányai, feladatok ban Dr. Szaló Péter szakállamtitkár A jövőképtől a megvalósításig.
Gazdasági versenyképesség növelése Készítette: Németi Szilvia.
Készítette: Lázár Nikolett Földrajz BSc II. évfolyam.
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Dr. Tóth Sándor irodavezető, Pécsi Helyi Vidékfejlesztési Iroda Területfejlesztők és Polgármesterek.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Irányváltások a területfejlesztés intézményrendszerében 1Területfejlesztők Napja Balatonkenese.
Az ipari növekedés mai területi folyamatai
Működőképes-e a területfejlesztés új rendszere Nagyházi György PhD hallgató RGDI - Győr.
A tudásintenzív iparágak megjelenése a kelet-közép-európai országok gazdaságfejlesztési stratégiáiban Páger Balázs, PhD-hallgató MRTT X. vándorgyűlés,
Borbély Tibor Bors szakmai tanácsadó Budapest, március HEF OP „Képződj, hogy segíthess” Foglalkoztatás és szociális.
Előadó: Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy
Államtitkári Kabinetfőnök Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
Kutatási összefoglaló. Regionális eltérések Magyarországon nemzetközi összehasonlításban.
AZ ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSÉI TERV (NSRK 2007–2013) KÉSZÍTÉSÉNEK NÉHÁNY VITAPONTJA Dr. Faragó László MTA RKK 44. Közgazdász vándorgyűlés, Nyíregyháza.
A regionális fejlesztések sikertényezői Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, tudományos tanácsadó MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intéztet.
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar A vidék fejlesztésének titka, a sikeres vidéki térségek és települések Nyugat-Magyarországon.
Az infokommunikáció szerepe az Új Magyarország Fejlesztési Tervben és az Operatív Programokban Dr. Bálint Ákos Igazgató Közigazgatás Operatív Programok.
A regionális fejlődés perspektívái a ROP-ok tükrében Dr. Kolber István államtitkárFIT „Régiók félúton” konferencia.
MTA Regionális Kutatások Központja Szirmai Viktória A következő évek főbb kutatási irányai Javaslatok november 25.
Dr. Lamperth Mónika Budapest április 18.
KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság Dr. Szegvári.
1 Az Európai Unió Strukturális és Regionális politikája Előadó: Tóth István.
Controlling a gyakorlatban Dr. Szegvári Péter kormány-főtanácsadó Magyar Controlling EgyesületMiniszterelnöki Kabinet Uniós körkép - Az európai regionális.
Távmunka a területfejlesztésben
Regionális különbségek és a támogatási programok Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár MTA RKK NYUTI, Széchenyi István Egyetem.
MTA Regionális Kutatások Központja Regionális fejlesztéspolitika régiók nélkül? Pálné Kovács Ilona MTA RKK MTA Regionális Kutatások Központja.
Nemzeti Területfejlesztési Hivatal A RÉGIÓÉPÍTÉS ÉVE ,3 MILLIÁRD FORINT ÁTADOTT FORRÁS A RÉGIÓKNAK március 17. Kormányszóvivői sajtótájékoztató.
1 Megváltozott szerepben a megyei önkormányzatok! Tájékoztatás a megyei önkormányzatok feladatairól és azok szociálpolitikát érintő kapcsolódási pontjairól.
Innovatív Magyarország
2007. évi célkitűzéseink. I as uniós pénzügyi-tervezési időszakra való felkészülés átfogó regionális területfejlesztési program elékszítése,
Kordás László december Társadalmi Párbeszéd Központ.
Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége
Gazdasági kapcsolatok és regionális együttműködések Félixfürdő május 17. Miklóssy Ferenc alelnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara.
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat megújult feladatrendszere Térségi Vállalkozói Fórumok január Szolnok, Jászberény, Kisújszállás.
RÉGIÓK ÉS REGIONÁLIS KÖZIGAZGATÁS EURÓPÁBAN Horváth Gyula.
Szektorok közötti együttműködések
Az Országos Fogyatékosügyi Tanács sajátos szerepe az Európai Uniós szabályozások érvényesítésében hazai nemzeti és helyi szintű szabályozásokban Horváth.
Tájékoztató évi CXCVIII. törvény a területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról „Regionális fejlesztési.
Duna menti Városok Együttműködési Fóruma Duna térségi programalkotó tanácskozás A Duna Menti Városok együttműködésének aktuális feladatai, javasolt cselekvési.
Foglalkoztatási Paktum az Ország Közepe Kistérségben
A határ menti együttműködések lehetőségei és korlátai Rechnitzer János, egyetemi tanár MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete, Széchenyi Egyetem.
Tájékoztató a megyei tervezés aktuális állásáról
Területi politika főbb összefüggései. A disszertáció főbb területei 1.A regionális programozás elméleti alapjai 2.A programozási ciklus az Európai Unióban.
Területfejlesztés- Kohéziós politika, Uniós támogatások
A Nemzeti Fejlesztési Terv
Kormányszóvivői tájékoztató. A fejlesztéspolitika új intézményrendszere Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos július 7.
A KÖZÖTTI EURÓPAI UNIÓS FEJLESZTÉSI IDŐSZAK ÖNKORMÁNYZATI LEHETŐSÉGEI Zalai Mihály elnök Békés Megyei Önkormányzat Települési Önkormányzatok.
A regionális fejlesztés intézményrendszere és megújítási irányok Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, doktori iskola vezető Középszintű igazgatás,
A regionális politika 1996 után Magyarországon
Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Új fejlesztési övezet: Közép-Európa Az autóipar telephelyválasztásának.
A AS IDŐSZAKRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS AKTUÁLIS HELYZETE MAGYARORSZÁGON NAGYHÁZI GYÖRGY SZAKMAI TANÁCSADÓ, NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HUSRB/1203/213/151.
1 A városfejlesztési stratégia dilemmái A Magyar Regionális Tudományi Társaság IV. Vándorgyűlése Szeged, október Önkormányzati és Területfejlesztési.
Regionális üzleti trendek A projekt az EU társfinanszírozásával, az Európa Terv keretében valósul meg január 27. Regionális üzleti trendek A tantárgy.
A területfejlesztés megújult rendszere február 5. Baranya Megyei Önkormányzat.
KISTÉRSÉG ÉS REGIONALITÁS A KÖZMŰVELŐDÉSI GYAKORLATBAN Pap István Megyei Művelődési Központ, Békéscsaba.
A magyarországi K+F politika
Európai Uniós ismeretek
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Előadás másolata:

