8.1 Az OMM felbomlása és következményei Tartalmi elemek Középszint Írásos dokumentumok és térképek alapján a trianoni béke elemzése területi, jogi és politikai szempontból: a trianoni béke területi vonatkozásai, Magyarország politikai és katonai helyzete a békében. Írásos források, statisztikák és tematikus térképek feldolgozásával a trianoni béke etnikai és gazdasági következményeinek elemzése: az államhatárok és az etnikai viszonyok összevetése, a közvetlen gazdasági hatások elemzése (pl. nyersanyag és feldolgozóipar elvágása), a térség egészét érintő távlati hatások elemzése (autarkiás gazdaságok, lassúbb gazdasági fejlődés stb.). Emelt szint Írásos források, képek, filmrészletek alapján az őszirózsás forradalom és a Károlyi-kormány bel- és külpolitikai helyzetének elemzése: a gazdasági helyzet és kezelése, az antanttal és az utódállamokkal folytatott politika, a társadalmi feszültségek kezelése. Írásos források, képek és filmek alapján a tanácskormány politikája főbb kérdéseinek elemzése és megvitatása: a hatalomátvétel és értelmezése, a tanácskormány programja a föld- és a nemzetiségi kérdésről, a tanácskormány és a világforradalom. Írásos források, statisztikák, tematikus térképek alapján a trianoni béke torzító hatásainak vizsgálata a magyar társadalomfejlődésre és politikai berendezkedésre: a társadalom modernizációjának lelassulása, repatriáltak tömegeinek beillesztése a társadalomba, a bal és a jobboldali szélsőségek felerősödése – hatása a politikai intézményrendszerre, az antiszemitizmus felerősödése. 8.1 Az OMM felbomlása és következményei Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai hatásai A Károlyi-kormány bel- és külpolitikai mozgástere és intézkedései. A tanácskormány uralomra kerülése, politikája, bukásának okai. Trianon társadalmi, bel- és külpolitikai következményei
Őszirózsás forradalom 1918.Júnis 28. Ferenc Ferdinánd Doberdo Isonzo Piave OMM szétesése 1918. nov. 3. I. világháború 9.1 OMM felbomlása Őszirózsás forradalom 1918. okt.31. 1918. márc.21. Tanácsköztársaság Proletárdiktatúra Vörös terror Károlyi Mihály Kun Béla
Magyarország a háborúban
1914.jún.28. Ferenc Ferdinánd TK 4-6. old
Isonzó Doberdói -fensík Piave Tk.4-23.old A történelem 12 isonzói csatát ismer. Az első világháború folyamán az olasz és osztrák-magyar felek ennyiszer próbálták legyűrni a másikat a térségben. Az első az 1915. május 23-i olasz hadbalépést kereken egy hónappal követve kezdődött. Az olasz támadást a kétszeres túlerő ellenére hamar sikerült megállítani és július 7-re megmerevedett a frontvonal (16 ezer olasz és 10 ezer K.u.K halt meg).A döntő, a 12. csata október 24-n kezdődött. A Monarchia és Németország akkora erőt vont össze, mint az olaszok (köszönhetően a keleti sikereknek), így áttörést kíséreltek meg a gyengén védett Caporetto-völgyben. Taktika újítást is bevetettek, először támadtak rohamcsapatok segítségével. Ezek védelem egyes pontjait foglalták el mélyen az arcvonal mögött, hogy így vágják el a kommunikációt és derítsék fel a pontos helyzetet. Az egyik rohamcsapatot Erwin Rommel vezett, aki ekkor százados volt. A taktika fényes sikert hozott, ám az olaszok hamar felismerték a veszélyt, és kivonták a teljes seregüket, és jóval délebbre, a Piave folyó mögé (Götztől ez bő 100 km). A központi hatalmak itt nem tudtak már áttörni (1. piavei csata), ami leginkább az antant erősítés megérkezésének volt köszönhető. Ezen csatában gyakorlatilag megsemmisült az olasz hadsereg: 40 ezer halott, 50 ezer dezertőr, 300 ezer hadifogoly a veszteség, amiért 20 ezer halottal fizettek. Ezzel összesen az isonzói csaták 2 éve alatt: 315 ezer olasz és 235 ezer K.u.K. katona halt meg. Noha az isonzói csata a központi hatalmak teljes győzelmével ért véget, nem jutottak sokkal előrébb, és a Piave mentén az Isonzóhoz nagyon hasonló állóháború alakult ki. Isonzó Doberdói -fensík Piave Tk.4-23.old
TK.4-23-old.
