TRANSZPORT FOLYAMATOK MODELLEZÉSE

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Hullámmozgás.
Advertisements

11. évfolyam Rezgések és hullámok

Kamarai prezentáció sablon
„Esélyteremtés és értékalakulás” Konferencia Megyeháza Kaposvár, 2009
Munka és energia.
Erőállóképesség mérése Találjanak teszteket az irodalomban
Humánkineziológia szak
Békéscsaba, Dr. Pálfalvi László PTE-TTK Fizikai Intézet PTE, Kísérleti Fizika Tanszék Fizikai mennyiségek mérése harmónikus mozgásegyenlet.
Mellár János 5. óra Március 12. v
Műveletek logaritmussal
Koordináta transzformációk
Utófeszített vasbeton lemez statikai számítása Részletes számítás
A rezgések és tulajdonságaik 3. (III.11)
© Gács Iván (BME) 1/36 Energia és környezet Szennyezőanyagok légköri terjedése.
Védőgázas hegesztések
KISÉRLETI FIZIKA II REZGÉS, HULLÁMTAN
Deformálható testek mechanikája - Rezgések és hullámok
2. Előadás Az anyagi pont dinamikája
Mérnöki Fizika II előadás
Mérnöki Fizika II előadás
1.feladat. Egy nyugalomban lévő m=3 kg tömegű, r=20 cm sugarú gömböt a súlypontjában (középpontjában) I=0,1 kgm/s impulzus éri t=0,1 ms idő alatt. Az.
Szerkezeti elemek teherbírásvizsgálata összetett terhelés esetén:
1. Feladat Két gyerek ül egy 4,5m hosszú súlytalan mérleghinta két végén. Határozzuk meg azt az alátámasztási pontot, mely a hinta egyensúlyát biztosítja,
Közműellátás gyakorlathoz elméleti összefoglaló
Fizika 3. Rezgések Rezgések.
Hullámok visszaverődése
11. évfolyam A rezgő rendszer energiája
DRAGON BALL GT dbzgtlink féle változat! Illesztett, ráégetett, sárga felirattal! Japan és Angol Navigáláshoz használd a bal oldali léptető elemeket ! Verzio.
Lineáris egyenletrendszerek (Az evolúciótól a megoldáshalmaz szerkezetéig) dr. Szalkai István Pannon Egyetem, Veszprém /' /
szakmérnök hallgatók számára
2. A KVANTUMMECHANIKA AXIÓMÁI 1. Erwin Schrödinger: Quantisierung als Eigenwertproblem (1926) 2.
Exponenciális egyenletek
3. A HIDROGÉNATOM SZERKEZETE
11. évfolyam Rezgések és hullámok
Hullámmozgás.
Mechanika KINEMATIKA: Mozgások leírása DINAMIKA: a mozgás oka erőhatás
Ideális folyadékok időálló áramlása
ÁRAMLÓ FOLYADÉKOK EGYENSÚLYA
Mechanika KINEMATIKA: Mozgások leírása DINAMIKA: a mozgás oka erőhatás
A pneumatika alapjai A pneumatikában alkalmazott építőelemek és működésük vezérlő elemek (szelepek)
Deformálható testek mechanikája - Rezgések és hullámok
Csurik Magda Országos Tisztifőorvosi Hivatal
A klinikai transzfúziós tevékenység Ápolás szakmai ellenőrzése
QualcoDuna interkalibráció Talaj- és levegövizsgálati körmérések évi értékelése (2007.) Dr. Biliczkiné Gaál Piroska VITUKI Kht. Minőségbiztosítási és Ellenőrzési.
10. ea..
1. Melyik jármű haladhat tovább elsőként az ábrán látható forgalmi helyzetben? a) A "V" jelű villamos. b) Az "M" jelű munkagép. c) Az "R" jelű rendőrségi.
Hullámok.
MECHANIKAI HULLÁMOK A 11.B-nek.
A harmonikus rezgőmozgás származtatása
Készült a HEFOP P /1.0 projekt keretében
A mozgás egy E irányú egyenletesen gyorsuló mozgás és a B-re merőleges síkban lezajló ciklois mozgás szuperpoziciója. Ennek igazolására először a nagyobb.
A KÖVETKEZŐKBEN SZÁMOZOTT KÉRDÉSEKET VAGY KÉPEKET LÁT SZÁMOZOTT KÉPLETEKKEL. ÍRJA A SZÁMOZOTT KÉRDÉSRE ADOTT VÁLASZT, VAGY A SZÁMOZOTT KÉPLET NEVÉT A VÁLASZÍV.
1 Az igazság ideát van? Montskó Éva, mtv. 2 Célcsoport Az alábbi célcsoportokra vonatkozóan mutatjuk be az adatokat: 4-12 évesek,1.
Mechanika Általános helykoordináták Általános sebességkoordináták Potenciális energia Kinetikus energia Lagrange fügvény Lagrange-féle mozgásegyenletek.
Mechanikai hullámok.
Szerkezetek Dinamikája
Szerkezetek Dinamikája
Ütközések Ugyanazt a két testet többször ütköztetve megfigyelhető, hogy a következő összefüggés mindig teljesül: Például a 2-szer akkora tömegű test sebességváltozásának.
A hullám szó hallatán, mindenkinek eszébe jut valamilyen természeti jelenség. Sokan közülünk a víz felületén terjedő hullámokra gondolnak, amelyek egyes.
A fizikában minden olyan változást, amely időben valamilyen ismétlődést mutat, rezgésnek nevezünk. Ha a csavarrugóra felfüggesztett testet, a rugó hossztengelyének.
Mechanikai rezgések és hullámok
Rezgések Műszaki fizika alapjai Dr. Giczi Ferenc
Hogyan mozog a föld közelében, nem túl nagy magasságban elejtett test?
Komplex természettudomány 9.évfolyam
11. évfolyam Rezgések és hullámok
Harmonikus rezgőmozgás. FOGALMA A rugóra függesztett testet, ha egyensúlyi helyzetéből kimozdítjuk, akkor két szélső helyzet között periodikus mozgást.
Harmonikus rezgőmozgás. FOGALMA A rugóra függesztett testet, ha egyensúlyi helyzetéből kimozdítjuk, akkor két szélső helyzet között periodikus mozgást.
Harmonikus rezgőmozgás. FOGALMA A rugóra függesztett testet, ha egyensúlyi helyzetéből kimozdítjuk, akkor két szélső helyzet között periodikus mozgást.
Előadás másolata:

TRANSZPORT FOLYAMATOK MODELLEZÉSE Dr. Iványi Miklósné professor emeritus 4. előadás PTE PMMK Műszaki Informatika Tanszék

C) Merev testek kényszermozgása, 1. Két merev test ütközése, (3. előadás) 2. Mechanikai hullámmozgás hullámmozgás: energiát, impulzust szálit, Longitudinális hullám: a hullámmozgással páthuzamos az anyagi részecskék kimozdulása, pl. harmonikus rezgőmozgás, rugómozgás, Tranzverzális hullám: a hullám terjedési irányára merőleges pl. kötélen haladó hullámmozgás, elektromágneses hullámok, PTE PMMK Műszaki Informatika Tanszék

2.1. Longitudinális hullámmozgás bevezető, Matematikai Összefoglaló dinamikus elem Az elmozdulásra, mint változóra vonatkozó mozgásegyenlet egy másodrendű differenciál egyenlet,a (RE) rendszeregyenlet, megoldása, összetevőkre bontással, az szabad válasz a homogén differenciálegyenletet elégíti ki, g(t)=0 a szabad választ a következő alakban keressük, sajátértékek karakterisztikus egyenlet PTE PMMK Műszaki Informatika Tanszék

az gerjesztett válasz kielégíti a teljes differenciál egyenletet, az szabad válasz: az gerjesztett válasz kielégíti a teljes differenciál egyenletet, lineáris rendszerben a gerjesztett válasz hasonlít a gerjesztésre, a gerjesztett választ próbafüggvény módszerrel keressük; a RE megoldása: Az M1 és az M2 konstansokat a kezdeti feltételekből határozzuk meg: PTE PMMK Műszaki Informatika Tanszék