A területi politika és az új állam Egy elfeledett szakpolitika álmai Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, Széchenyi István Egyetem, MTA KRKK RKI tudományos tanácsadó MRTT Konferencia Győr, 2012. november 22.

A területi politika és a regionalizáció szakaszai I. Az indulás (1990 - 1995) Ágazati válság területi válsággá szélesedik, válságkezelés (Borsod, Szabolcs, Nógrád), első területfejlesztési PHARE program (kistérségek), két pólusú területi támogatási rendszer, köztársasági megbízott regionalizált intézmény (1991-1994), viták Régiók Európájáról; fejlesztési funkciók nincsenek!! Az intézményesülés (1996 - 1998) Területfejlesztési törvény (1996) és OTK (1998), intézményrendszer kiépülése megyei szinten, Megyei Területfejlesztési Tanács fejlesztési koncepciók, szereplők kommunikációja, lopakodó decentralizáció forráskoordináció nélkül, regionalizáció keretei megteremtődnek, ajánlás a regionális szerkezetre, önszerveződő, spontán régiók A felkészülés (1999 - 2003) Területfejlesztési törvény módosítása, régiók meghatározása, regionális intézményrendszer kiépülése elkezdődik, regionális fejlesztési tanácsok és ügynökségek ágazati és területi fejlesztési elképzelések ütköztetése, Előcsatlakozási Alapok félig sikeres működtetése, Nemzeti Fejlesztési Terv, Regionális Operatív Program.