Tk.4 -23.old
Kelet- Közép- Európában OMM Tk4-17. old a birodalom nemzetiségei a teljes függetlenséget követelték IV. Károly támogatták antant nagyhatalmak Németellnes bolsevikellenes nemzet államok rendszerét kívánták létrehozni Kelet- Közép- Európában
Nemzeti Tanácsok Katona Tanácsok Magyar Nemzeti Tanács A nemzetiségi területek központjaiban megalakultak a Nemzeti Tanácsok A hadseregben október közepétől sorra alakunk meg a Katona Tanácsok Függetlenségi 48-as párt (Károlyi Mihály) Polgári Radikális Párt (Jászi Oszkár) A Nemzeti Tanács első intézkedéseiA Forradalom által hatalomra segített koalíciós kormány (Nemzeti Tanács) mind a kül-, mind a belpolitikában igen nehéz helyzetben vette át az ügyek intézését. A külpolitikát illetően a kormány úgy vélte, hogy számára a wilsoni tervek elfogadása, egy antantbarát irányvonal előnyös helyzetet teremt; Magyarország ennek eredményeként a győztesek részéről kedvező elbánásra számíthat. E reményeket a való élet tényei gyorsan szétrombolták. Magyarországi Szociáldemokrata Párt Magyar Nemzeti Tanács Tk4- 23 old
Birodalom szétesése
Az uralkodó bár tárgyalt Károlyi Mihállyal is mégsem őt nevezte ki miniszterelnöknek, hanem Hadik Jánost aki képtelen volt kormányát megalakítani. Okt 31-Károlyi Mihály és az új kormány leteszi az esküt József főherceg előtt. Tk (Sz)_35.old) Szoc.dem Kunfi Zsigmond a társadalmi rétegek és csoportok közötti megbékélés, sőt összefogás megteremtése érdekében arra hívta fel a munkásságot, hogy legkevesebb hathétig tegye félre az osztályharcot. Kijelentette, hogy pártja nem akar az osztályharc eszközeivel élni. A megbékélésre szólító hangok nem maradtak hatástalanok. Szervezetek, pártok, politikusok,
Őszirózsás forradalom Okt 28-án a tüntő tömegbe lőtt a rendőrség „lánchidi csata” Okt 30-31 –én az „őszrózsás forradalom” a régi hatalom csekély ellenállásba ütközött. A Nemzeti Tanács képtelen volt az eseményeket ellenőrizni, a jórészt szervezetlen katonatömegekre a Katonatanácsoknak volt a legnagyobb befolyása. A kuk sapkarózsák helyére őszirózsát tűző katonák spontán akcióikkal, a stratégiai pontok elfoglalásával változtatták forradalommá az eseményeket., amit József főherceg törvényesített, okt 31.-én kinevezte Károly Mihályt miniszterelnökké( ezen a napon ölték meg Tisza Istvánt), két nappal később a király felmentette az új kormányt a neki tett eskü alól. Tk.4-23. old
A Belgrádi-tárgyalások November 5-én Károlyi Mihály vezetésével küldöttség utazott Belgrádba, Franchet d'Esperey tábornokhoz, a keleti antant haderő főparancsnokához, a Monarchiával kötött pádaui fegyverszüneti szerződés Magyarországra való alkalmazásának megbeszélése céljából. A magyar küldöttség - amely a bizonytalan helyzetre való tekintettel Újvidéktől hajón tette meg az utat Belgrádig - a tárgyaláson barátinak éppen nem nevezhető fogadtatásban részesült. A Belgrádban aláírt, 18 pontból álló katonai egyezmény demarkációs vonalként a Beszterce, Maros, Szabadka, Pécs, Dráva vonalat jelölte meg, előírta a haderő esetleges átvonulását biztosító intézkedést tartalmazott. Tk Salamon Konrád 37 old) Magyarország kezén hagyta Erdély és Kelet-Magyarország jelentős részét, valamint egész É-Magyarországot. Mindez elégedetlenséget váltott ki Párizsban, Prágában, s a csehek november 8-án támadást indítottak Nagyszombat és Trencsén térségében. Pozsony térségében a magyar