3. Harmonikus rezgőmozgás, longitudinális hullámok 3.1. Csillapítatlan szabad rezgés mozgásegyenlete: a rugót nyugalmi helyzetéből kitérítve, az m tömegre a rugóerő hat: elengedve rezgőmozgás jön létre, A mozgásegyenlet= Rendszer Egyenlet= Homogén Differenciál Egyenlet, a RE megoldása a szabad válasz: a szabad válasz általános alakját a mozgásegyenletbe helyettesítve, a karakterisztikus egyenletből a sajátértékek: a rugómozgás saját-körfrekvenciája a szabad válasz: PTE PMMK Műszaki Informatika Tanszék

egyik megoldási mód: a konstansok meghatározása a szabad válasz: egyik megoldási mód: a konstansok meghatározása kezdeti feltételek: a d1, d2 konstansok komplex konjugált párt alkotnak a szabad válasz: PTE PMMK Műszaki Informatika Tanszék

új változók bevezetésével: másik megoldási mód: a szabad válasz az Euler formula alkalmazásával új változók bevezetésével: A,B állandók a kezdeti feltételekből: a kezdeti elmozdulás: a mozgás sebessége: a kezdeti feltételeket kielégítő megoldás: PTE PMMK Műszaki Informatika Tanszék

A csillapítatlan szabad rezgés mozgásegyenletének megoldása: a harmonikus rezgőmozgás egyenlete: a – kezdőfázis, w0 – saját körfrekvencia, [rad/s], – a rezgő rendszerre jellemző, – saját rezgésidő, PTE PMMK Műszaki Informatika Tanszék

A rugó mozgásegyenlete: 1. Példa, Egy 3,2 N/m rugóállandójú rugóhoz 200g tömeget csatlakoztatunk a vízszintes síkban, amelyet 5 cm-rel megnyújtunk, majd elengedés után 4cm/s sebességgel kezd el mozogni. Határozza meg a kialakuló csillapítatlan rezgőmozgás körfrekvenciáját, valamint a rezgés amplitúdóját és kezdőfázisát. Megoldás: A rugó mozgásegyenlete: Megoldása a szabadválasz: A karakterisztikus polinom és a sajátértékek: A rezgő rendszer saját (kör)frekvenciája: A rezgő rendszer elmozdulása: Figyelembe véve, hogy d1, d2 komplex konjugált párok: PTE PMMK Műszaki Informatika Tanszék

A rezgő rendszer elmozdulása: A kezdeti feltételekből: Az első egyenletet megszorozva j4 értékkel és a két egyenletet összeadva PTE PMMK Műszaki Informatika Tanszék

Tehát a rezgő rendszer elmozdulása: azaz a t=0 pillanatban a rugó kitérése: a t=0 pillanatban az elmozdulás sebessége: azaz a t=0 pillanatban a rugó sebessége a kitéréssel ellenkező irányú lesz. PTE PMMK Műszaki Informatika Tanszék

3.2. Csillapított szabad rezgés, az m tömegre a rugóerő és a sebességgel arányos csillapító erő hat: a csillapított szabad rezgés mozgásegyenlete: lengéscsillapító mozgásegyenlete általános megoldása=szabad válasz: a karakterisztikus egyenletből: a sajátértékek: PTE PMMK Műszaki Informatika Tanszék

3.2. a) eset, nagy csillapítású a rendszer: a sajátértékek: 3.2. a) eset, nagy csillapítású a rendszer: a sajátértékek negatív valós értékek: a mozgó rendszer kitérése: kezdeti feltételek: az általános megoldás, a szabad válasz, két monoton csökkenő exponenciális görbe összege, nincs rezgés: PTE PMMK Műszaki Informatika Tanszék