A területi politika és a regionalizáció szakaszai II. Európai Uniós tagság, új fejlesztési források , a tesze-tosza időszak (2004-2006; 2007-2009-2013) 2000-2004. kistérségi szinten sokszereplős fejlesztési menedzsment, nem átlátható, zavaros a helyzet 2004. kezdeményezés a területi reformra, meghiúsul, elvi keretek kialakultak, dekoncentrált szervek regionalizálásának előkészítése elkezdődött (IDEA Program) 2004. területfejlesztési törvény módosítás: kistérségi területfejlesztési tanács, mint új szereplő, nagyobb átláthatóság, de szervezeti rendszer változatlan; regionális szint pontosabb működési keretek (kvázi szimulációja a régiónak) 2004-2006. egyetlen országos regionális operatív program, a maradékok programja, de működik és nagy aktivitás, sikeres vidékfejlesztési programok 2005. új OTK: alaposabb, európai szemléletű, nyitottabb, határozott regionalizációs igénnyel 2005-2006: hangsúly a kistérségen: többcélú önkormányzati társulás, önálló minisztérium végre, majd új minisztérium (ÖTM), aztán megint új (NFÜ) integrációja 2006-2007: újabb kísérlet a regionális önkormányzatok megteremtésére, meghiúsul, dekoncentrált szervek regionalizálása elkezdődik (APEH, munkaügyi szervezet, ÁNTSZ stb.): viták a központokról, politikai döntések 2005-2006: új tervezési időszak előkészítése, az álmok birodalma pl. pólus program, regionális OP-ok, ágazati harc, csökkenő, sőt elfeledhető nemzeti források, rendeződik végre a kistérségi szinten a fejlesztési intézményrendszer (összevonások), kistérségi közszolgáltatás megtemetésének támogatása Konvergencia program a nemzeti források beszűkülése, megszűnése Új Magyarország Fejlesztési Terv: 6 regionális konvergencia OP-k , 1. versenyképesség, regionális tervek (sablonok) , önálló döntések , KSZ régiókban

A decentralizáció szintjei és mértéke a területfejlesztés nemzeti forrásokból (1999-2008, millió Ft, nominálértékben) Megnevezés 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Regionális Fejlesztési Tanácsok     Területfejlesztési célelőirányzat (TFC)   1200 5519 6044 2400 Térség és település-felzárkóztatási előirányzat (TTFC) 9400 Terület és régiófejlesztési előirányzat (TRFC) 20000 22250 9675 12541 3900 Települési hulladék közszolg. fejl 1500 750 Tel. önkorm. szilárd burkolatú utak (TEUT) 10000 10400 8000 Címzett és céltámogatások 2500 200 Vásárhelyi Terv 1760 2686 1000 Regionális innováció elősegítése 4000 5000 Helyi önkormányzatok fejlesztési tám. (TEKI, CÉDE) 10870 Leghátrányosabb helyzetű kistérségek tám. (LEKI) 5800 Országosan kiemelt térségek 685,1 4700 3411 687,1 Intézmény fenntartás 322 350 420 590 Régió összesen 12485 25022 44011 29435 45205 35360 Megyei Területfejlesztés Tanácsok    7322 7073 6735 7579 2300 Ter. kiegyenlítést szolg. előirny. ( TEKI) 10900 10573 Céljellegű decent. tám. előirny. (CÉDE) 6000 6540 6300 Helyi önkormányzatok fejlesztési tám. (TEKI+CÉDE) 16873 9000 276 262 261,7 247 Megye összesen 23322 24513 23608 24452 19173 17149 26135 20132 Kistérségi fejlesztési tanácsok és munkaszervezet 600 721 2034 840 1231

A területfejlesztés kormányzati irányítása (1990-2009) 1990-1994. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium 1990-1993, miniszter: dr. Keresztes K. Sándor, 1993-1994. Gyurkó János Területfejlesztési Hivatal, helyettes államtitkár: 1990-1991. 08. 31. Baráth Etele 1991. 09.01. –dr. Szaló Péter 1994-1998. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium 1994-1998, miniszter: Baja Ferenc, helyettes államtitkár: dr. Szaló Péter 1998-2002. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 1998-2002, miniszter: Torgyán József, 1998-2001.március?, Boross Imre, (néhány hónap) Vonza András 2002. május 26. területfejlesztési és építési helyettes államtitkár: Szaló Péter 2002-2006. Miniszterelnöki Hivatal 2002-2006: miniszter Kiss Elemér, Kiss Péter Területfejlesztésért felelős politikai államtitkár: Nagy Sándor 2002. július - 2004. szeptember; Európai integrációs ügyek koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter dr. Juhász Endre; Regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter 2004-2006: dr. Kolber István (293/2004. (X.28.) Korm. rendelet Nemzeti Területfejlesztési Hivatal (2002. július- 2002. december 13, elnök: Hajdú Attila, 2003. március - 2003. december 31-ig: elnök: Kovács Flórián László); szakmai elnökhelyettes 2003. 12. 31-ig dr. Szaló Péter Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal (MTRFH) 2004. január 1-től - 2005. szeptember 1-ig (elnök: Kovács László Flórián, 2004. december 12-ig, elnök: dr. Szegvári Péter 2005. szeptember 1-ig); Párhuzamosan az MTRFH-val működött dr. Juhász Endre alatt a Nemzeti Fejlesztési Hivatal dr. Baráth Etele államtitkár, dr. Szaló Péter elnök Országos Területfejlesztési Hivatal 2005. szeptember 1-től 2006. június végéig, elnök: dr. Sarudi Csaba Miniszterelnöki Hivatal, Területpolitikai Kormányzati Hivatal megszűnt: 2005. január 1 – 2006. december 31. politikai államtitkár: Nagy Sándor (294/2004. (X. 28.) Korm. rendelet) 2006 – 2009. Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium 2006. augusztus 1-től – 2008. május 15-ig, miniszter: dr. Lamperth Mónika, Bajnai Gordon (2007. júniustól), területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkár: dr. Szaló Péter Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium 2008. május 16-től, miniszter: Bajnai Gordon, területfejlesztésért és építésügyért felelős szakállamtitkár: dr. Szaló Péter

