Környezetmenedzsment rendszerek. A fenntartható fejlődés. A környezettudatos vállalatirányítás fogalma, alapelvei. PTE PMMK Környezetmérnök BSc képzés

ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE Bevezetés Főbb nemzetközi konferenciák áttekintése Fenntartható fejlődés, fogalma, alapelvei Környezettudatos vállalatirányítás fogalma, alapelvei Az előadások / gyakorlatok diáinak kidolgozása során jelöljön ki kulcsszavakat amelyeket az ellenőrző kérdésekhez hiperhivatkozásként kapcsoljon a kérdéshez. Művelet leírása BESZÚRÁS OBJEKTUM HIPERHIVATKOZÁS súgóban.

Út a 20.századi globális problémákhoz A társadalom fenntartása érdekében termel és fogyaszt, ez növekvő népességnek köszönhetően növekvő hulladékkal jár „A hulladék a 20. Század pestise.” Nő az anyag és energiafogyasztás, nő a környezetszennyezés (vegyszerhasználat, kipufogógáz, nukleáris robbantás, freon-gázok…) A Föld teljes kizsákmányolás színterévé vált.

A globális problémakörök: 1. Háború és béke 2. A Föld túlnépesedése 3. Élelmiszerválság 4. Anyag és energiaválság 5. Környezeti válság: sivatagosodás, üvegházhatás, ózon réteg károsodása, savasülepedések, biodiverzitás csökkenése.

A Nemzetközi Konferenciák: I. 1968. Római Klub; II. ENSZ I. Környezetvédelmi Világkonferencia (Stockholm, 1972); III. Európai Bizottsági és Együttműködési Értekezlet (Helsinki, 1975); IV. Környezet és Fejlesztés Világbizottság (Bruntland Bizottság 1984-1987); V. ENSZ Környezet és Fejlődés Konferenciája (UNCED 1992. június 2-14. Rio de Janeiro).

I. Római Klub: 1968. Aurelio Peccei hozta létre (10 országból, 30taggal indult); Fő cél: globális problémák megoldása; A tudományos társaság feladata: fejlődés elemzése,feltárása, a határozott célok megfogalmazása; Világmodelleket hoztak létre; A várható jövőt dolgozták ki, ezen belül a főbb témakörök: népességnövekedés, ipari termelés,élelmiszertermelés…

A Római Klub hatása: 14 modellt hoztak létre (Mi történik,ha? modellek); Modellekből javaslatokat, következtetéseket fogalmaztak meg, pl.: csökkenteni kell a meg nem újuló természeti erőforrások használatát, tudomány és technika alapján egy újabb és jobb világot hozhatunk létre; Cél: népességkorlátozás, hatékony anyagfelhasználás a természet védelmével; 3 elméleti modell létezik: 1. Különböző forrásoknak nincsenek korlátai 2. Az erőforrásoknak vannak határai, de már késő cselekedni 3. Az erőforrásoknak vannak határai, de még lehet cselekedni.

II. ENSZ I. Környezetvédelmi Világkonferencia (Stockholm, 1972) 1972. Június 5. Az első Környezetvédelmi Világkonferencia; 113 tagállam vett rajta részt (nem vett rész Kína és Románia kivételével a szoc. országok, de még ebben az évben Mo. is aláírta); A konferencia mérföldkövet jelentett; Eredménye: (a 4 dokumentum) 1. Nyilatkozat az emberi környezetről 2. Nyilatkozat az irányelvekről 3. Akcióprogram javaslat 4. Szervezeti intézkedések.

II./1. Nyilatkozat az emberi környezetről Az ember hozza létre, a környezet fizikai létét az ember határozza meg; Az ember fejleszteni és elpusztítani is tudja a környezetét; Globális szinten kell megelőzni a környezetszennyezést; Az ember az intellektuális fejlődést elősegítheti.