A csillapított rugómozgás mozgásegyenlete: 2. Példa, Egy 2,8 Ns/m csillapítási tényezőjű, 3,2 N/m rugóállandójú, rugóhoz 200g tömeget csatlakoztatunk a vízszintes síkban, amelyet 5 cm-rel megnyújtunk, majd elengedés után 4cm/s sebességgel kezd el mozogni. Határozza meg a mozgó rendszer sajátértékeit, valamint adja meg a csillapított mozgó rendszer kitérését az idő függvényében. Megoldás: A csillapított rugómozgás mozgásegyenlete: Megoldása a szabadválasz: A karakterisztikus polinom és a sajátértékek: A mozgó rendszer elmozdulása: PTE PMMK Műszaki Informatika Tanszék

A mozgó rendszer elmozdulása: A kezdeti feltételekből d1, d2 meghatározhatók: A t=0 pillanatban a rugó kitérése: A t=0 pillanatban a rugó sebessége: A mozgó rendszer elmozdulása: PTE PMMK Műszaki Informatika Tanszék

3.2. b) eset, kritikus csillapítású a rendszer: a sajátértékek: 3.2. b) eset, kritikus csillapítású a rendszer: két azonos nagyságú, negatív, valós értékű sajátérték: az általános megoldás, a szabad válasz valós, kezdeti feltételek: t=0, d1, d2 valós értékű, nincs rezgés, az exponenciális tényező gyorsabban csökken, mint ahogy t nő, PTE PMMK Műszaki Informatika Tanszék

A csillapított rugómozgás mozgásegyenlete: 3. Példa, Egy 1.6 Ns/m csillapítási tényezőjű, 3,2 N/m rugóállandójú, rugóhoz 200g tömeget csatlakoztatunk a vízszintes síkban, amelyet 5 cm-rel megnyújtunk, majd elengedés után 4cm/s sebességgel kezd el mozogni. Határozza meg a mozgó rendszer sajátértékeit, valamint adja meg a csillapított mozgó rendszer kitérését az idő függvényében. Megoldás: A csillapított rugómozgás mozgásegyenlete: Megoldása a szabadválasz: A karakterisztikus polinom és a sajátértékek: A mozgó rendszer elmozdulása: PTE PMMK Műszaki Informatika Tanszék

A mozgó rendszer elmozdulása: A kezdeti feltételekből d1, d2 meghatározhatók: A t=0 pillanatban a rugó kitérése: A t=0 pillanatban a rugó sebessége: A mozgó rendszer elmozdulása egy időben csillapodó mozgás: PTE PMMK Műszaki Informatika Tanszék

3.2. c ) eset, kis csillapítású a rendszer: a sajátértékek: 3.2. c ) eset, kis csillapítású a rendszer: A sajátértékek komplex konjugáltak: a mozgásegyenlete megoldása: PTE PMMK Műszaki Informatika Tanszék

a mozgásegyenlete megoldása: a kezdeti feltételekhez illesztve a megoldást: PTE PMMK Műszaki Informatika Tanszék

a mozgásegyenlete megoldása: a mozgásegyenlet egy csillapított szabad rezgést ír le PTE PMMK Műszaki Informatika Tanszék

a mozgásegyenlet megoldása egy exponenciálisan csillapított szabad rezgést ír le: a saját körfrekvencia kisebb mint a csillapítatlan esetben a saját rezgésidő hosszabb, mint a csillapítatlan rezgésé: PTE PMMK Műszaki Informatika Tanszék

A csillapított rugómozgás mozgásegyenlete: 4. Példa, Egy 0,8 Ns/m csillapítási tényezőjű, 3,2 N/m rugóállandójú, rugóhoz 200g tömeget csatlakoztatunk a vízszintes síkban, amelyet 5 cm-rel megnyújtunk, majd elengedés után 4cm/s sebességgel kezd el mozogni. Határozza meg a mozgó rendszer sajátértékeit, valamint adja meg a csillapított mozgó rendszer kitérését az idő függvényében. Megoldás: A csillapított rugómozgás mozgásegyenlete: Megoldása a szabadválasz: A karakterisztikus polinom és a sajátértékek: A mozgó rendszer elmozdulása: PTE PMMK Műszaki Informatika Tanszék