A magyar területfejlesztés intézményhálózata 2010-ig erősségek hiányosságok Kialakult szervezet, ciklusokkal Kapcsolat az ágazatokkal , főhatóságokkal Érdekérvényesítő erő (lehetne) Területi (regionális) menedzsment, képzés Tervezési tapasztalatok és kultúra Nemzetközi (európai) kapcsolatok, ismeretek Szereplők összefogása, kommunikációja Nagy térségi programok kezdeményezése és megvalósítása Figyelem felhívás a regionalizációra! Regionális identitás építése Elkülönült fejlesztések! Mi a Regionális Fejlesztési Tanács és kiket képvisel? Hogyan működik? Mi az ügynökség és kié? Politikai alkuk, helyek, képviseletek Kapcsolat az önkormányzatokkal (megye, nagyváros, település) nem egyértelmű Milyen a társadalmi, gazdasági beépültség, elfogadottság? Párhuzamosságok, nem egyértelmű viszonyok (régió-vidék-kistérség-település) Számos fejlesztő szervezet, program, ezek hatása (for és non profit) Tartós fennmaradás gondjai, önfejlesztő, önéltető programok

A területi GDP alakulása (egy főre jutó érték alapján, változatlan áron, az országos érték százalékában) Megnevezés 1995 2009 Főváros   179 230 A leggazdagabb megye Győr-Moson-Sopron 109 A legszegényebb megye Nógrád 60 45 A három leggazdagabb megye átlaga 1. Győr-Moson-Sopron 2. Vas 3. Fejér 105 2. Komárom 99 A három legszegényebb megye átlaga 1. Nógrád 2. Szabolcs-Szatmár 3. Pest 68 3. Békés 50 A három leggazdagabb és legszegényebb megye átlagának hányadosa 1,56 1,98 Főváros és a leggazdagabb megye hányadosa 1,64 2,11 Főváros és a legszegényebb megye hányadosa 3,00 5,22 Forrás: KSH adatai alapján saját számítás.

A versenyképességi főkomponens és a gazdasági fejlettség (GDP/lakos) Egy TÁMOP program keretében folytatott kutatások: 8 ország 93 NUTS 2 régió elemzése zajlott 25 indikátor alapján; 4 versenyképességi alapkategória ( GDP, foglalkoztatás, jövedelem, munkatermelékenység iparban és szolgáltatásban) és 21 alaptényező ( kutatás-fejlesztés, humán tőke, működő tőke, traded szektor, társadalmi tőke ) Két csoport különíthető el, volt szocialista országok és a tradicionális piacgazdaságok a régióban - a elválasztás látványos , a cseh régiók és a magyar főváros van a határon - alacsony foglalkoztatás, mérsékelt munkatermelékenységgel (1 főre jutó GDP) párosul - négy magyar régióban a legkedvezőtlenebb a helyzet (ÉA, ÉM, DD, DA), a két vizsgált régióban valamivel kedvezőbb, de nem éri el a régiók átlagát - munkatermelékenység esetében is legalacsonyabb a magyar régiók értéke, a NYD (58, 5 %) és KD (56,1 %) sem éri az Európai Uniós átlag 60 %-át! HU21: Közép-Dunántúl HU22: Nyugat-Dunántúl Forrás: Lengyel, 2011. 8