II./2. Nyilatkozat az irányelvekről 26 irányelvet fogalmaztak meg, néhány fontosabbak közül: Az embernek joga van a minőségi környezethez; Term. Erőforrásokat meg kell őrizni; Fenntartható fejlődés; El kell kerülni az olyan szennyezőanyag használatát, amely az ökológiai egyensúly megbomlását eredményezi; Szabvány, szemlélet, oktatás kialakítása; A tömegpusztító eszközöktől meg kell védeni az embert és a környezetét; Tudományos kutatás segítése…

II./3. Akcióprogram javaslat 180 akcióprogram született,a kiemelkedőbbek: Településkörnyezet kialakításakor figyelembe kell venni a környezet védelmét; Családtervezések megalapozása; Természeti erőforrásokkal való gazdálkodás környezeti szempontok figyelembevételével; Talajminőség megőrzés; Erdők, rezervoárok megőrzése; Vegyszerek környezetkímélő alkalmazása; Radioaktív hulladékok elhelyezése…

II./4. Szervezeti Intézkedések Jún.5. Környezetvédelmi Világnap; UNEP: Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Program, Székhelye: Nairobi (Kenya fővárosa); EU titkárságot hoztak létre Genfben; WEM Monitoring rendsz. létrehozatala; Kialakultak zöld mozgalmak; Földi megfigyelő szolgálat jött létre.

III. Európai Bizottsági és Együttműködési Értekezlet (Helsinki, 1975.) 1975. augusztus 1. Megállapították: megelőző intézkedésekkel lehet a környezetkárosodást leghatékonyabban megelőzni; Európa, USA és Kanada egyöntetűen vállalták,hogy a legmagasabb szinten biztosítják a világ környezetbiztonságát; Záróokmány: „Együttműködés a gazdaság, a tudomány és a technika, valamint a környezetvédelem területén.”

IV. Környezet és Fejlesztés Világbizottság (Bruntland Bizottság 1984-1987) World Comission on Enviroment and Development; Bizottság vezetője: Gro Harlem Bruntland (Norvégia miniszter asszony); Bizottság tagjainak száma: 22; Titkárság: Genfben; A konferencia kezdete (1984): Genf; A jelentés elfogadása (1987): Tokió;

A Bizottság 8 kulcskérdése: 1. A népesedés a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés perspektívái; 2. Energia és környezetvédelem; 3. Ipar 4. Élelmiszer-biztonság, mezőgazdaság, erdészet; 5. Emberi települések; 6. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok; 7. A környezetgazdálkodást támogató döntési rendszerek; Nemzetközi együttműködés. Hiányzik: oktatás, nevelés, környezettudatosság témaköre => kritikát kapott .

„Közös Jövőnk” jelentés „ Our Common Future”; 1987 februárjában fogadták el a jelentést Tokióban; Alapkoncepció: a Föld minden lakosának joga van arra, hogy emberhez méltó körülmények között élhessen és legalább az alapvető emberi szükségleteit kielégíthesse; Fenntartható fejlődés koncepciója; Stratégiakidolgozás a környezetkímélő fejlődéshez; Módszerek és eszközök felmérése a nemzetközi együttműködéshez; Hosszútávú környezetvédelem kidolgozása.

A fenntartható fejlődés „ A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket.” A Földet érő környezeti terhelés három tényező szorzata: a Föld lakóinak száma × az egy főre jutó GDP-vel × a GDP egységére jutó környezetterheléssel

V. ENSZ Környezet és Fejlődés Konferenciája 1992. Rio de Janeiro UNCED (United Nations Conference on Environment and Development) Egyesült Nemzetek Környezet és Fejlődés Konferenciája; Magyarországról jelen volt: Gönc Árpád köztársasági elnök (Ő írta alá az Éghajlat-változási Keretegyezményt és a Biológiai Sokféleségről szóló Egyezményt) Keresztes K. Sándor környezetvédelmi miniszter(a tárgyalási szakaszban ő vezette a magyar delegációt).

A Konferencia Dokumentumai: 1. A Riói Nyilatkozat; 2. Feladatok a XXI. Századra (AGENDA 21); 3. Nyilatkozat az erdők védelméről; 4. Kertegyezmény az Éghajlati Változásokról; 5. Egyezmény a Biológiai Sokféleségről.

1. A Riói Nyilatkozat (27 elv) Fenntartható fejlődés elérése; A környezetvédelem az élet minden szintjébe tevékenységébe épüljön be; A környezeti ügyeket az összes állampolgár részvételével lehet megoldani; Törekedni kell az elővigyázatosságra; Környezeti hatástanulmányokat kell készíteni; Minden természeti katasztrófáról értesíteni kell az államnak a lakosságot; A nők szerepe létfontosságú; Együtt kell működni a szegénység leküzdésében…

2. Feladatok a XXI. Századra: Első rész: a környezet és fejlődés általános problémáit tárgyalja; Második rész: a környezet egyes elemeinek védelmével foglalkozik; Harmadik rész: a társadalmi, gazdasági tényezőket tekinti át; Negyedik rész: a végrehajtás, a megvalósítás eszközeit sorolja fel.