A mozgó rendszer elmozdulása: A kezdeti feltételekből d1, d2 meghatározhatók: A t=0 pillanatban a rugó kitérése: A t=0 pillanatban a rugó sebessége: A mozgó rendszer elmozdulása egy csillapodó rezgőmozgás: PTE PMMK Műszaki Informatika Tanszék

3.3. Állandó erővel gerjesztett csillapítatlan rezgések, a csillapítatlan gerjesztett rezgés mozgásegyenlete: megoldása: a szabad válasz és a gerjesztett válasz összege a szabad válasz: a lineáris rendszergerjesztett válasza hasonlít a gerjesztésre a gerjesztés állandó erő, ezért a gerjesztett válasz konstans/állandó: a gerjesztett rendszer válasza: PTE PMMK Műszaki Informatika Tanszék

a gerjesztett rendszer válasza a mozgásegyenlet megoldása: a kezdeti feltételekhez illesztve a megoldást: 2 2 a csillapítatlan, állandó erővel gerjesztet rendszer válasza, 0 és 2F/k között F/k állandó amplitúdójú rezgés PTE PMMK Műszaki Informatika Tanszék

A csillapítatalan rezgőmozgás mozgásegyenlete: 5. Példa, Egy 3,2 N/m rugóállandójú, nyugalomban lévő rugóhoz 200g tömeget csatlakoztatunk a vízszintes síkban, amelyet 4,8N állandó erővel gerjesztünk. Határozza meg a mozgó rendszer sajátértékeit, valamint adja meg a kialakuló, csillapítatlan rezgőmozgás amplitúdóját. Megoldás: A csillapítatalan rezgőmozgás mozgásegyenlete: Megoldása a szabad-, és a gerjeszett válasz összege: A szabad válaszhoz tartozó karakterisztikus polinom és a sajátértékek: A gerjesztettválasz konstans: A rezgő rendszer elmozdulása: PTE PMMK Műszaki Informatika Tanszék

A rezgő rendszer elmozdulása: A kezdeti feltételekből: A t=0 pillanatban a rugó kitérése: A t=0 pillanatban a rugó sebessége: A mozgó rendszer elmozdulása egy csillapodó rezgőmozgás: PTE PMMK Műszaki Informatika Tanszék

3.4. Állandó erővel gerjesztett csillapított rezgések, a rendszer mozgását leíró egyenlet: a mozgásegyenlet megoldása: a gerjesztett válasz: a szabad válasz kis csillapítás esetén: a teljes megoldás: PTE PMMK Műszaki Informatika Tanszék

a kezdeti feltételekhez illesztve a megoldást: a teljes megoldás: a kezdeti feltételekhez illesztve a megoldást: a kezdeti feltételt kielégítő megoldás: PTE PMMK Műszaki Informatika Tanszék

csillapított harmonikus rezgőmozgás: állandó erővel gerjesztett kis csillapítású rezgőmozgás esetén a kezdeti feltételekhez illesztett megoldásegy csillapított harmonikus rezgőmozgás: a kezdeti feltételt kielégítő megoldás: PTE PMMK Műszaki Informatika Tanszék

3.5. Harmonikus erővel gerjesztett csillapítatlan rezgések, a csillapítatlan gerjesztett rezgés mozgásegyenlete: a mozgásegyenlet megoldása: a gerjesztett válasz: PTE PMMK Műszaki Informatika Tanszék

a megoldás illesztése a kezdeti feltételekhez: a szabad válasz: a teljes megoldás: a megoldás illesztése a kezdeti feltételekhez: a t=0 pillanatban az elmozdulás: a t=0 pillanatban a sebesség: PTE PMMK Műszaki Informatika Tanszék

a kezdeti feltételekhez illesztett megoldás két harmonikus rezgés szuperpozíciója: ha a két körfrekvencia közel van egymáshoz: Matematika: lebegés jön létre nagy frekvenciájú rezgés hullám kis frekvenciájú rezgés hullám PTE PMMK Műszaki Informatika Tanszék

