Újraiparosodás és újraiparosítás (Magyarországon) Barta Györgyi MTA RKK „A régiók újraiparosítása” A MTA Pécsi Területi Bizottsága és a MTA RKK konferenciája Pécs, 2008. november 13.

Hogyan határozható meg az újraiparosodás? Ipari leépülés, gyárak elköltözése, áttelepülése más térségbe? Az ipar által elhagyott térségek, települések, épületek új funkcióval való megtöltése? Az eltűnt iparok, szakmák újraéledése? A korábbi (dezindusztrializációs) folyamatok megfordulása? Ami bizonyos: Az újraiparosodás nem jelenti a korábbi folyamatok megállását, visszafordulását, az iparban elvesztett szerepek, helyek visszafoglalását.

Az újraiparosodás fogalma Összetett folyamat, amelynek elemei: Új iparágak megjelenése (információs technológiai eszközök gyártása). Az IKT tágabb értelmezése. Ipari szerkezetváltás (a nagyobb hozzáadott értékű ágazatok kiszorítják a többi ágazatot: járműipar, elektronika>könnyűipar, vasgyártás). Növekvő termelékenységre törekvés (tradicionális ágazatokban is – új technológiával, új termékekkel)

Az újraiparosodás fogalma Új ágazatok, tevékenységek, termékek megjelenése ott, ahol eddig ilyesmivel nem foglalkoztak, másrészt szerkezeti változás: a tradicionális ágazatok visszaszorulnak, de a helyüket más ipari tevékenység veszi át. Komplex fogalom: ágazati és területi változás együttesen. A globális ipari átrendeződés és fejlődés egyik részfolyamata, amelyet nemzetközi tendenciák és lokális sajátosságok formálnak.

Az ipari átalakulás területi típusai   Ipari foglalkoztatottak száma (ezer fő) 1985 1995 2005 változás 1995-2005 között Dezindusztrializálódó országok Japán 20250 21670 17750 -3920 Németország 10684 13003 10849 -2154 Egyesült Államok 30048 29984 28074 -1910 Nagy-Britannia 8430 6951 6224 -727 Dél-Korea 4415 6827 6137 -690 Franciaország 6768 5782 5514 -268 Svájc 1194 1133 993 -140 Svédország 1283 1033 939 -94 Újraiparosodó országok Spanyolország 3377 3769 5637 +1868 Írország 313 361 537 +176 Magyarország 1496 1199 1265 +66 Szlovákia ... 835 859 +24 Finnország 777 571 619 +48 Iparosodó országok 1990 változás 1990-2005 között Kína 121220 *130480 +9260 Indonézia 10416 17065 +6649 Mexikó 6503 11021 +4518 Brazília 14093 **17757 +3664 Törökország 3599 5452 +1853

Az ipari folyamatok területi típusai 1. Fejlett országokban zajló ipari változások: Dezindusztrializáció; delokalizáció, szerkezeti átalakulás (tradicionális ágazatok visszaszorulása, IKT megjelenése). Az ipari munkahelyek száma csökkent, az ipari GDP részaránya stagnál, csökken. A tercierizáció pótolja az ipari munkahelyek veszteségét. 2. Nyugat-európai periféria, Kelet-Európa: Tradicionális ipar visszaszorulása és új ipari ágazatok megjelenése (nem csak az IKT, hanem pl. a járműipar, elektronika). Jelentős FDI, a delokalizáció nyertese. Az ipari termelékenység jelentősen növekedett, de az ipari hozzáadott érték sokkal kevésbé. Az iparfejlesztés koncentrált – ágazatilag, szervezetileg, területileg. Az ipari foglalkoztatás szintje (a szocialista korszakhoz képest drasztikusan csökkent) stagnál. Lassúbb tercierizáció, mint a fejlett országokban, új munkahelyei csak részben pótolják az ipari veszteséget.