katonaság visszaszorította őket. A külpolitika kudarca A belgrádi egyezmény a kormány külpolitikai kudarcát jelentette. Károlyi antantbarát kormányát a győztesek ugyanúgy fogadták, mintha reakciós, németbarát elődjével álltak volna szemközt. E magatartás, mely egyes kortársak szemében érthetetlennek tűnt, abból fakadt, hogy az antant közép-európai politikáját az egykori Monarchia helyén kialakuló államok közül az általa győztesként és szövetségesként elismert országokra kívánta felépíteni. Párizsban úgy vélték, hogy a jövőben ezek az államok tölthetik be azt a szerepet, amire a Monarchia alkalmatlannak bizonyult: gátat jelenthetnek, amennyiben kellő támogatásban részesülnek, a forradalmi törekvések ellen, eszközül szolgálhatnak egy Szovjet-Oroszország elleni intervencióhoz, és felhasználhatók lesznek - ha szükségessé válik - a német hatalmi törekvések egyensúlyozására is. E koncepcióból következett, hogy a győztesek a későbbiek során a belgrádi egyezményt sem tartották be, azt tetszésük szerint magyaráztál, és a konvenció előírásai közül egyszerűen figyelmen kívül hagyták mindazt, amiről kiderült, hogy elgondolásaikkal ellentétes. Nemzetiségi kérdés A budapesti antantmisszió Párizsból érkezett utasításra hivatkozva már december elején Szlovákia azonnali kiürítését követelte, és engedélyt adott a csehszlovák köztársaság csapatainak, hogy a Dunától és az Ipolytól északra fekvő területeket egészen az Ung folyóig birtokukba vegyék. Egyidejűleg a román hadsereg is engedélyt kapott, hogy átlépje a Marost, és megkezdje az előrenyomulást egy új, jóval nyugatabbra fekvő demarkációs vonal irányába. Ilyen körülmények között a kormány kísérlete: engedmények árán megegyezni a nemzetiségekkel, kilátástalan vállalkozásnak bizonyult. A román nemzeti tanáccsal, a csehszlovák kormány budapesti megbízottjával folytatott tárgyalások eredménytelenül végződtek. A Magyarországon élő nemzetiségek közül csupán a németekkel és az ukránok magyarbarát vezetőivel sikerült egyezséget kötni "a ruszin nemzet autonómiájáról" és "a magyarországi német nép önrendelkezési jogának gyakorlásáról" hozott néptörvények alapján. Olaszország és az Osztrák-Magyar Monarchia határtérsége az Isonzónál korabeli térképen. Zöld színnel jelölve a határ, szaggatott kékkel a tervezett védelmi vonal Forrás: Tk 4 (Sz)-27.old 1918. November 3 Pádovában Weber tábornok aláírja a OMM nevében a fegyverszünetet
Fegyverszüneti szerződés A Belgrádi-tárgyalások November 5-én Károlyi Mihály vezetésével küldöttség utazott Belgrádba, Franchet d'Esperey tábornokhoz, a keleti antant haderő főparancsnokához, a Monarchiával kötött pádaui fegyverszüneti szerződés Magyarországra való alkalmazásának megbeszélése céljából. A magyar küldöttség - amely a bizonytalan helyzetre való tekintettel Újvidéktől hajón tette meg az utat Belgrádig - a tárgyaláson barátinak éppen nem nevezhető fogadtatásban részesült. A Belgrádban aláírt, 18 pontból álló katonai egyezmény demarkációs vonalként a Beszterce, Maros, Szabadka, Pécs, Dráva vonalat jelölte meg, előírta a haderő esetleges átvonulását biztosító intézkedést tartalmazott. Tk Salamon Konrád 37 old) Magyarország kezén hagyta Erdély és Kelet-Magyarország jelentős részét, valamint egész É-Magyarországot. Mindez elégedetlenséget váltott ki Párizsban, Prágában, s a csehek november 8-án támadást indítottak Nagyszombat