Erdély és a forradalmak 100 éve történt

Az előadások a következő témára: "Erdély és a forradalmak 100 éve történt"— Előadás másolata:

1 Erdély és a forradalmak 100 éve történt
Kaposvár, március 28.

2 Miért vesztettük el Erdélyt?
Az I. világháború utolsó éve. A Központi hatalmak elvesztették az I. világháborút. Elégedetlenség a hátországban. Forradalmi helyzet. Nemzeti öntudatra ébredő nemzetiségek. Károlyi Mihály szerepe (pacifizmusa, árulása??) A Károlyi külpolitika: az ún. wilsoni elvek elfogadása. Gr. Tisza István meggyilkolása. Forradalom helyett társadalmi anarchia: 1918 októberében a katonai vereség hatására a klasszikus polgári rend felbomlott. A hazatérő katonák egy része fosztogatott, lövöldözött az utcákon. Hadsereg leszerelése.

3 Miért vesztettük el Erdélyt?
Szabadkőműves mozgalom szerepe. Pénzügyi körök tevékenysége. Nemzetállamok támadása. Román hadsereg előrenyomulása a Tiszáig. Állami rend felbomlása: Belpolitikai zűrzavar. A Károlyi kormány lebénulása. Tanácsköztársaság - a haza védelme politikai, ideológiai kérdés és nem nemzeti ügy. Vörös Hadsereg szervezése, ellentámadása. Vörös Hadsereg visszavonulása, veresége. Román hadsereg bevonulása Budapestre. A Román hadsereg által elfoglalt területek kifosztása. Spanyolnátha.

4 1917-es októberi orosz forradalom

5 A Nagy Októberi „Szocialista Forradalom”

6 1917. október 24. A caporettói áttörés

7 Visszavonuló olasz katonák

8 A hátország szerepe Megnőtt a hátország szerepe  Mindent a hadseregnek rendeltek alá  jegyrendszer  hadiüzem  beszolgáltatás  infláció  nők munkába állása  További kényszerintézkedések  Statárium  Internálás  Sajtó cenzúra Tüntetések, felkelések országszerte Mindezért a felelős: gróf Tisza István miniszterelnök

9 A hátország szerepe A háborúellenesség nő – főleg, amikor látszik, hogy a győzelemre nincs esély. Így a politikában is erősebb a háborút ellenzők hangja: MSZDP, Polgári Radikális Párt, de leginkább: gróf Károlyi Mihály.

10 Hadirokkantak

11 Nők dolgoznak az üzemekben

12 Sorban állás az élelmiszerboltok előtt

13 Kenyérjegy

14 Általános, egyenlő és titkos választójogot követelő gyűlés

15 A háború elvesztése 1918. október 17.: gróf Tisza István a parlamentben bejelenti: (már nem miniszterelnök) „elismerem, hogy ezt a háborút elvesztettük”

16 A Monarchia szétesése A háború éveiben már látszik: a monarchia nemzeteinek nem érdeke a birodalom megtartása – igény a nemzetállamokra. Ezt érzékeli az új uralkodó (1916.): Ferenc József halála után kerül trónra IV. Károly

17 Az új császár IV. Károly

18 IV. Károly császár

19 Kísérletek a monarchia megmentésére
IV. Károly célja: a föderalisztikus átalakítás – azaz nemzetiségi alapon történő átszervezés, de a birodalmi keretek megtartása. A nemzetiségeknek azonban ez már kevés – az antant ígéretet tesz önálló nemzetállamok megalakítására. Tény: az április 8-ai római konferencián az antant elfogadta az Osztrák–Magyar Monarchia emigráns nemzetiségi politikusainak azon követelését, hogy a Monarchia helyén francia orientációjú nemzetállamok jöjjenek létre. Ezért: a cseh, délszláv, román stb. katonák sem érdekeltek a monarchia győzelmében – ez a harci morálra is kihat. A vereség egyre nyilvánvalóbb. Félelem az orosz példa – forradalom – követésétől.

20 Forradalmi helyzet Ennek elejét akarta venni az uralkodó. Ezért hozzájárult ahhoz, hogy úgynevezett NEMZETI TANÁCS-ok alakuljanak nemzetenként, így osztrák és magyar is alakult. A Magyar Nemzeti Tanács október 24-én jött létre. Több pártból, Függetlenségi és 48-as Párt (Károlyi-párt), OPRP (Jászi Oszkár), MSZDP. 1918. október 31-én délelőtt József főherceg homo regiusként kormányalakítással bízza meg Károlyi Mihály grófot.

