Igen tudjuk, hogy ez csak egy prezentáció lesz... FIGYELEM! Epilepszia veszély! Igen tudjuk, hogy ez csak egy prezentáció lesz...

Atomerőművek vagyis a modern energiellátók Energiai megváltók vagy, időzített bombák??? TIME

Általános tudnivalók Az atomerőmű az erőműveknek azon típusa, amelyek a maghasadás vagy a magfúzió során keletkezett hőt használják áramtermelés céljára. Működési egységük az atomreaktor, vagyis a magműveleti zóna; a reaktorok száma, illetve ezek teljesítménye az atomerőmű fő ismérve. Egy reaktor termelése jellemzően 200 és 5000 MW között mozog. Egy atomerőmű felépítése leegyszerűsítve

Az atomerőművek történelme dióhéjban Hm ez tiszta itt a piros hol a piros játék, nemde?:D Fogadni itt lehet, kis összegeket nem fogadunk el. x) Az első kísérleti reaktort 1942-ben építették meg Cichagóban az olasz Enrico Fermi vezetésével és a magyar származású Szilárd Leo és Wigner Jenő közreműködésével, míg az első ipari (áramtermelő) atomreaktort 1954-ben helyezték üzemi állapotba a Szovjetunioban (Obnyiszk-ben). Azóta a világ minden részében épültek atomerőművek. Ezek száma már meghaladja az 500-at. Jóllehet az atomerőművek építésénél a maximális biztonsági szempontkat   tartják szem előtt, mégis az idők folyamán már több üzemi (műkodésbeli) baleset történt, szerencsére ezek közül csak nagyon kevés volt tragikus kimenetelű. Az atomerőművek villamos energia termelésére, kisebb mértékben fűtési célokra szolgálnak. A működésükhöz szükséges energiát a radioaktív elemek szolgáltatják. Ilyen célokra főleg a 233-as és 235-ös tömegszámú uránt, valamint a 239-s tömegszámú plutóniumot használják. Ezek a radioaktív kémiai elemek azzal a tulajdonsággal rendelkeznek, hogy atommaghasadást szenvednek, miközben nagy mennyiségű hő szabadul fel. Ezt a továbbiakban szintén úgy használják fel villamos energia termelésére, mint a villamos hőerőművek esetében.

Az atomreaktorok fajtái. A reaktorban végbemenő alapvető folyamatok alapján fissziós és fúziós reaktorokra osztjuk őket. A fissziós reaktorokban felhasznált hasadóanyag leginkább az urán, de létezik plutónium és tórium alapú is. A fissziós reaktorok típusai: A termikus reaktorok moderátort használnak a láncreakció fenntartásához. A tenyésztőreaktorok esetében nincs szükség moderátorra. A moderátor az atomreaktorokban alkalmazott anyag, aminek a szerepe, hogy lelassítsa a maghasadásból származó gyors neutronokat, így lehetővé téve, hogy azok részt vegyenek a láncreakcióban, és táplálják azt. Moderátorra csak az urán tüzelőanyagú reaktorokban van szükség, mivel a tenyésztőreaktorok gyors neutronokkal tartják fenn a láncreakciót.

A világ és Magyarország atomenergia fogyasztása a teljes vilamos-energia fogyasztáson belül Energiafogyasztás Az emberiség annyira rá van szorulva az atomenergiára, hogy inkább hatványozottan hangsúlyozzuk, hogy: "Rend a lelke mindennek", de az atomerőművek használatát és építését tovább folytatjuk, hiszen ugyanolyan tömegű 235-ös uránból például 3 milliószor több energiát lehet nyerni, mint a jó minőségű kőszénből (1 kg 235-ös uránból kb. 23 millió kWh energiát lehet nyerni, míg egy kg kőszénből 8,1 kWh-t). Az atomenergia felhasználásának az aránya ugyan jelentős mértékben csökkent hazánkban az elmúlt 2 évtized során, a globális átlaghoz képest azonban továbbra is kiemelkedő szinten állunk.