és Trencsén térségében. Pozsony térségében a magyar katonaság visszaszorította őket. A külpolitika kudarca A belgrádi egyezmény a kormány külpolitikai kudarcát jelentette. Károlyi antantbarát kormányát a győztesek ugyanúgy fogadták, mintha reakciós, németbarát elődjével álltak volna szemközt. E magatartás, mely egyes kortársak szemében érthetetlennek tűnt, abból fakadt, hogy az antant közép-európai politikáját az egykori Monarchia helyén kialakuló államok közül az általa győztesként és szövetségesként elismert országokra kívánta felépíteni. Párizsban úgy vélték, hogy a jövőben ezek az államok tölthetik be azt a szerepet, amire a Monarchia alkalmatlannak bizonyult: gátat jelenthetnek, amennyiben kellő támogatásban részesülnek, a forradalmi törekvések ellen, eszközül szolgálhatnak egy Szovjet-Oroszország elleni intervencióhoz, és felhasználhatók lesznek - ha szükségessé válik - a német hatalmi törekvések egyensúlyozására is. E koncepcióból következett, hogy a győztesek a későbbiek során a belgrádi egyezményt sem tartották be, azt tetszésük szerint magyaráztál, és a konvenció előírásai közül egyszerűen figyelmen kívül hagyták mindazt, amiről kiderült, hogy elgondolásaikkal ellentétes. Nemzetiségi kérdés A budapesti antantmisszió Párizsból érkezett utasításra hivatkozva már december elején Szlovákia azonnali kiürítését követelte, és engedélyt adott a csehszlovák köztársaság csapatainak, hogy a Dunától és az Ipolytól északra fekvő területeket egészen az Ung folyóig birtokukba vegyék. Egyidejűleg a román hadsereg is engedélyt kapott, hogy átlépje a Marost, és megkezdje az előrenyomulást egy új, jóval nyugatabbra fekvő demarkációs vonal irányába. Ilyen körülmények között a kormány kísérlete: engedmények árán megegyezni a nemzetiségekkel, kilátástalan vállalkozásnak bizonyult. A román nemzeti tanáccsal, a csehszlovák kormány budapesti megbízottjával folytatott tárgyalások eredménytelenül végződtek. A Magyarországon élő nemzetiségek közül csupán a németekkel és az ukránok magyarbarát vezetőivel sikerült egyezséget kötni "a ruszin nemzet autonómiájáról" és "a magyarországi német nép önrendelkezési jogának gyakorlásáról" hozott néptörvények alapján. Tk.4-23-24. old. Bízott a kedvezőbb elbírálásban Franchet d’Esperey Belgrádba Fegyverszüneti szerződés Károlyi Erdély D-K részét birtokba vették a románok D-Magyarországot a szerbek Magyarország kezén hagyta Erdély és Kelet-Magyarország jelentős részét, valamint egész É-Magyarországot
1918. November 16
A köztársaság kikiáltása 1918. november 16-án
"Nem kell hadsereg többé! Soha többé katonát nem akarok látni!" Lindert követő hadügyminiszter Bartha Albert . Az őszirózsás forradalom után előbb a Bánát kormánybiztosa volt, majd 1918.november 9. és december 12. között a Károlyi Mihály-kormány hadügyminisztere. Gyökeresen szakított elődje pacifista politikájával, kiáltványt adott ki a adott ki a magyar határok védelméről, megkezdte az ország számára akkor engedélyezett létszámú hadsereg szervezését (november végére mintegy 30 ezer főt sikerült besoroznia), s megpróbálta fenntartani a bomlófélben lévő egységek fegyelmét. Szakály Sándor hadtörténész szerint „Legfőbb érdeme, hogy felismerte a katonai kiszolgáltatottságot, és kijelentette, hogy az országot minden támadás ellen meg kell védeni”. Tk Azonban a Katonatanáccsal szembekerült, és lemondani kényszerült. A