21 A világháború elvesztésének következményei
Monarchia felbomlása és új nemzetállamok létrejötte. Trianon, új, illetve megerősített nemzetállamok létrehozása a Monarchia területeiből: Lengyelország megkapja Galíciát, Csehország létrejötte, Románia később jelentős területeket szerez (pl. Erdély), Dél-szláv Királyság létrehozása (szerb-horvát-szlovén) és területi erősödés (megkapja Boszniát). Felszított nacionalizmus.

22 Az antant ígéretei és az antant szövetségeseinek területi követelései a háború utolsó évében

23 Gróf Tisza István

24 Tisza István a fronton

25 Gróf Tisza István 1918. október 31-én gyilkolták meg Hermina úti villájában az egykori miniszterelnököt. Két kormányfői ciklus ( , illetve ) Konzervatív politika és az ellenzéki obstrukció elleni kíméletlen fellépés jellemezte. Kezdetben markánsan háborúellenes, később a háború mellett foglalt állást. A tömegek szemében ő lett a véres küzdelem szimbóluma. A politikus elleni negyedik, végzetes merénylet résztvevői: 10 fegyveres katona.

26 Gróf Tisza István egykori villája

27 Ki ölte meg Tisza Istvánt?
1920. augusztus 2-án kezdődött Tisza István gyilkosainak pere. Négy embert vádoltak meg a volt miniszterelnök elleni merénylettel: - Dobó István, 31 éves tengerészőrmestert; - Hernádzsadányi Hüttner Sándor, éves főhadnagyot; - Sztanyovszky Tibor, 24 éves zászlóst; - Wilhelm Vágó Jenő, 31 éves reklámvállalkozó népfelkelőt.

28 Az ítélet A négy fővádlott mellett Kéri Pált és Magyar Lajos újságírót is bíróság elé állították, őket felbujtóként vették számításba, de sohasem ítélték el. 1920. szeptember 15-én mondták ki az elsőfokú ítéletet, amelyben: Dobót és Sztanyovszkyt halálra ítélték, Hüttner 15 évi börtönt, Vágó háromhavi börtönbüntetést kapott. A tíz merénylőből ötöt sohasem állítottak bíróság elé.

29 A gyilkosság további, vélt felbujtója Friedrich István gyáros (később miniszterelnök). Az igazi felbujtó, azonban soha nem derült ki. Károlyi szerepét soha nem sikerült tisztázni.

30 A Katonatanács

31 A Katonatanács tagjai Schwartz (Pogány) József, Csernyák Imre, Sztanyovszky Tibor, Hüttner Sándor, Dobó István, Sanovics Sándor, Krammer Pál, Kundareckre József, Gärtner Marcell. Valamennyien tudtak vagy tudhattak a magyar miniszterelnök meggyilkolásáról. Károlyi Mihály kormányától már novemberben több tízezer koronás juttatásban részesültek.

32 Pogány József később a Tanácsköztársaság kormánybiztosa

33 A Giusti-villa: a fegyverszünet helyszíne
Padovai fegyver- szünet: november 3.

34 Ennél az asztalnál írták alá a fegyverszüneti megállapodást

35 1918. november 3. a fegyverszünet aláírása

36 Compiègne erdő és a vasúti kocsi. 2018. 11. 11. 11.

37 A fegyverszünet aláíró

38 A frontokról hazatérő katonák

39 A frontokról hazatérő katonák

40 Károlyi a kinevezése után

41 Őszirózsás forradalom

42 Jászi Oszkár, a „Keleti Svájc” megálmodója
A Károlyi-kormány  nemzetiségi ügyekkel megbízott tárca nélküli minisztere tól a szabadkőműves „Demokratia” páholy tagja ban megalakítja a Martinovics-féle páholyt, amelyben 1911-től „Főmester.” „Midőn tehát a Martinovics-páholy vezetésére vállalkoztam, ezt abban a meggyőződésben teszem, hogy a szabadkőművesség fontos és számottevő eszköze lehet Magyarországon az emberi haladásnak.…

43 Károlyi Mihály programja
Befejezi a háborút és méltányos békét köt (nemzeti önrendelkezés wilsoni elve alapján). Demokratikus jogok biztosítása (választójog). Földkérdés megoldása. Nemzetiségeknek engedmények. Következmény: Az egyre népszerűbb Károlyit Pesten folyamatosan növekvő tömeg támogatja. Félelem a frontról hazatérő katonáktól.

