Építőanyagok tulajdonságai Kőműves Anyagismeret Építőanyagok tulajdonságai

Építő anyagok Azok a természetben megtalálható illetve mesterséges úton előállított termékek, melyek természetes állapotukban,vagy feldolgozás után alkalmasak építőipari célra

Természetes építő anyag Azok az anyagok, melyek a természetben megtalálható összetételben eredeti állapotukban építőipari célra alkalmasak

Mesterséges építő anyagok Azok az anyagok melyeket a természetben megtalálható anyagokból állítanak elő

Építési víz A Föld 71 %-a vízzel borított, és ennek a víznek a 97 %-a az óceánokban van. A víz két atom hidrogénbõl és egy oxigénatomból áll. Olvadáspontja: 0 °C, forráspontja: 100 °C. A „víz” megnevezés általában a szobahőmérsékleten folyékony állapotra vonatkozik, szilárd halmazállapotban jégnek, légnemű halmazállapotban gőznek nevezik A víz keménységét a benne oldott kalcium, és magnéziumsók adják Vizsgálata: szín, szag, átláthatóság

Általános tulajdonságok Fizikai: változása nem jár az anyag összetevőinek megváltozásával, Szín, keménység, halmazállapot, szag,íz

Mérések Egyes fizikai mennyiségek közötti összefüggéseket mérésekkel állapíthatjuk meg. Az alapul választott rögzített értéket a mennyiség mértékegységének nevezzük

Mértékegységek Hosszúság: m Tömeg:kg Idő:s Áramerősség:A Hőmérséklet:K

Kémiai változások Azok a változások, amelyek az anyag összes tulajdonságainak megváltozásával, új minőségű anyagok keletkezésével járnak PL: korrózió, égés

Építőanyagok tulajdonságai Fizikai: az anyagokat általános felhasználhatóság,szempontjából jellemzik pl: sűrűség, tömörség, hézagosság stb Mechanikai: Az anyagok szilárdsági viselkedését jellemzik PL húzás, nyomás , nyírás

Az anyagok halmazállapota A szilárd halmazállapotú anyagoknak meghatározott alakjuk és térfogatuk van folyadékok térfogata állandó, alakjuk azonban nem A gázhalmazállapotú anyagoknak állandó alakjuk és térfogatuk nincs

Halmazállapot változás Olvadás Fagyás Párolgás Szublimáció

Sűrűség (ρ) Sűrűség alatt a kiszárított anyag tömegének (m), valamint tömör, üreg- és pórusmentes térfogatának (V) a hányadosát értjük. ρ=m/V A sűrűség SI-egysége: kg/m3.

Testsűrűség (ρt) A testsűrűség a test tömegének (mt) és térfogatának (Vt), azaz pórusokkal együtt mért térfogatának a hányadosa. Tehát: ρt=mt/Vt A testsűrűség SI-egysége: kg/m3.

Halmazsűrűség (ρh) A halmazsűrűség valamely szemcsés vagy darabos anyag tömegének (mh) és a belőle képzett halmaz térfogatának (Vh) a hányadosa. Tehát:Ρh=mh/VhA halmazsűrűséget 10 l-es szabványos mérőedényben határozzuk meg, általában lazán beszórt állapotban.

Hidrotechnikai tulajdonságok Hidrotechnikai tulajdonságok alatt értjük az anyagok vízzel kapcsolatos tulajdonságait.

Anyagok csoportosítása: Vízhatlan az anyag, ha adott vastagság és víznyomás esetén vizet nem enged át. Ilyen anyagok a fémek, az üveg, egyes műanyagok, a vízszigetelő anyagok Vízzáró az anyag, ha adott vastagság és víznyomás esetén csak annyi víz hatol át rajta, amennyi a víznyomással ellentétes felületen el is tud párologni. A gyakorlatban ez a vízmennyiség 0,1-0,4 liter/m2/nap. Ebbe a csoportba tartozik a porózus építőanyagok közül a betonok és habarcsok egy része Vízáteresztő anyagok azok, amelyeken víznyomás hatására a víz a pórusokon keresztülhatol és átfolyik. Ilyen anyag például a szűrőbeton

Fagyállóság Vizsgálat nélkül is általában fagyállónak tekinthetők azok az anyagok, amelyek vízfelvétele 0,5%-nál kisebb.

Hőtechnikai tulajdonságok A hőmérséklet az anyagok hőállapotának jellemzésére szolgál. Mérését hőmérőkkel végzik. SI-egysége: K. Megengedett a oC használata. A hőtárolás az anyagnak az a tulajdonsága, hogy a vele közölt hőmennyiséget felhalmozza – tárolja –, miközben a hőmérséklete emelkedik A hőtágulási együttható ismeretében megítélhetjük, hogy két anyag összeépíthető-e, és kiszámolhatjuk, hogy mekkora hosszváltozásra kell számítanunk, hol kell tágulási (dilatációs) hézagokkal megszakítanunk a szerkezetet

Hőtechnikai tulajdonságok A hő terjedése az anyagokban háromféleképpen jöhet létre: vezetés, áramlás és sugárzás útján. A hőátbocsátási tényező (k) az a hőmennyiség, amely valamely épületszerkezet 1 m2-es felületén 1 másodperc alatt átvezetődik, ha az épületszerkezettel két oldalt határos levegő vagy folyadék hőmérséklet-különbsége 1 oC. Mértékegysége: W/(m2 · K).

Tűzálló anyagok Tűzálló anyagoknak azokat az anyagokat tekintjük, amelyek 1580 oC-ot vagy ennél magasabb hőmérsékletet káros elváltozás nélkül elviselnek.

Mechanikai tulajdonságok Az építményekre és a szerkezetekre ható terhelések jellege szerint megkülönböztetünk: statikus és dinamikus terheket, rövid idejű és tartós terheket, egyszeri és ismétlődő (fárasztó) terheket.

Húzószilárdság A szakítószilárdság vagy húzószilárdság (Rm) az a legnagyobb feszültség, amelyet a próbapálca még éppen elbír, vagy amelynél már elszakad.

Nyomószilárdság A nyomószilárdság meghatározható kockán, hengeren, hasábon. Ennek megfelelően kocka-, henger-, hasáb- és testszilárdságnak nevezik. A rideg anyagoknak (beton, kő, tégla) a nyomószilárdságukhoz képest kicsi a húzószilárdságuk.

Nyírószilárdság Nyírófeszültség lép fel terhelés hatására a fa-, fém-, műanyag szerkezetek ragasztott, szegecselt, csapos és csavarkapcsolataiban.