Tanácsköztársaság alatt bebörtönözték, majd ennek bukása után kizárták a hadseregből. A Horthy-korszak idején „minden vád alól” felmentették, és 1930-tól kezdve miniszteri nyugdíjat is kapott. Bartha Albert hadügyminiszer és Károlyi között folyamatos nézeteltérések voltak, mert Bartha a kormány több tagjával és Garami Ernővel a szocdemek vezetőjével egyetemben egyre nagyobb aggodalommal figyelte Károlyi és politikájának balra tolódását. Károlyi a sokszor használt hasonlatával oktatta ki Barthát: "Kérem, én gyorsvonatra ültem és aki nem tud gyorsvonaton utazni, az szálljon le." Bartha így válaszolt: " Az a baj, hogy ön nem utasnak ült fel a gyorsvonatra, hanem mozdonyvezetőnek... ahhoz pedig úgy látom nem ért. Ha ön mint utas, kitöri a nyakát, az az ön baja. De ha mint mozdonyvezető kisiklatja a vonatot, ebben a katasztrófában az összes utas elpusztul és a vonat is tönkre megy.„ (In: Bartha Albert: Kétszer szemben a kommunizmussal. 50-51. o.) Leírás: Bartha Albert vezérezredes, a demokratikus, nemzeti magyar honvédség vezetői között az egyik legbátrabb tábornok volt. Minden erejével harcolt a diktatúrák ellen, ezért került szembe a kommunizmussal éppúgy, mint a nácizmussal. Kétszer volt honvédelmi miniszter, először 1918-ban próbálta megmenteni az ország függetlenségét és megakadályozni az 1919-es kommunista hatalomátvételt.A második honvédelmi miniszterségére még nehezebb külpolitikai helyzetben került sor, 1946-47-ben. Moszkvával szembenállva akarta megmenteni a magyar honvédséget. Hősies ellenállás után emigrációba kényszerült, és 1960-ban az Egyesült Államokban halt meg. Linder Béla 1918. november 2-án mondta el az Országház előtt összegyűlt, a kormányra felesküdő tisztikarnak hírhedt beszédét: "Nem kell hadsereg többé! Soha többé katonát nem akarok látni!"
Károlyi Mihály Vakon bízott Wilsoni elvekben Pacifizmusban Tk.4- 24. old Forrás:26. old-16/17/18
NEMZETI ÖSSZEFOGÁST követelt volna Az egész magyarság jövőjét fenyegető helyzet minden eddiginél erőtejesebb NEMZETI ÖSSZEFOGÁST követelt volna Károlyi Mihály és Jászi Oszkár
Tk.4-23-24. old.
Iuliu Hossu püspök felolvassa az 1918 Iuliu Hossu püspök felolvassa az 1918. december 1-i gyulafehérvári román nemzeti gyűlés határozatát Erdély és Románia egyesüléséről
Népgyűlés Szatmárnémetiben 1919. március 2-án Népgyűlés Szatmárnémetiben 1919. március 2-án. A tömeg Károlyi Mihály beszédét hallgatja
Tanácsköztársaság Tk.4 -28/29. old
Garbai Sándor és Kun Béla bejelentik a Tanácsköztársaság kikiáltását 1919. Március 21.
Tanácsköztársaság Proletárdiktatúra Vörös terror Ft:Tanácsköztársaság:szovjet mintájú kommunista berendezkedés Magyarországon 1919. márc.21-1919.aug.1 között Ft:Proletárdiktatúra: kommunista ideológia szerint a proletariátus feladata, hogy legyőzze a burzsoáziát, s létrehozza a kizsákmányolástól és elnyomástól mentes társadalmat, a kommunizmust. Egy átmeneti időszakban azonban ellenfeleik erőszakos elnyomására van szükség, ez a proletárdiktatúra. Vörös terror
Stromfeld Aurél és Böhm Vilmos
A Tanácsköztársaság katonai sikerei
Megszálló román csapatok Budapest utcáin
Őszirózsás forradalom 1918.Júnis 28. Ferenc Ferdinánd Doberdo Isonzo Piave OMM szétesése 1918. nov. 3. I. világháború 9.1 OMM felbomlása Őszirózsás forradalom 1918. okt.31. 1918. márc.21. Tanácsköztársaság Proletárdiktatúra Vörös terror Károlyi Mihály Kun Béla