44 Őszirózsás forradalom

45 Őszirózsás forradalom

46 Tüntetés Károlyi mellett

47 Elégedetlenkedő katonák Budapesten

48 A Károlyi-kormány működése
Eleinte a kormány népszerű – mivel kikiáltja a függetlenséget – novembertől Magyar Köztársaság. Ugyanakkor az ellátási problémák nem csökkenek, hiszen a gazdaság nem tud feléledni. Földkérdés – földosztással lehetett volna megoldani, de ezt a magyar nemesség zöme nem gondolta komolyan.

49 A hadsereg leszerelése
1918 karácsonyáig Kaposváron (Somogy és Tolna megyéből) fő katona szerelt le. A 44-es közös ezredbeli katonákból fő, valamint egyéb közös csapattesthez tartozó személy szerelt le, illetve adta le felszerelését. August von Mackensen tábornok hadseregének leszerelése.

50 Linder Béla A kilencnapos hadügyminiszter
Linder tüzér törzskari ezredesként hároméves frontszolgálat után, 1917 nyarán egy tüzérezred többszörösen kitüntetett parancsnokaként súlyosan megsebesült az olasz harctéren. A személyes kapcsolatainak köszönhetően lett a Károlyi kormány hadügyminisztere. Fő feladata - amelynek végrehajtásában szinte az egész kormány és a Nemzeti Tanács részt vett - a rendteremtés volt. Linder belátta alkalmatlanságát a nehéz feladatra és maga adta be lemondását, amit a kormány elfogadott.

51 Linder elhíresült beszéde
1918. november 2-án az Országház előtt összegyűlt, a kormányra felesküdő tisztikar előtt hangzott el: „Ezer évek tradícióit, ezer évek szolgaságát, ezer évek zsarnokságát kellett romba dönteni. Ehhez ötéves háború kellett, ehhez ezer és ezer halál kellett, hogy egy új győzelmes élet támadjon fel belőle. Ez az új győzelmes élet a pacifizmus jegyében születik meg.” és „Nem kell hadsereg többé! Soha többé katonát nem akarok látni!” Linder Béla önvallomása: nem a fegyverektől való viszolygása miatt kergette szét a hadsereget, hanem azért, mert félt, hogy az egyébként még mindig nemzeti érzelmű hadsereg szétveri a polgári forradalmat. Azaz Károlyiék forradalmát.

52 Belgrád november 7. A delegációt Károlyi Mihály miniszterelnök vezette, kormánytagként Jászi Oszkár, nemzetiségügyi miniszter vett részt benne, a Nemzeti Tanácsot Hatvany Lajos, a Munkástanácsot Bokányi Dezső, a Katonatanácsot Csernyák Imre százados képviselte.

53 Belgrádi találkozó Franchet d’Espérey tábornok. Kezdetben megütközve, majd ironikusan hallgatta Károlyi Mihályt, aki bemutatta a magyar kormány küldöttségét: Hatvanyt , Kunfit, Jászit, Csernyákot, Bokányit és megkérdezte: Vous étes Juif (Önök mind zsidók)? Vous étes tombés si bas (Hogyan tudtak ilyen mélyre süllyedni)?

54 Louis Franchet d’Espérey francia tábornok

55 Belgrádi fiaskó!!! Katasztrofális módon végződik a tárgyalás, a francia főparancsnok, látva tárgyalópartnerei inkompetenciáját, a végén már az elemi udvariasság szabályait sem tartja be. Ahelyett, hogy zokszó nélkül elfogadta volna a kormány a padovai megállapodást, most sokkal súlyosabb következményekkel kell szembenéznie. Magyarországnak ki kell ürítenie minden területet a Szamostól a Maros-Tisza vonaláig és a Duna folyásától a horvát határig. Északról özönlenek a csehek, keletről a románok, Újvidék már szerb kézen van. A szerb hadsereg sorra foglalja el a délvidéki településeket.

56 Károlyi Mihály a forradalom mellett agitál
Károlyi Mihály a gyakorlati politikától távol álló elvont idealizmusa és ijesztő naivitása, valamint a kommunista rendszer iránti mély rokonszenve nem emeli őt az államférfiak sorába. Sőt!!

