A munkaerő-kölcsönzés európai és magyarországi gyakorlata Neumann László

Vázlat A munkaerő-kölcsönzés meghatározása, elterjedtsége A munkaerő-kölcsönzéshez fűződő munkáltatói és munkavállalói érdekek A munkaerő-kölcsönzés nemzetközi trendjei A kollektív szerződéses szabályozás szerepe (EU országok) A munkaerő-kölcsönzés nemzetközi szabályozása Az EU intézmények szerepe A magyar munkajogi szabályozás és annak fejlődése  A magyarországi kollektív szerződéses szabályozás esélyei  Statisztikai adatok a magyarországi munkaerő-kölcsönzésről  Kutatási kérdések a magyarországi munkaerő-kölcsönzés gyakorlatáról Az EU direktíva lehetséges hatásai

A munkaerő-kölcsönzés meghatározása Kétoldalú munkaszerződés helyett „háromszög-viszonyrendszer” Nemzeti jog (variációk) USA: co-employer státus ILO 181. számú egyezménye a foglalkoztatási magánügynökségekről (private employment agencies) 2008/104/EK EU irányelv Temporary Agency Work = ideiglenes, ügynökségi

A kölcsönzés előnyei, hátrányai Előnyök Hátrányok Kölcsönbevevő cég felől ??? Kölcsönzött munkavállaló

A CIETT szerint… A kölcsönzők hozzájárulnak a munkaerőpiac jobb működéséhez: Csökkentik a munkanélküliséget Segítik a fiatalok munkaerőpiacra lépését „a stepping stone to the labour market” Aktív szerep a munkaerő-piaci váltások elősegítésében („transitions in the labour market”) Segítenek az illegális munka visszaszorításában work Pl. Olaszországban, a korlátozások megszűntetésével csökkent a fekete-szürke foglakoztatás (undeclared work) Ezért a CIETT sürgeti a korlátok lebontását…

Országonként eltérő tartalom (kutatási eredmények) USA: 2,6 %, főként szolgáltatóipar, magasan képzett, ffi-nő egyformán, 24 % pay gap Németo: 1,4 %, főként gyáripar, képzetlenek, 75 % ffi, 22-40 % pay gap De: rövid idejű mindkettőben, USA átlag 12,5 hét Skandináv tradíció: a kölcsönző állományában tartja a kölcsönzötteket munkahiányos időszakban is (Máshol nem…) Elméletek: Keresleti és kínálati oldali magyarázatok Munkaerőpiaci szabályozás függvénye: Dereguláció erősíti a kölcsönzés szerepét? (Ld. Németország vs. USA) A munkaügyi kapcsolatrendszer és a munkaerő-kölcsönzés közötti kapcsolat (Európa:ágazati szerződések, Fro.: többletbér…)

A kollektív szerződések szintje

A „flexicurity” születése: Hollandia munkaerő-piaci reformja (1995-8) ‘Wassenaar Agreement’ (1982) mérsékelt béremelés, munkahelyteremtés (önkéntes részmunkaidő) kollektív szerződéses keretek között, de minimális állami beavatkozás munkaügyek terén 1995: bipartit kezdeményezés, majd törvényi szabályozás az elbocsátások és a munkaerő-kölcsönzés szabályozásáról (Flexicurity törvény) 2004: új egyezmény: munkavállalói szolidarítás: jövedelem-átcsoportosítás az állandó alkalmazottaktól a kölcsönzöttek felé

„Flexicurity törvény” 1997 Rugalmasság: Határozott idejű 3 év vagy 3 hosszabbítás után (Korábban: 1) Kölcsönzés: nincs időbeli korlát, nem kell regisztrálni 1-4 hónap felmondási idő (Korábban 6) Leépítést nem kell előre jelenteni a Munkaügyi Központ felé Biztonság: Minimum 3 órára bér az ügyeletre (on-call), ügyelet kifizetése biztonságosabb Munkaerőkölcsönzés munkaviszonynak számít, 26. hétig, a szűntethető meg Atipikus viszonyok „beszámítanak” …

Munkaerő-kölcsönzési törvény 2004 1. Fázis: az első 78 hétre: A munkaszerződés megszűnik, amikor a kölcsönvevő igénye megszűnik 2. Fázis: a 78. hét után: Csak határozott idejű szerződéssel, ha a kölcsönvevő igénye megszűnik kötelező továbbfoglalkoztatás és bérfizetés 3. Fázis: 3,5 év után: Csak határozatlan idejű szerződéssel, ha a kölcsönvevő igénye megszűnik kötelező továbbfoglalkoztatás és bérfizetése De táppénz jár minden szakaszban

Flexicurity: rugalmasság és stabilitás közötti alku (trade-off, nexus) Biztonság Rugalmasság  Állás-biztonság (job security) Foglal-koztatási biztonság (employment security) Jövedelem-biztonság Kombinációs biztonság (család+munka) Létszám, külső Létszám, belső Munka-szervezeti Bér (ösztönzés és bércsökkentés)

Kísérlet a munkaerő-kölcsönzés nemzetközi szabályozására Az EU intézmények szerepe EU ágazati párbeszéd bizottság a munkaerő-kölcsönzésre EU szintű szociális partnerek (EuroCIETT, UNI-Europa, magyar részvétellel) Lassan készülő EU direktíva 1995: A Bizottság konzultációt kezdeményez… Egyenlő bér, juttatások mint kritikus pont 2008 június: miniszterek megállapodása: egyenlő bér az első naptól. CIETT: de juttatások nem! Háttér: angol kompromisszum: összekötve a munkaidő direktíva felülvizsgálatával (opt-out)

Az EU 2008/104/EK Irányelve EU Bizottság: nincs egyetértés a szociális partnerek közt Cél: korlátozások, tilalmak felülvizsgálata és a munkavállaló igényeihez való alkalmazkodás Egyenlő bánásmód alapelve Bér, munkaidő, pihenőidő, túlóra, szabadság (az első naptól!) Állandó alkalmazáshoz, szociális létesítményekhez és képzéshez való azonos hozzáférés Tájékoztatás a kölcsönbevevő üres állásairól Korlátozott időtartamra Képviselet, tájékoztatás Eltérés: állandó szerződés esetén, vagy kollektív szerződéssel vagy országos megállapodással Nemzeti átvétel: 2011. december 5.-ig.