3. Nyilatkozat az erdők védelméről Nem kötelező az ENSZ tagállamokra nézve, csak ajánlásokat tartalmaz; Minden erdőtípusra kiterjed a védelem, de leginkább az esőerdők vannak a középpontban; A fejlődő országokat indokolt támogatni a fenntartható erdőgazdálkodás érdekében; A meglévő területek védelme mellett szükséges az erdőterületek növelése is; Az országok területén elhelyezkedő erdőfelületért az adott ország a felelős.

4. Keretegyezmény az Éghajlati Változásokról Savas esők problémaköre: a kén dioxid kibocsájtást 1980-hoz viszonyítva 1993-ra 30%-al kell csökkenteni; Ózonlyuk problémaköre: 1988-as Montreali jegyzőkönyv alapján: a CFC-k használatát az 1986-os bázishoz viszonyítva 2000-re 50%-al kell csökkenteni; Üvegházhatás problémaköre: szén - dioxid kibocsájtás csökkentése (a Kiotói- konferencián konkretizálják a százalékos csökkentési arányokat, mely 2005. Február 16-án lépet életbe).

VI. A „mai” Konferenciák A múltban elkezdett gyakorlatot egyre nagyobb nemzetközi összefogással, programokkal a globális érdekekért folytatják. 1997. Conference of Parties 3 fordulója Japánban: A Kiotói – Konferencia; 2002. aug. 26- szept. 4. : Fenntartható Fejlődés Világtalálkozója – Johannesburgi Konferencia (191 ország); 2005. febr. 16. életbelép a Kiotói- Jegyzőkönyv.

A Kiotói- Jegyzőkönyv 1997.dec.11.: Kiotói-egyezmény; 141, köztük 38 fejlett ipari ország írta alá; Kötelezettséget vállaltak a CO2 kibocsátás visszaszorítására (országonként különböző mértékben) ; Emisszó-kereskedelem lehetősége. 2008-2012 időszak alatt az 1990-es szinthez képest átlagosan 5,2 százalékkal csökkenti az üvegházhatás kialakulásában szerepet játszó gázok kibocsátását (CO2) Új Zéland, Oroszország, Ukrajna, szinten tartás, Magyarország 6%, EU együttesen 8%, USA 6%, Japán 7%, Norvégia, Izland, Ausztrália – növekedhet, USA a Kiotoi Egyezménytől visszavonult! 2005. febr. 16. életbelép

A fenntartható fejlődés kilenc alapelve Figyelem és gondoskodás az életközösségekről Az ember életminőségének javítása A Föld életképességének és diverzitásának a megőrzése Az életet támogató rendszerek megőrzése A biodiverzitás megőrzése A megújuló erőforrások folytonos felhasználhatóságának biztosítása A meg nem újuló erőforrások használatának minimalizálása A Föld eltartóképessége által meghatározott kereteken belül kell maradni Meg kell változtatni az emberek attitűdjét és magatartását Lehetővé kell tenni, hogy a közösségek gondoskodjanak a saját környezetükről Biztosítani kell az integrált fejlődés és természetvédelem nemzeti kereteit Globális szövetséget kell létrehozni

A fenntartható fejlődés követelményei a következőkben összegezhetőek: a megújuló természeti erőforrások felhasználásának mértéke kisebb vagy megegyező legyen a természetes vagy irányított regenerálódó (megújuló) képességük mértékével; a hulladék keletkezésének mértéke/üteme kisebb vagy megegyező legyen a környezet szennyezés befogadó képességének mértékével, amit a környezet asszimilációs kapacitása határoz meg; a kimerülő erőforrások ésszerű felhasználási üteme, amit részben a kimerülő erőforrásoknak a megújulókkal való helyettesíthetősége, részben a technológiai haladás határoz meg.