A foglalkoztatás és munkatermelékenység kapcsolata a KKE országok régióban Egy TÁMOP program keretében folytatott kutatások: 8 ország 93 NUTS 2 régió elemzése zajlott 25 indikátor alapján; 4 versenyképességi alapkategória ( GDP, foglalkoztatás, jövedelem, munkatermelékenység iparban és szolgáltatásban) és 21 alaptényező ( kutatás-fejlesztés, humán tőke, működő tőke, traded szektor, társadalmi tőke ) Két csoport különíthető el, volt szocialista országok és a tradicionális piacgazdaságok a régióban - a elválasztás látványos , a cseh régiók és a magyar főváros van a határon - alacsony foglalkoztatás, mérsékelt munkatermelékenységgel (1 főre jutó GDP) párosul - négy magyar régióban a legkedvezőtlenebb a helyzet (ÉA, ÉM, DD, DA), a két vizsgált régióban valamivel kedvezőbb, de nem éri el a régiók átlagát - munkatermelékenység esetében is legalacsonyabb a magyar régiók értéke, a NYD (58, 5 %) és KD (56,1 %) sem éri az Európai Uniós átlag 60 %-át! Forrás: Lengyel, 2011. HU21: Közép-Dunántúl HU22: Nyugat-Dunántúl 9

A magyar térszerkezet a 2010-ben Főváros és térsége: Belső városgyűrű: Szentendre-Budaőrs-Érd-Szászhalombatta-Ráckeve-Dunavarsány-Monor-Gödöllő-Duna-keszi-Fót-Göd - Külső gyűrű: Esztergom-Tatabánya-Székesfehérvár-Dunaújváros-Kecskemét-Szolnok-Jászberény-Hatvan) - Fejlődési szigetek (piros): egyre jobban koncentrálódnak, nagyvárosokhoz, néhány sikeres megyeszékhelyhez kötődnek, vagy egye-egy kiemelten kezelt térséghez (Balaton) Belső perifériák és komp térségek (rózsaszín és sárga): Belső terek, 50-60 kistérség alacsony foglalkoztatás, központok még működnek, kapcsolatok kimutathatók, de inkább a lokális centrumok irányában, vannak elmozdulást ösztönző kezdeményezések (turizmus, helyi gazdaságfejlesztés) - Komp térségek (sárga) a leszakadás és a mozdulatlan stabilitás között lévők. Gyenge központokkal, mélyperifériák mellett , azokból lassan beáramló problémákkal ( társadalmi feszültségek), labilis gazdaság potenciállal, erősen kietettek, könnyen, gyorsabban leszakadnak Mélyperiféria (zöld) : tartós , 40-50 éve jelenlévő problémák kulminálódnak, 30-40 kistérség, alacsony az iskolázottság, minimális a jövedelem, tartósan magas a munkanélküliség , romló közbiztonság, leépülő fizikai és közüzemi infrastruktúra. Külső perifériák felbomlanak: szomszédos országok nagyvárosainak vonzása érvényesül, egyre látványosabban jelennek (munkahely, lakóhely, fogyasztási terek), ezek új típusú együttműködéseket kínálnak (városrégiók, EGTC, eurorégió), napi gyakorlati térkapcsolatok!

Európai trendek a regionalizációban A kohéziós politika helyzete gyengül, visszaszorul az európai politikában! 27 tagország: 8 országban a területi közigazgatás azonos a NUTS2-val, 10 országban nem egyezik meg, 9 országban az egész ország egyetlen NUTS2. Sikertelen a regionalizáció, mindenhol elbukott (kormánnyal együtt), egyedül Lengyelországban valósult meg (1999). Regionális támogatások aránya a nemzeti programokban az újonnan csatlakozóknál csökkent (2004-2006 és 2007-2013 között)! Válság! Napjaink vitája! KKE sok gyenge régió, alacsony abszorpciós képesség, növekvő munka teher a Bizottságnál! Gyengülő Maastrichti Vívmányok: szubszidiaritás (nemzeti szint erősödése), régiók részvétele a döntésekben nem látható, Régiók Bizottsága érdekérvényesítő képessége gyengül! Az európai közigazgatási reformok akadoznak, nem sikeresek, új súlypontok alakulnak ki (önkormányzati szövetségek), kormányok nem (mernek) nyúlnak a közigazgatáshoz! Regionális fejlesztések hatékonyságának kérdése egyre jobban előtérbe kerül! Kit kell támogatni? A centrum, a város új súlypont! Területi politika és vidékpolitika egysége? Az Uniónak számos más gondja van:versenyképesség, innováció, energia, válság, €-övezet, új tagországok, KAP reform ezeket kell megoldani!