A reaktorban végbemenő alapvető folyamatok alapján fissziós és fúziós reaktorok léteznek. A fissziós reaktorokban felhasznált hasadóanyag leginkább az urán, de létezik plutónium és tórium alapú is. A fissziós reaktorok típusai: A termikus reaktorok moderátort használnak a láncreakció fenntartásához A tenyésztőreaktorok esetében nincs szükség moderátorra A termikus reaktorok fajtái (az alkalmazott moderátor alapján): Könnyűvíz forralóvizes reaktor (BWR) egy könnyűvizes atomreaktor, amelyben az aktív zóna hűtését és a neutronok lassítását is a víz végzi. Sokban hasonlít a nyomottvizes reaktorhoz, azzal a különbséggel, hogy a gőzt nem a gőzfejlesztőkkel nyerik, hanem magában az aktív zónában. nyomottvizes reaktor (PWR) a reaktorok egyik típusa, melyben a primer köri víz magas nyomás alatt van (100-150 atm), így folyamatosan folyadék állapotban van, az alkalmazott nyomáshoz tartozó telítési hőmérséklet alatt van az aktív zónából kilépő hőhordozó – víz - hőmérséklete. SSTAR Nehézvíz (deutérium-oxid, D2O) tulajdonságai nagyon hasonlítanak a közönséges víz tulajdonságaihoz. A különbség abból adódik, hogy a nehézvíz esetében mindkét hidrogénatom a hidrogén nehezebb izotópjára (deutériumra) van cserélve. Ennek hátránya, hogy nagyon drága és nagyon nagy tisztaságúnak kell lennie. (99,75%) CANDU SGHWR Grafit A működési elve megegyezik a forralóvizes reaktoréval, azzal a különbséggel, hogy a neutronokat grafittal lassítják. Ennek van egy lényeges hátránya. Ha a reaktor teljesítménye hirtelen megnövekszik, a hűtővízben buborékok keletkeznek. A víz jó neutronelnyelő, így több (a grafit által moderált) hasítóképes neutron marad a reaktormagban RBMK PBMR gázhűtésű reaktor (GCR)

Forralóvizes reaktor Nyomottvizes reaktor Grafit moderátoros reaktor

A fúziós reaktorok A fúziós reaktorok nem a maghasadást, hanem a mag-egyesülést (magfúzió) használják energiaforrásként. Fúzióval működő atomerőmű még nem létezik, de ez lenne az ideális megoldás (minimális radioaktív hulladék, szinte kifogyhatatlan kiindulási anyagok), ha megoldanánk a felmerülő tudományos és technikai problémákat. A most létező kutatóreaktorok a JET, az ITER és a Z machine. Habár gyakorlatilag a periódusos tábla szinte minden, vasnál könnyebb izotópjának fúziója energiát termel, messze a deutérium-trícium (D-T) fúzió termeli a legtöbbet és igényli egyúttal a legkevesebb befektetést. Gyakorlatilag jelenleg még a gazdaságos D-T fúzió beindításához is olyan rendkívüli technikai nehézségeket kell leküzdeni, hogy várhatóan közel 50 év fejlesztés után is csak az ITER lesz az első, erre alkalmas reaktor. A deutérium és a trícium magok egyesülése során belőlük egy hélium atommag (alfa-részecske) és egy nagyenergiájú neutron jön létre.

Atomerőművek a jövőben... A nemzetközi kísérleti termonukleáris reaktor, az ITER (International Thermonuclear Experimental Reactor - Nemzetközi Kísérleti Termonukleáris Reaktor) megépítéséről 2006. május 24-én Brüsszelben írt alá végleges megállapodást a program hét résztvevője. A kísérleti reaktort a dél-franciaországi Cadarache-ban fogják létrehozni. „Az építkezés 2007 elején kezdődik, és a jelenlegi becslések szerint 10 év alatt mintegy 4,57 milliárd euróba kerül majd. Ennek felét az Európai Unió állja, a másik felét pedig a többi hat résztvevő ország, az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Kanada, Japán és Dél-Korea. A működtetés a következő húsz évben további 5 milliárd eurót emészt majd fel.

A paksi erőmű. A paksi atomerőműben 4 darab VVER-440/213 típusú reaktor működik. Ezek a reaktorok a nyomottvizes reaktorok csoportjába tartoznak. A név a "víz-vizes energetikai reaktor" orosz megfelőléjének rövidítéséből adódik, a "440" szám pedig arra utal, hogy egy ilyen atomerőművi blokk eredeti névleges villamos teljesítménye 440 MW volt. Ma ez a szám a különböző fejlesztéseknek köszönhetően az összes blokkon 460 MW-ra és a 4. blokkon 1999 óta 470 MW-ra nőtt. A paksi atomerőmű elektromos összteljesítménye így 1850 MW.

( ) atomenergia hasznos keletkező felhasználása A Bár annyira nem hasznos, mert ettől… hasznos keletkező felhasználása A Tömegpusztítási célokra kifejlesztve... Gyakorlati bemutatót majd a Hazmat ruhába öltözött kollégától kérjenek. ( )

Vége, Köszöntük a figyelmet, Hoffman Péter és Dániel Zsombor Vége, Köszöntük a figyelmet, Hoffman Péter és Dániel Zsombor. S persze a reklám sem maradhat el.