A fenntartható fejlődés és a gazdaság kapcsolata A fogyasztás egy szakaszából kikerült termékek lehető legmagasabb hányadának újrahasználata (reuse). Az elsődleges hulladékokat, illetve a hulladékká vált termékeket újrahasznosítani (recycling). A hulladékok környezetre káros hatását semlegesíteni. (Részben az ökoszisztémák semlegesítő- nyelőképességének fenntartásával, részben tisztító technológiák alkalmazásával.) (Szlávik J., 2003.)

A környezetvédelmi kultúra alapelvei: 1. A szennyezés megelőzése. 2. A szennyezés csökkentése. 3. Az anyag újrafelhasználása (üzemi hulladék). 4. Az anyag újrafeldolgozása (felhasználói hulladék).

Környezeti problémák kezelése a vállalati szinten "reaktív" , vagy csővégi technológia ("end of pipe") A káros kibocsátást más fajta káros kibocsátásra alakítják; Az erőforrások további felhasználása, növekvő környezeti költség; Nem igényelnek beavatkozást a vállalati alapfolyamatokba; Alkalmazásuk során a vállalat eleget tud tenni a környezeti szabályzók által támasztott követelményeknek. "preventív” stratégia (tisztább termelés) Gondos bánásmód – alacsony költségekkel megvalósítható beavatkozások; Technológia módosítása – nagyobb beruházás, hatása jelentkezik az előállított termékben, és a vállalati folyamatokban is; Nyersanyagok kiváltása – jelentős megtakarítás, teljes technológia-váltás szükséges.

Környezettudatos (vállalat)irányítás A környezettudatos irányítás a környezettudatos szervezetek – általában vállalatok – vezetését, működtetését jelenti oly módon, hogy maga a tevékenység és a kibocsátott termékek, szolgáltatások ne veszélyeztessék, és minél kevésbé terheljék a telepítési, munkahelyi és természeti környezetet. Gyakran összetévesztik a környezettudatos irányítást a környezetközpontú irányítási rendszerekkel. A környezettudatos irányítás egy olyan alapkoncepció, megközelítés vagy akár magatartási forma, amely alapján működteti a vállalatot a vezetőség.

Környezeti menedzsment rendszer A vállalat általános menedzsmentjének (a tervezést is beleértve) azon aspektusai, amelyek kialakítják, végrehajtják, bevezetik, és folyamatosan megújítsák a környezeti politikát és célkitűzéseket. A környezeti menedzsment rendszer (KMR) vagy környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) rendszer a vállalat általános menedzsment rendszerének része. Kiterjed a szervezeti felépítésre, a tervezési folyamatokra, a feladatkörökre, az eljárásokra, folyamatokra és mindazon erőforrásokra, melyek a környezeti menedzsment rendszer kialakításához és fenntartásához szükségesek.

A KIR célja: A megfelelő törvényi előírások tükrében a környezeti hatások azonosítása és kontrollja a környezeti politika és a konkrét célkitűzések alapján; a tevékenységek monitorozásával és ellenőrzésével, a kockázatok és lehetőségek menedzselésével, a környezeti terhelés folyamatos és tervszerű csökkentése!

A környezeti menedzsment kialakulása 1980-as években néhány nagy cég A gazdasági szféra környezeti hatásai kevéssé tudatosultak, csak a nagy környezeti katasztrófák hoztak változást. A nemzetek feletti szervezetek (pl.: az Európai Unió) és a nemzeti kormányok egyre szigorúbb jogi szabályozást és szabványokat vezetnek be (pl.: a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet, az ISO); 1992-ben rendezték meg a Rio de Janeiró-i Csúcsot, ahol a világ vezetői aktívan támogatták az üzleti szféra zöld kezdeményezésit; A környezettudatos irányítási módszerek elterjesztésére világszerte vállalati egyesületek jöttek létre, megalakult a Környezettudatos Vállalatirányítás Nemzetközi Hálózata (INEM), a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) is hasznos kezdeményezéseket indított;

Országos és nemzetközi szinten is felgyorsult a fejlődés: A szakszervezetek és a dolgozói érdekképviseleti fórumok komoly munkát folytatnak a szigorúbb munka-egészségügyi és – védelmi szabályok bevezetéséért és betartatásáért; A zöld csoportok újabb és újabb sikereket érnek el a vállalatok és kormányzatok befolyásolásában a környezetvédelem területén; Új szakma alakult ki, a környezetvédelmi vezetőknek már intézetük is alakult.

