Zene és Liturgia?!

zene vs. egyházzene Musica sacra Jellemzők „története” virágkora 1600-1800 Képviselők Kitekintő következtetés

A zene a hangok  és a csend érzelmeket kiváltó elrendezése, létezésének lényege az idő. A pontos meghatározás nem könnyű, de abban általában egyetértés mutatkozik, hogy a zene a hangok tudatosan elrendezett folyamata. A zene egy művészi kifejezési forma, a hangok és „nem-hangok” (csendek) időbeli váltakozásának többnyire tudatosan előállított sorrendje, mely nem utasít konkrét cselekvésre, viszont érzelmeket, indulatokat kelt és gondolatokat ébreszt.

Musica ecclesiastica/ egyházzene A világi zene ellentéteként használatos fogalom Három egymással érintkező területet jelöl a kifejezés: Musica religiosa= vallásos zene Egyházias zene = az egyházi kivánalmaknak megfelelő Liturgikus zene = legszorosabb értelemben vett egyházi zene, a liturgia szerkezetéből kifejlődött, azzal összhangban álló, elsősorban vokális zene, a liturgia lényges, integráns részének tekinthető, melynek Isten dicsőségét és a hívek épülését kell szolgálnia.

Jellemzői Szent Egyetemes Művészileg értékes

szent, egyetemes, művészileg értékes a lit. tartalmával és formájával összhangban álló, a világias hangvételt elkerülő objektív jellegű, Isten igéjének és a lit. "üzenetének" hordozására alkalmas, s nem egyén v. csoport vallási élményének kifejezésében kimerülő akár egyszerűbb, akár komplikáltabb művészi formákat használ. Ezt az eszményt legtökéletesebben a gregorián ének hordozza, melyet épp ezért a római egyh. más zenék létjogosultságát nem tagadva egészen sajátjának tekint, lit-jában első helyre tesz, s minden más szt zene számára mintának állít. Ugyanilyen helyet foglalnak el a K-i egyh-akban saját hagyományos liturgikus zenéik (bizánci, pravoszláv, örmény stb. lit. ének

Története Az egyh. zenéje eredetileg elénekelt liturgia. Isten Igéjét kellett megfelelően megszólaltatnia, úgy, hogy annak minden szava, nyelvtani szerkezete, tagolása akusztikusan megvalósuljon, mégpedig a lit. helyzeteknek megfelelően más-más zenei műfaj törv-ei szerint. Az ősker. lit. ének nem betét volt a szert-ban, hanem mintegy magából a lit-ból nőtt ki, attól el nem szakadt. 

Az elvek azonossága és a stílus hasonlósága ellenére a lat  Az elvek azonossága és a stílus hasonlósága ellenére a lat. egyh-on belül minden nagy egyh. központ saját maga alakította ki repertoárját, így beszélünk pl. órómai, beneventói, milánói (ambrozián), hispániai (mozarab), gallikán stb. lit. énekről.  Többszólamúság: 13/14 sz. + gazdagabb közösségek orgonát építettek

1. Monteverdi tündöklése: Ave Maris Stella… (A kereszténység zenéje 86. oldal) Heinrich Schütz: Die Himmel erzählen die Ehre Gottes Johann Sebastian Bach: Jesu meine Freude

A gregoriantol a gospelig: ószövetség A gregoriantol a gospelig: ószövetség.korai kereszténység, szerzetesrendi hagyományok, egyházi szertartások zenéje, gregorián vs. Polifónia, reformáció zenéje, taise….