Az ipari folyamatok területi típusai 3. Dinamikusan fejlődő országok: Indusztrializáció folytatódása és az új ipar megjelenése. Az ipari munkahelyek száma jelentősen növekszik, az ipar részaránya növekszik, a foglalkoztatásban növekszik/stagnál (Kína). A dezindusztrializáció, újraiparosodás, iparosodás sem térben, sem időben nem választható el egymástól, nincsenek „tiszta” területi típusok. Ezek a folyamatok párhuzamosan zajlanak.

alacsony képzettségűek A munkaerő változása képzettség szerint 1993 és 2002 között (a munkaerő létszámának évi átlagos növekedése) alacsony képzettségűek az összes foglalkoztatott számának növekedése Forrás: OECD, Employment Outlook 2004 In: J.H. Haahr- M.E.Hansen- T. Andersen: Restructuring in Europe. The anticipation of Negative Labour Market Effects. Danish Technological Institute, 2006.

A feldolgozóiparban és az üzleti szolgáltatásokban foglalkoztatottak aránya a képzettség szintje szerint 2002-ben (%) Forrás: European Commission 2004, Eurostat Labour Force Survey. In: J.H. Haahr- M.E.Hansen- T. Andersen: Restructuring in Europe. The anticipation of Negative Labour Market Effects. Danish Technological Institute, 2006.

Újraiparosodás Magyarországon

Ipari struktúraváltás: Magyarország az ipari delokalizáció nyertese Forrás: Ipari és Építőipari Statisztikai Évkönyv, 2005, KSH, Bp, KSH Statisztikai havi Közlemények

Az ipar fontos ágazat maradt Forrás: Nemzetközi Statisztikai Évkönyv, 2004, KSH, Bp., Ipari és Építőipari Statisztikai Évkönyv, 2005, KSH, Bp.

A népesség, a foglalkoztatottak és az ipari foglalkoztatottak számának változása (1992–2005, fő)

Pozitív és negatív folyamatok az ipar térbeli megoszlásában 1. Erős területi differenciálódás

Pozitív és negatív folyamatok az ipar térbeli megoszlásában 3. A külföldi működőtőke értéke és területi megoszlása 4. A vállalati exportteljesítmények területi szerkezete Forrás: APEH SZTADI. In: ÁSZ Fejlesztési és Módszertani Intézet: Értékelő tanulmány a 2008. évi költségvetési törvényjavaslat makrogazdasági megalapozottságának néhány összefüggéséről. 2007. október, 15. o.

Az újraiparosítás tartalma Mit értünk újraiparosításon? Az újraiparosítás Európa nyugati és keleti felén egyaránt a területfejlesztés hívószavává vált az elmaradott, illetve stagnáló, depressziós térségekben, városokban (ahol a tercierizáció nem pótolta az ipari veszteséget – elsősorban a foglalkoztatásban). Az újraiparosítás az ipari munkahelyteremtéssel, az ipar szerkezeti átalakításával kapcsolatos területfejlesztési politika. Az újraiparosítás tehát a területfejlesztési politika része, amelyet a foglalkoztatási, oktatási, valamint az iparpolitikával kell koordinálni.

Milyen céljai lehetnek az újraiparosításnak? 1. Az (ipari) termelési feltételek biztosítása: infrastrukturális fejlesztés (közlekedés, szállítás, elérhetőség, IKT infrastruktúra) Oktatás-szakképzés: a jövő képzett munkaerejének létrehozásához (az állami szektor jelentős szerepe; ágazati szintű koordináció) 2. Ipari munkahelyek teremtése: IKT szektor magas műszaki színvonalú, megfelelő növekedési potenciállal rendelkező, spillover hatású ágazatok (járműipar, elektronika, biotechnológia, gyógyszergyártás, környezetvédelmi ipar) de nincs szó szociális szempontú foglalkoztatásról, a régi, tradicionális iparokhoz.

Milyen céljai lehetnek az újraiparosításnak? 3. Új ipari szereplők vonzása és együttműködésük: a külföldi multinacionális vállalatok vonzása, a (hazai) KKV támogatása, az ipari szereplők kooperációjának támogatása (beszállítás, alvállalkozás) az iparvállalatok és a K+F intézményeinek (egyetemek, kutatóintézetek)együttműködése