És Magyarországon?

Jogfejlődés I. Kilencvenes évek: magán munkaközvetítők végezték 2001: Mt módosítás, új cím a munkaerő-kölcsönzésről Kötelező regisztráció és adatszolgáltatás (ÁFSZ statisztika) ‘Háromszög elv’: jogok és kötelezettségek A munkaviszony különleges formája, amely felfüggeszti az Mt. rendelkezéseit a munkaviszony megszüntetése, a határozott idejű szerződés ismétlése, munkahelyi képzés, stb. vonatkozásában Törvényes felmondási idő határozatlan idejű szerződés esetén 15 vagy 30 nap a munkaviszony hosszától függően, illetve a szerződés végéig határozott idejű munkaviszonynál Nincsenek korlátozások (pl. ágazat, időtartam, indoklási kötelezettség), de tilos sztrájk idején A kölcsönbevevő kötelessége informálni az üzemi tanácsot a kölcsönzöttek számáról legalább évente

Jogfejlődés II. 2006: az Mt jelentős módosítása Célja az illegális gyakorlatok megszűntetése, az egyenlő bér elvének pontos szabályozása Az ügynökség köteles bizonyítani a kölcsönbevevőnek a jogszerű foglalkoztatást. Ennek hiányában kölcsönbevevőnél létrejött határozatlan munkaviszonynak tekinthető. Felügyelet szerepének megerősítése.(2003 és 2006) Egyenlő bér 6 hónap után, azonos juttatások 1 év után határozatlan idejű szerződésnél, 2 év után határozottnál A határozott idejű szerződés felmondásakor csak a hátralévő idő kétharmadát kell kifizetni.. 2007: Alkalmi munkavállaló könyvvel tilos…

A kölcsönző és kölcsönbevevő cégek 2002 és 2007 között háromszoros növekedés mindkettőben 2009: csökkenés mindkettőben Koncentráció: Top-10: 28% (BBJ) Nemzetköziesedés, listavezető cégek: Trenkwalder, Adecco, and Manpower (BBJ)

A kölcsönzöttek és teljesítményük 2002-2006: folyamatos növekedés 2007: kis csökkenés (2.5%) a számukban, de jelentős a teljesítményben (28%), feltehetően az AMK tilalom miatt 2009: 30-35% visszaesés, a gazdasági válság, a (GDP) csökkenésének következménye

Képzettség szerinti megoszlás (%) Többség (60-70%) képzetlen, 11-25% szellemi (enyhén növekvő, 2008-ban különösen) Alacsony iskolázottság (13% érettségi, 5% felsőfok) 31% fiatal (25 alatt) and 13% idősebb (50 felett) 45 - 51 % a nők aránya

A munkaviszony típusa nem, állománycsoport szerint (2008)

A ledolgozott munkanapok átlagos hossza (2008)

A kölcsönzési esetek ágazati megoszlása (2007 és 2009, %) A teljesítményről nincs jó ágazati adat. A feldolgozóipar vezet, de a válság miatt csökkenés mind a cégek és esetek számában Külföldi összeszerelő üzemek a legnagyobb kliensek (pl. számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása alágazat) Kereskedelem és építőipar: esetek csökkennek 2009-re

Amit a statisztika nem tud… Mindent tud a kölcsönzési esetszámról, de keveset a teljesített órákról (pl. nincs ágazati megoszlás) A kölcsönzői piac jellemzői (árbevétel, koncentráció, tőkeösszetétel) ? Teljes munkaidős ekvivalens ? Több kölcsönzőnél együtt eltöltött idő? Honnan jönnek? Munkanélküliek? ( a kölcsönzés „munkaerő-piaci teljesítménye”) Mi lesz velük? Átveszi a kölcsönbevevő? Képzés? Egyenlő bérek, juttatások? (Kutatási kérdések)

Magyar sajátosságok? Hosszú távú kölcsönzés, kevés ‘projektmunka’ (elektroniai ipar, IBM esete) Drágább, de a kimutatott létszám csökkentése is az indokok között (főleg multiknál) Betanított munka túlsúlya, bár nő a szellemiek aránya Egyenlő bér rendelkezés gyenge, kijátszható A kollektív szerződéses szabályozás teljes hiánya Szakszervezetek: gyakorlatilag nincs tagságuk a kölcsönzöttek között („nem szervezhetőek”) Kivétel: egy-két alulról szerveződő szakszervezet, sikertelen ágazati próbálkozás

Szociális párbeszéd 2005: Ágazati párbeszéd bizottságok a korlátozásért (kohászat, vendéglátóipar, vegyipar) 2005: Sikeres lobbi szervezet (SZTMSZ) 2008: Konzultációk az új direktíváról az OÉT-ben „Saját jogán” nem elismert ágazat, nincs ÁPB se Az új direktíva átvétele esetleg létrehozza… Európai képviseletnek nincs visszahatása Szakszervezetek: a kölcsönbevevő munkavállalóit képviselik (munkáskonkurencia?) Saját tagság nélkül nem megy… Kihívás: EU direktív a átvétele. Lesz-e kollektív szerződés, országos megállapodás a derogációról?