Nemzetközi lépések A nemzetközi környezetvédelmi szabványsorozat kialakítását először a Világkereskedelmi szervezet (WTO) elődjének (GATT) uruguayi értekezletén (1992) szorgalmazták. Az ipar ilyen irányú törekvéseit támogatta a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) tevékenysége a környezetvédelem területén is. A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet 1996-ban a BS 7750 szabvány szerint egy nemzetközi szabványt épített ki, az ISO 14001-et. Ez a rendszer tartalmazza a KIR követelményeit és alkalmazási irányelveit. Az Európai Unió 1993-as 1836/93 – as számú rendelete, mely létrehozta az EMAS-t (Enviromental Management /Ecomanagement/ and Audit-Scheme), „az ipari vállalatoknak a környezeti vonatkozású irányítást és üzemellenőrzést szolgáló közösségi rendszerben való önkéntes részvételéről”.

A KIR az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány megfogalmazásában: „A teljes (vállalat) irányítási rendszernek az a része, amely magában foglalja a környezeti politika kialakításához, bevezetéséhez, véghezviteléhez, átvizsgálásához és fenntartásához szükséges szervezeti felépítést, tervezési tevékenységet, felelősséget, gyakorlatot, eljárásokat, folyamatokat és erőforrásokat.”

A fejlődés iránya technológiák módosítsa, a meglévő technológiák kiegészítése tisztító berendezésekkel, a vállalatok egy része ráállt ezen berendezések gyártására, környezetbarát, illetve az újra-használatot és újrahasznosítást megvalósító technológiák

A KIR alapelvei 1 Elkötelezettség és politika A szervezet határozza meg környezeti politikáját és biztosítsa elkötelezettségét a KIR-je iránt. 2 Tervezés A szervezet készítsen tervet környezeti politikájának végrehajtásához. 3 Bevezetés A rendszer hatékony bevezetése érdekében a szervezet fejlessze ki azokat a képességeket és támogató mechanizmusokat, amelyek a környezeti politika teljesítéséhez, a célok és az előirányzatok eléréséhez szükségesek.

A KIR alapelvei (folytatás1) 4 Mérés és értékelés A szervezet mérje, kísérje figyelemmel és értékelje ki a környezeti teljesítést. 5 Átvizsgálás és javítás A szervezet vizsgálja át, és folyamatosan javítsa környezetközpontú irányítási rendszerét abból a célból, hogy általános környezeti eredményei javuljanak.

AZ ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA Az 1980-as években egyre jobban terjedni kezdett a környezettudatosság az egyes országok vezetői körében, melyet az egyre több nemzetközi konferencia összehívása, a célkitűzések és az elért eredmények is alátámasztanak. Ezzel párhuzamosan a vállalati szférában is felismerték a környezet védelmének fontosságát és ez új irányba indította el a vállalatok irányításának stratégiáját, valamint a fejlesztési beruházásokat.

AZ ELŐADÁS ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI Ismertesse a legfontosabb nemzetközi konferenciákat, melyeket a környezet védelme érdekében történő összefogás végett tartottak! Ismertesse a fenntartható fejlődés fogalmát,alapelveit! Ismertesse, hogy mit jelent a környezettudatos vállalatirányítás! Sorolja fel a környezettudatos vállalatirányítás alapelveit!

Az előadás felhasznált forrásai Juhász Cs.-Koczor T.: (2002). Környezetirányítási kézikönyv az agrárium környezetirányítási vezetői és környezetvédelmi megbízottjai számára. Szaktudás Kiadó Ház. Kerekes S.-Kindler J. (1997): Vállalati környezetmenedzsment. Aula, Budapest. A források citációs formája: Szerző (évszám): publikáció címe. megjelenés helye. Kiadó. Evf. Szam. Oldalszám Honlapok URL címe

KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET KÖVETKEZŐ ELŐADÁS CÍME: A környezeti menedzsment. A környezettudatos vállalatirányítás alapeszméi: elkötelezettség, környezettudatos magatartás, folyamatos fejlesztés. Több összefüggő előadás vagy gyakorlat esetében az egymásra épülést itt lehet megadni. Itt kell megadni ha a következő előadás vagy gyakorlat megértéséhez milyen más tárgyak ismeretére van szükség.