Derítés.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Fluid-fluid határfelületek, a felületi feszültség
Advertisements

A halmazállapot-változások
Készítette: Bráz Viktória
LÉGNEMŰ HETEROGÉN RENDSZEREK SZÉTVÁLASZTÁSA
Víztisztítás ultraszűrésel
SZILÁRD/FOLYADÉK FÁZISSZÉTVÁLASZTÁSI TECHNOLÓGIÁK
ARZÉN.
Védekezés az elektrosztatikus feltöltődés káros hatásai ellen
Az elektrosztatikus feltöltődés keletkezése
Az elektrosztatikus feltöltődés keletkezése
Kémiai alapozó labor a 13. H osztály részére 2011/2012
Elektrokémia kinetika Írta: Rauscher Ádám Bemutató: Kutsán György
Elektrokémia kinetika Írta: Rauscher Ádám Bemutató: Kutsán György
Az anyag belső szerkezete
Redoxi-reakciók, elektrokémia Vizes elektrolitok
KOLLOID OLDATOK.
HIDRODINAMIKAI MŰVELETEK
ANYAGÁTBOCSÁTÁSI MŰVELETEK (Bevezető)
HETEROGÉN RENDSZEREK SZÉTVÁLASZTÁSA
Készítette Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
PTE Hulladékgazdálkodási Technológus Szak (FSZ)
Ülepítés A folyadéktól eltérő sűrűségű szilárd, vagy folyadékcseppek a gravitáció hatására leülepednek, vagy a felszínre úsznak. Az ülepedési sebesség:
Iszapok sűrítése A (gravitációs) ülepítéssel nyert iszapok szárazanyag tartalma általában csekély ( co~ 5% ? ). Az iszapok további felhasználása, deponálása,
Flotálás.
Nem Newtoni folyadék a membránon
Ezt a frekvenciát elektron plazmafrekvenciának nevezzük.
A határfelületi jelenségek szerepe a kolloid diszperziók viselkedésében, kinetikai stabilitásában A fáziskolloidok termodinamikailag nem stabilak, csak.
A kolloid részecskék kölcsönhatásai, kinetikai stabilitás
A mikrofázisok közötti taszító és vonzó kölcsönhatások: DLVO-elmélet
Reakciók vizes közegben, vizes oldatokban
Környezetvédelem 2014 Vizek Védelme 2.0 Pintér Péter Mihály
Mit tudunk már az anyagok elektromos tulajdonságairól
A kolloidok.
KÉMIAI KEZELÉS ALKALMAZÁSA A SZENNYVÍZTISZTÍTÁSBAN
ARZÉN. 50 μg/L  10 μg/L A határérték meghatározása: Maximálisan megengedhető arzén bevitel: 2 μg arzén/kg/nap Átlagos 70 kg-os testtömeget feltételezve.
ARZÉN.
Ivóvíztisztítás Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Laky Dóra.
Koaguláció. Kolloid részecske és elektrosztatikus mezője Nyírási sík (shear plane): ezen belül a víz a részecskével együtt mozog Zéta-potenciál: a nyírási.
Koaguláció.
TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI
Oldószermodellek a kvantumkémiában A kémiai reakciók legnagyobb része oldószerben játszódik le (jelentőség) 1. Az oldószermodellek elve 2.
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
A Föld vízkészlete.
KOLLOID OLDATOK.
Egyszerű ionok képződése
Az anyag felépítéséről
Koaguláció.
Kémiai reakciók Kémiai reakció feltételei: Aktivált komplexum:
A biológiai és a kémiai szennyvíztisztítás szimbiózisa
Halmazállapotok Gáz Avogadro törvénye: azonos nyomású és hőmérsékletű gázok egyenlő térfogatában – az anyagi minőségtől, molekula méretétől függetlenül.
Fizikai alapmennyiségek mérése
Laky Dóra Ózon és ultraibolya sugárzás felhasználása ivóvíz fertőtlenítésre Konzulens: Dr. Licskó István Prof. Tuula Tuhkanen szeptember 25.
ARZÉN. 50 μg/L  10 μg/L A határérték meghatározása: Maximálisan megengedhető arzén bevitel: 2 μg arzén/kg/nap Átlagos 70 kg-os testtömeget feltételezve.
Ionok, ionvegyületek Konyhasó.
1 Kémia Atomi halmazok Balthazár Zsolt Apor Vilmos Katolikus Főiskola.
Általános kémia előadás Gyógyszertári asszisztens képzés
GÁZOK, FOLYADÉKOK, SZILÁRD ANYAGOK
Nagyfeloldású Mikroszkópia
Diffúzió Diffúzió - traszportfolyamat
Az anyag szerkezete.
A határfelületi jelenségek szerepe a kolloid diszperziók viselkedésében, kinetikai stabilitásában A fáziskolloidok termodinamikailag nem stabilak, csak.
Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
A folyadékállapot.
Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása
A minta-előkészítés műveletei
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Folyadék halmazállapot
OLDATOK.
Előadás másolata:

Derítés

Folyadékok tisztításának kémiai eljárásai: -Derítés -Kicsapatás ( csapadékképzés ) -Ioncsere -Folyadék extrakció -pH – beállítás-szabályozás -Fertőtlenítés ( oxidáció ) -Iszapégetés -…….. -……