57 Károlyi Mihály, a vörös gróf
Károlyi bűne olyan irtózatos, amivel szinte egyedül áll a magyar történelem szégyentáblájának élén. Tevékenységének köszönhetően egy ésszerű vereségből borzalmas országégés lett, és az ezer éves állam széttördeléséhez vezetett. Tevékenységének elismeréseként szobrot kapott Budapesten (2012. Siófok).

58 Erdély elvesztése november 10-én, páratlan merészséggel Románia ismét hadat üzent Németországnak. - Az december 1-jén megtartott gyulafehérvári ún. román nemzeti gyűlés egyoldalú döntéssel kimondta Kelet-Magyarország (benne a történelmi Erdély) örök időkre Romániához csatolását. - Ehhez azonban el kellett foglalniuk a Magyar Királyságnak (legalább) a Tiszáig terjedő hatalmas területeit. 

59 Erdély 1886

60 Gyulafehérvár - Hungária Hotel Itt írta a nyilatkozatot a Román Nemzeti Tanács.

61 Gyulafehérvári nagygyűlés 1918. december 01.
Károlyiék igyekeztek elnyerni az antant jóindulatát: ingyenes különvonatokat biztosítottak a gyulafehérvári gyűlésre való utazáshoz. Igaz, hogy ekkorra már teljesen mindegy volt, adják-e azokat a vonatokat, vagy sem. De kár volt a gesztusért. Ez olyan volt mint amikor a halálraítélt önként ballag a bakó elé…

62 Gyulafehérvári nagygyűlés

63 Iuliu Hossu felolvassa a népgyűlés határozatát

64 A gyulafehérvári határozat

65 A nemzetiségeket érintő ígéret
„Az új román állam megalakításának alapelveiként a Nemzet­gyűlés kinyilvánítja a következőket: 1. A teljes nemzeti szabadság az összes együtt élő nép számára. Minden nép saját kebeléből való egyének által saját nyelvén fog élni a közoktatással, közigazgatással és igazságszolgáltatással. Minden nép a hozzátartozó egyének számarányában képviseleti jogot fog kapni a törvényhozásban és az ország kormányzásában. 2. Egyenlő jogosultságot és teljes felekezeti szabadságot az ország összes felekezetének.”

66 Magyar nagygyűlés, Kolozsváron 1918. december 22
Magyar nagygyűlés, Kolozsváron december 22. Apáthy István, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke mond szenvedélyes beszédet

67 Román támadás Az 1. és 7. hadosztály 1918 decemberében előretört a Maros folyó vonaláig, amely az antant és Magyarország képviselői által november 12-én megkötött  megállapodás szerint, demarkációs vonal volt. Román kérésre, az antant Louis Franchet d’Espérey francia tábornok által vezetett keleti fronti parancsnoksága megadta az engedélyt a román hadsereg előrenyomulására az Erdélyi-középhegységig.

68 Román csapatok átkelése a Kárpátokon

69 1918. december 24. A román hadsereg bevonul Kolozsvárra

70 Barabás Samu református esperes írta 1918. december 24-én naplójába:
„Gyászos nap mindörökre Kolozsvár életében. Rablók módjára jöttek, félve, tapogatózva, hogy nincsenek-e benn a székelyek? Rongyosak, mocskosak voltak (…) Sok szalmakalapos, mezítlábas és bocskoros ember. Gherescu tábornok kezében nádbot, tisztjei kifestett képűek. A seregnek alig van fegyvere, négy rongyos ágyút hoznak, de töltényeik nincsenek. Tüzéreik fején ócska vasfazekak.” 

71 August von Mackensen tábornok
August Mackensen tábornok augusztusában Bulgáriába vezénylik. A német csapatok élén Dobrudzsában harcol a románok ellen dec.16-án csapatai élén bevonul Bukarestbe novemberében Kaposváron felajánlja a Károlyi kormánynak, hogy megvédi Erdélyt. Találkozót kezdeményez Károlyival.

72 Károlyi és Mackensen tárgyalása
Mackensen az egész magyarság ítéletét mondta ki, amikor az asztaltól felállva, Károlyi kéznyújtására a zsebébe tette kezeit:  „Sok emberrel volt már dolgom az életben, de olyan férfival, akiből ennyire hiányzott volna a becsület, még nem találkoztam”. Mackensen felajánlott segítségét nem fogadják el, helyette Fótra internálják.