Alapelvek a területi politikában Európai Uniót nem érdekli, hogy milyen területi fejlesztési rendszer működik! DE: nem érdemes az európai kohéziós politika alapelveit kidobni! 2014-ben új tervezési időszak indul, javaslat, hogy 2011-ig ki kellett volna alakítani az új tervezési időszak területi egységeit, azok kompetenciáját. (Régió marad, de a megye lett!) Számos bizonytalan pont van még és lesz a Európai Unió kohéziós politikájában!!!!!(források nagysága, kohézió,finanszírozás, KAP) A döntés stratégiai és hosszú távú, nemcsak a területfejlesztést, hanem a teljes közszolgáltatást és közigazgatást érinti, érintheti! Államreform részeként lehet megvalósítani! Amit elértünk azt nem szabad kidobni, még ha nem nyerte el bizonyos (politikai, szakmai, vállalkozói) tényezők ízlését, elképzeléseit! A politika érdeklődésének felkeltése! POLITIKAI DÖNTÉS LESZ, szakmai érvek (sajnos) kevésbé meghatározóak! Nemzetközi trend, hogy minden közigazgatási reform az adott kormányok bukásával járt együtt (ne így legyen!!)

Területi politika intézményei 2010 után Új típusú állam, hangsúlyozottabb állami feladatvállalás Területi politika szervezeti bázisai: NGM: Fejlesztés (milyen forrásokból?) NFM: Stratégia, irányok (szakmai irányítás) BM: Településfejlesztés (csendes a régi csapat!) KIM: Területi közigazgatás és fejlesztés VM: Vidékfejlesztés (hol a vidék hangja?) NFÜ: Európai Uniós források (mennyi ragad benn?) Régiók: átalakultak (megszűntek), szerepük csökken? Megye: szerepe nőni fog? (apparátus, tervezés, források; bizonytalan) Kistérségi szervezetek: megszűntek, jönnek a járások! Egyéb intézmények: VÁTI, MTA RKK meggyengült, Nemeztgazdasűgi Tervezési Hivatal, új tanácsadók (Hét Forrás)

Milyen terület politikai irányok ismerhetők fel? Tervezési központ: Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal (2011): VÁTI + minisztériumok feladat: kohéziós források tervezése (2014-2020) Új területfejlesztési törvény elfogadva (2011), lassú megvalósulás, megyei szerepek átalakulása miatt (RFT, MFT megszűnése, RFÜ államosítása, új funkciók) Szektorális politikák területi összefüggései: gyenge erőtlen, nem jelenik meg (Új Széchenyi Terv, Nemzeti Növekedési Terv 2011, Széll Kálmán 2) Régiók helyett megyék: megyei területfejlesztési funkciók erősítése, területrendezés marad ? Kistérség: járás, közigazgatási, közszolgáltatási funkciók területi koncentrációja, fejlesztés megyénél (vidékfejlesztés?) Helyi gazdaságfejlesztés: számos kezdeményezés, de lassú, erőtlen még! Települések: funkció és erőforrás csökkenés, zavar a működésben

Ajánlások területi politika új (régi) irányaihoz Nem várható nemzeti forrás bőség, Európai Uniós támogatások szükségesek, ezek mértéke csökken! Kedvező földrajzi, geopolitikai helyzet tudatosabb érvényesítése. Budapest pozíciójának erősítése a kelet-közép-európai térség főváros versenyében. A nagyvárosi hálózat adottságainak javítása, funkcionális nagyvárosi régió szervezése, új területi politika alapelve lehet. A regionális különbségek árnyaltabb kezelése, stabilitás és fékezés. Helyi gazdaságfejlesztés bázisainak megerősítése. Határ menti kapcsolatok élénkítése, új együttműködési terek ösztönzése. Település szintű fejlesztések ösztönzése, helyi/térségi gazdaság és összefogás!

A holnap két nagy fejlődési övezete Európában Forrás: Nemzeti Növekedési Terv 2011

Köszönöm a figyelmüket!