Derítés: Vízben lebegő szilárd részecskék, kolloidok vegyszeres eltávolítása. A vegyszeradagolás következtében pelyhek képződnek, melyek magukhoz kötik a kisméretű lebegő anyagokat (koaguláció), így a víztől (folyadéktól) való elválasztásuk lehetővé válik. Pl. szűrhető ülepíthető

A kolloid rendszerek A kolloid rendszerek „valódi” többfázisú rendszerek „valódi” oldatok méret ( a „diszpergáltság mértéke” )

A kolloid rendszerek stabilitása Stabil kolloid ~ Instabil ~ A diszperzitás ~ állandó => nem „pelyhesednek” => nem ülepednek Pelyhesedésre hajlamosak => könnyebben szétválaszthatóak A szennyvizek többsége

Stabil diszperzió -Brown mozgás -Szolvátréteg Flokkulációs érintkezés A részecskék érintkeznek, de a szolvátréteg megmarad Fázisérintkezés Szolvátréteg megszűnik Részecskék „plasztikus” egyesülése

Nagy felületi energiájú,folyadékkal érintkező lebegő anyag Főleg megkötött anionok (könnyebben polarizálhatók, => könnyebben adszorbeálódnak) => A részecskét negatív töltésűnek tekinthetjük! Azonos felületi töltés => ülepedést akadályozó taszítóerők, elsősorban (kolloid) 1μm alatt!

A kialakult ún. kettős réteg Szorosan,kötött, Stern-réteg „diffúz réteg” A kationok csökkentik a felületi (E) negatív töltés kifelé ható elektrosztatikus energiát!

A kettős réteg határa Z E A felületen kialakult töltésnagyság ZETA-potenciál < E Távolság a felülettől

Negatív töltésű kolloid részecske

Elektomos taszítás Van der Waals-féle vonzás Felületek közötti távolság Elektomos taszítás Eredő potenciálgörbe -maximum -potenciálgát Van der Waals-féle vonzás

Elektomos taszítás Van der Waals-féle vonzás Eredő potenciálgörbe -maximum -potenciálgát A szemcsenövekedéshez (pehelyképződés) a potenciálgáton történő „átjutás” szükséges!

potenciálgát Flokkuláció, túlsúlyba jutott vonzóerők Részecskék közeledése

A sikeres ütközéshez vezető út: Taszító erők csökkentése <= „ζ”-potenciál csökkentése => potenciálgát csökkenés A derítés lényege!

Derítőszerek: vízben disszociáló, három vegyértékű Al, és Fe(III) sói, illetve polielektrolitok viszonylag kis koncentrációban is hatékonyan csökkentik a ζ-potenciált . kationok ζ-potenciál csökkentése Fémhidroxidok keletkezése

Komplex ionok Koordinációs kötés

Polielektrolitok: Nagy molekulatömegű (5.104 – 3.103), fonál formájú koagulálószerek, kis koncentrációban (0,5-5g/m3) is hatékony a koaguláló, flokkuláló hatásuk. Makroion szabad töltései: pl. 40000 aktív gyök disszociáció Polielektrolit molekula Makroion A flokkuláló szereket centrifugálás és szűrés előtt is alkalmazzák,

A pelyhesítés eljárási módszerei: A koaguláció szakaszai: 1.Perikinetikus szakasz: célja a vegyszerek gyors elkeverése, a mikropelyhek és a lebegő szennyezések minél hatásosabb ütköztetése. A szennyező anyag mentes pehelyképződés elkerülése. => intezív gyors keveréssel

2. A koaguláció második szakasza: A flokkuláció, a pehelynövekedés szakasza, ortokinetikus szakasz. Az első szakaszban keletkezett elektrosztatikusan (többé-kevésbé) semlegesített mikropelyhek keveréssel történő ütköztetése, hogy azok összetapadva , nagyobb, könnyebben ülepíthető részecskéké váljanak. - fizikai jelenség - kíméletes mozgatást (keverést) igényel A flokkuláció matematikai leírása: a pehelyszám csökkenéssel ( N ).

Szemcseszám csökkenés => szemcsenövekedés N0: Kezdeti szemcseszám N: Szemcseszám „τ” időpontban C: Pelyhek térfogati koncentrációja G: Sebesség - gradiens, a keverés jellemző mértéke Kedvező,ha: nagy érték, megvalósítható „G”növelésével

G: Sebesség-gradiens, azaz a keverés jellemző mértéke: P0 : energia disszipáció (általában 10…30 W/m3 ) η : a folyadék viszkozitása

P0 Ugyanolyan sebességgradiens eléréséhez télen kb. kétszeres disszipált energia szükséges a ~kétszereséres értékű η miatt!

A pehelyleválasztás a leválasztási elvét tekintve ülepítés.

Lebegő iszappal (iszapszűrővel) működő deritők: Nincs szükség flokkulátorra, mert a pehelynövekedés a gomolygó iszaptérben megy végbe. Iszapfelhő függőleges magassága (2…4m)

Függőleges átfolyás,lebegő iszapfüggöny