73 A Székely Hadosztály A Székely Hadosztály elődjét, több kisebb alakulatból - Lukács Béla nyugalmazott altábornagy kezdeményezésére - Kolozsváron hozták létre Kratochvil Károly parancsnoksága alatt. A létszám: 400 tiszt és közlegény. 1919 januárjában vette fel a Székely Hadosztály nevet, majd Székely Különítménnyé nevezték át. Az erdélyi fronton az egyetlen jól felszerelt, harcképes magyar katonai erő volt, amely harcolt a román hódítók ellen. Az alakulat legnagyobb létszáma 649 tiszt, fő legénység, 68 löveg és egy repülőosztály volt.

74 Kratochvil Károly ezredes

75 Verbőczy Kálmán százados, az ellenállás fő szervezője

76 A Székely Hadosztály tisztikara

77 A Székely Hadosztály egyik alakulata az Ojtozi-szorosnál

78 Székely katonák készen a harcra

79 Székely katonák készen a haza védelmére

80 Fegyverszemle a székely katonáknál

81 Székely Hadosztály harca

82 Csucsa-Zilah-Máramarossziget védelmi vonal.

83 Fox Aurél százados emberei a páncélvonattal

84 Károlyi Mihály Szatmárnémetiben a Székely Hadosztály katonáival

85 Garbai Sándor kormánybiztos látogatása a Székely Hadosztálynál

86 Székely katonák visszavonulása

87 Székely Hadosztály jelvénye

88 Kőröstárkányi emlékmű

89 Kőröstárkányi emlékmű
1919. április 19-én a Bihar megyei Kőröstárkányban a bevonuló román csapatok egy hirdetmény felolvasásának ürügyével összehívták a falu népét a főtérre, majd a korábban a közeli telkeken elrejtett géppuskákból tüzet nyitottak a fegyvertelen emberekre. Az öldöklésnek 91 halálos áldozata volt, tizenhat évestől nyolcvanéves korig. A szomszédos Kisnyégerfalván  17 magyart mészároltak le.

90 Kőröstárkányi emlékmű

91 A kőröstárkányi mészárlás szervezője – ma nemzeti hős

92 Az antant új demarkációs vonalat jelöl ki
Ez a vonal megegyezett a Szatmárnémeti- Nagyvárad - Arad vasútvonallal.

93 Magyarország katonai helyzete 1918. november – 1919. április

94 Temesvár román megszállása

95 Temesvár román megszállása

96 Temesvár román megszállása

97 Temesvár román megszállása

98 Magyar Nemzeti Tanács 1919-ben

99 1919. március elején hatalmi vákuum helyzet alakult ki.
Károlyi Mihály lemond. Átadja a hatalmat a szociáldemokrata-kommunista pártnak. 1919. március elején hatalmi vákuum helyzet alakult ki. A magyar állam egyszerűen nem tudta betölteni azokat a funkciókat, amelyeket egy államnak be kell töltenie. Vix-jegyzék.

100 Ferdinand Vix, francia alezredes A Vix-jegyzék.

101 Tanácsköztársaság Kommunista mozgalmak Európában, március 21. Tanácsköztársaság megalakulása. Párizsi békekonferencia résztvevői megrettennek a magyar „forradalom”-tól. A környező országok hadseregeit használja fel az intervencióra (cseh, román, szerb). 1919. augusztus. Vereség és bukás. Forradalmi Kormányzótanács lemondása (tagjai Bécsbe menekültek), Peidl-kormány megalakulása. Horthy Nemzeti Hadserege a román csapatok kivonása után meghatározó szerepet játszik az új hatalmi rend kialakításában.

102 SMUTS tábornok budapesti látogatása
A bolsevikok budapesti hatalomra jutása aggodalmat keltett Párizsban. Március 27-én, majd 29-én napirendre tűzték a magyarkérdés megvitatását. Lloyd ­George brit miniszterelnök javasolta, hogy Christian Smuts tábornokot küldjék a magyar fővárosba, aki április 4-én meg is érkezett a Keleti pályaudvarra. Javaslatai a Vix-jegyzékhez képest jóval kedvezőbbek voltak. Kun Béla – a világforradalmi remények jegyében – javaslatait nem fogadta el.