a lebegés periódus ideje: lebegés jön létre nagy frekvenciájú, rövid periódusidejű rezgés hullám kis frekvenciájú, hosszú periódusidejű rezgés hullám a lebegés periódus ideje: PTE PMMK Műszaki Informatika Tanszék

rezonancia vizsgálat I: rezonancia tényező: rezonancia esetén: határérték-L'Hospital: rezonancia esetén a megoldás határértéke az idővel lineárisan növekvő amplitúdójú harmonikus rezgőmozgás: PTE PMMK Műszaki Informatika Tanszék

rezonancia vizsgálat II: rezonancia esetén a megoldás határértéke az idővel lineárisan növekvő amplitúdójú harmonikus rezgőmozgás: rezonancia tényező: PTE PMMK Műszaki Informatika Tanszék

3.6. Harmonikus erővel gerjesztett csillapított rezgések, rezgés mozgásegyenlete: a gerjesztett válasz: Komplex formalizmus: PTE PMMK Műszaki Informatika Tanszék

kis csillapítású a szabad válasz: a teljes megoldás: PTE PMMK Műszaki Informatika Tanszék

a kezdeti feltételekhez illesztve: a teljes megoldás: a kezdeti feltételekhez illesztve: az elmozdulás: a sebesség: a kezdeti feltételeket kielégítő megoldás: PTE PMMK Műszaki Informatika Tanszék

a második tag gyorsan lecseng, az állandósult állapothoz tartozó gerjesztett válasz: a rezonancia tényező: Függőhíd, USA, Washington State, 1940. június-november, szél kb. 70 km/óra Tacoma Narrows Bridge PTE PMMK Műszaki Informatika Tanszék

4. Harmonikus rezgőmozgás, tranzverzális hullámok 4.1. 1D hullámegyenlet egy kötelet mozgatva, egységnyi hossz tömege: a kötél elemi tömegeinek y irányú kitérése a hely és az idő függvénye: a kötél elemi szakaszára ható erők: és az erők komponensei kicsi, (a) (b) PTE PMMK Műszaki Informatika Tanszék

a Dx szakasz elemi tömege y-irányú gyorsuló mozgásba kezd a hullám terjedési sebessége: 1D hullámegyenlet, a tranzverzális mozgást végző tömegpontok mozgásegyenlete, PTE PMMK Műszaki Informatika Tanszék

4.2. A hullámegyenlet megoldása 4.2. a) A megoldás haladó hullám a megoldás alakja: retardált (késleltetett) hullámok, idő szükséges az információ, az elmozdulás továbbításához, igazolás: -fázissebesség, a hullám x-irányú terjedésének sebessége + x tengely irányában haladó hullám, - x tengely irányában haladó hullám, PTE PMMK Műszaki Informatika Tanszék

4.2. b) A hullámegyenlet megoldása periodikus gerjesztés esetére A hullámmozgást gerjesztő erő a komplex formalizmus alkalmazásával: A vizsgált rendszer lineáris, ezért a hullámmozgás is szinuszos lesz: a megoldás alakja: az y irányú kitérés x szerinti változása PTE PMMK Műszaki Informatika Tanszék

az y irányú kitérés x szerinti változása: - cirkuláris hullámszám, - a kötélen haladó hullám periódus ideje, - a kötélen haladó hullám hullámhossza, -a pozitív x irányban terjedő hullám komponens, -a negatív x irányban terjedő hullám komponens, a periodikus gerjesztésű hullámmozgás teljes megoldása: a +x irányban haladó hullám a -x irányban haladó hullám PTE PMMK Műszaki Informatika Tanszék

