Verbális kommunikáció A kommunikáció Verbális kommunikáció Írás
Írás A beszéd és az írás összehasonlításához Deme László gondolatait hívjuk segítségül: „Az írás, a rögzítés csökkenti ugyan a személyiséget, de jelentős mértékben növeli a maradandóságot.”
Írás Az írás kitüntetett jelentőségét az adja, hogy „távhatúsává” teszi a beszédet, azaz térbeli és időbeli különbségeket áthidalja. Ugyanakkor jelentős hátránya, hogy a közlés elveszti személyességét.
Írás Nem véletlen, hogy a „nagy szerelmek” záróakkordjául a kötelékből szabadulni kívánó fél írásban hozza tudomására kedvesének szakítási szándékát.
Írás A kézzel írás varázsa A magánlevelezésnél régen az is számított, hogy milyen levélpapírra, milyen illatszerrel átitatva küldte levelét a feladó. Ma már nagyon ritkán ír valaki papíron levelet.
Megszólítás Magánlevél esetében bármi lehet. Hivatalos levélnél, minden nő „Asszony” és minden férfi „Úr”. Pl: Dr. Balogh Elvira asszonynak, Humánpolitikai Osztály vezetője Tisztelt Osztályvezető Asszony!
Megszólítás Ha valakinek ismert a rangja, akkor ne a nevén szólítsuk meg, hanem a rangja alapján. Ha a nevét tudom, nem lehet a semleges „uram, asszonyom” megszólítás, mert a neve fontosabb.
Megszólítás A „kisasszony” megszólítás kb. 25 évnél fiatalabb nőnek jár ki. (Ma már elavult, inkább idősebb férfiak mondják.) Egy levél/kérvény esetében nem mindig tudjuk ki hány éves – elmúlt-e már 25 – ezért, automatikusan „asszony-nak” szólítom.
Megszólítás Az „úrhölgy” vagy „úrasszony” megszólítást csak protokoll célokra használjuk, például egy meghívóban. Tilos a „Tisztelt Asszonyom/Uram”! „Tisztelt Címzett!” vagy „Tisztelt Cím!” elavult, régies.
Elköszönés Az „üdvözlettel” semleges, bármikor írható. A „tisztelettel”-t akkor írjuk, ha a címzett magas rangú vagy a koránál fogva tiszteljük. Záró formulának (klauzulának), soha ne használjuk azt, hogy „Köszönettel”. A megköszönés mindig egy mondat a levél végén.
Kérvény írás szabályai Lásd. Minta_kérvény