4.3. Hullámok reflexiója, visszaverődése 4.3. a) A befogás figyelembe vétele: a befogásnál a kötél kitérése: a befogásnál a beeső és a reflektált komponens: a befogásnál a reflexiós tényező: a befogástól induló koordináta rendszer bevezetése: PTE PMMK Műszaki Informatika Tanszék

a reflexió tényező a kötél mentén: 4.3. b) Merev falhoz való csatlakozás esetén: a befogott végen reflexió lép fel: a merev falhoz csatlakozó kötélen a beérkező hullám ellenkező fázisban verődik vissza, PTE PMMK Műszaki Informatika Tanszék

4.3. c) reflexió szabad végű kötélen: a szabad végen reflexió lép fel: a szabad végű kötélen a reflektált hullám azonos fázisban halad végig, 4.3. d) Reflexió két különböző kötél csatlakozásánál: két különböző anyagállandójú kötél csatlakozásánál reflexió lép fel, az 1. szakasz végén és a 2. szakasz elején a kitérés azonos, PTE PMMK Műszaki Informatika Tanszék

4.4. Állóhullámok kialakulása csomópontok duzzadó pontok a hely szerint állóhullámok alakulnak ki, PTE PMMK Műszaki Informatika Tanszék

4.4. a) a csomópontok helye r2=1 esetén : 4.4. b) a csomópontok helye r2=-1 esetén : PTE PMMK Műszaki Informatika Tanszék

Ellenőrző kérdések Ismertesse a longitudinális hullámterjedés jellemzőit, Ismertesse a csillapítatlan szabad rezgés mozgásegyenletét és megoldását, Ismertesse a csillapított szabad rezgés mozgásegyenletét és megoldását, térjen ki a kis csillapítású szabad rezgések elemzésére, Ismertesse az állandó erővel gerjesztett csillapítatlan és csillapított rezgések viselkedését, Foglalja össze a harmonikus erővel gerjesztett csillapított és csillapítatlan rezgések viselkedését, Ismertesse a lebegés és a rezonancia jelenségét, Ismertesse az 1D hullámegyenletet és a retardálás fogalmát, Ismertesse az 1D hullámegyenlet megoldását szinuszos gerjesztés esetére, Ismertesse a hullámok reflexiójára, az állóhullámok kialakulására vonatkozó összefüggéseket. PTE PMMK Műszaki Informatika Tanszék

Irodalom Tankönyv: Ivanyi A. Transzport folyamatok modellezése, előadás vázlat, www.e-oktat.pmmk.pte.hu Ivanyi A. Műszaki fizika informatikusoknak, Tankönyv, Pollack Press, 2010, Alvin Hudson, Rex Nelson, Útban a modern fizikához, LSI Oktatóközpont, 1994, ISBN 963 577 197 5, .(15, 18 fejezetek) Ajánlott irodalom: M. Csizmadia Béla, Nándori Ernő, (szerk), Mozgástan, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1997, ISBN 963 19 2353 3, Felhasznált irodalom: Béda Gyula, Bezák Gáspár, Kinematika és dinamika, Műegyetemi Kiadó, 1989. ISBN 963 420 596 8 Györgyi József, Dinamika, Műegyetemi Kiadó, 2003, ISBN 963 420 712 X Szőke Béla, Fizika 2, Előadás vázlat, 2004. PTE PMMK Műszaki Informatika Tanszék

Gyakorló feladatok, Megoldandó feladatok a merev testek kényszermozgása, a harmonikus rezgőmozgás témaköréből. Tankönyv, Alvin Hudson, Rex Nelson, Útban a modern fizikához, LSI Oktatóközpont, 1994, XV. fejezet, 15-1, 15-2, 15-3, 15-4, 15-6, 15-10, 15A-10, 15C-37, 15C-39 feladatok, súrlódással csillapított rezgési feladatok megoldása, rugók függőleges rezgőmozgása, XVIII. fejezet, 18-1, 18A-5 feladatok, reflexió számítása, állóhullámok hullámhosszának meghatározása, Ivanyi A. Műszaki fizika informatikusoknak, Tankönyv, Pollack Press, 2010. 5.7. Feladatok, 5.7.1. Feladat – 5.7.30. Feladat. PTE PMMK Műszaki Informatika Tanszék