103 Kun Béla a Tanácsköztársaság védelmére buzdít

104 Vöröskatonák toborzása

105 Páncélvonat

106 Páncélvonat belseje

107 Katonai helyzet 1919-ben

108 A Tanácsköztársaság terror-szervezete. Lenin-fiúk.

109 Lenin-fiúk Szamuely Tibor és Cserny József vezetésével 200 fős különítményt állítottak fel, akik „Lenin-fiúk”-nak nevezték magukat. Hírhedt páncélvonatukon járták az országot és mindenütt felléptek, ahol a tanácsrendszert veszélyeztető megmozdulásokat sejtettek.

110 Dunapataji lázadás Dunapatajon a lakosság fellázadt a Tanácsköztársaság ellen június között a kezdeti sikerek után a túlerőben lévő „Lenin-fiúk” leverték a lakossági lázadást. 23-án délután az ún. közös temető közelében zajlottak a harcok. Kegyetlen megtorlás következett. A harcokban elesett és kivégzett 63 halott közül 50 pataji lakos volt. A kivégzéseket a lakosság szeme láttára hajtották végre.

111 Emlékmű az áldozatok emlékére Dunapatajon 1924. október 28.

112 ANTANT feltételek – nemzetiségi követelések
1919. március 20. Vix-jegyzék

113 A frontvonal 1919. július 20-a után

114 A frontvonal az összeomlás előtt

115 Peidl Gyula kormánya

116 Budapest román megszállása

117 Román csapatok Rákospalotán

118 Román csapatok a Hősök terén

119 Román csapatok a Szabadság hídon

120 Román csapatok az Országház előtt

121 Román járőrök a Nagykörúton

122 A román katonák fosztogattak, raboltak…

123 Harry Hill Bandholtz, amerikai tábornok ostorral védte a Nemzeti Múzeum kincseit
A román megszállás alá került területeken gyakoriak voltak a visszaélések és az erőszakos cselekmények, szisztematikusan folyt Magyarország kirablása. A román vezetés úgy gondolta, hogy a történelmi Magyarországon egészen addig felhalmozott értékekből Erdély révén arányos rész illeti meg Romániát.

124 A román megszállás… A román katonai hatóságok a megszállás ideje alatt 657 személyt végeztek ki. A románok teljes üzemeket szereltek le és szállítottak el. Vidéken gabonakészleteket és jelentős állatállományt gyűjtöttek össze és irányítottak Románia felé, különféle mezőgazdasági eszközökkel, szerszámokkal együtt. Tüzelő és élelmiszer nélkül maradt a magyar főváros. A rászoruló budapestiek már a Gellért-hegy, a Népliget és Városliget fáit kezdték kivágni.

125 Etnikai térkép

126 Trianon Magyarország megcsonkítása

127 Új határok között

128 Vagonokba zárt nemzet

129 Miért??…Konklúzió Mert a legnehezebb időkben a legrosszabb emberek kerültek az ország élére. Mert - elődeinkkel ellentétben - ezek a vezetők nem akarták megvédeni a hazát. Azért szenvedtünk vereséget, mert megadtuk magunkat. Románia csak azért nyerte meg az első világháborút, mert a szövetségesei nyertek, egyébként elvesztette volna.

130 A sunyi ravaszság diadala
Az ban lezajlott párizsi béketárgyalásokat az ott kibicelő román szépasszonyok is befolyásolták. Románia határait a győztes nagyhatalmak húzták meg, a gyulafehérvári népgyűléseknek tehát annyiban volt hatása, hogy egyetértettek vele. A hálószobák bűbájos vonzereje segítette Romániát az új területek megszerzésében. Különösen a francia és az angol delegáció tagjai részesültek kiemelt figyelemben, akiknek színes ceruzái rajzolták az új határokat.

131 Román kurtizánok Trianonban
A hódítások fő célpontja Harold Nicolson, az angol bizottság vezetője volt. Az Adriai-tenger, a Habsburg- és az Oszmán Birodalom sorsa az ő színes ceruzáinak hegyében rejlett... Az ő keze rajzolta térképre a román határokat.

132 Spanyolnátha Az első világháború éveit követően világszerte pusztító spanyolnátha több áldozatot követelt mint a négyéves világégés, A H1N1 típusú influenza vírus elsőként az amerikai Kansas államban jelent meg, A köhögéssel, náthával és magas, 40 fokos lázzal járó vírust gyakran csak „24 órás betegségként” emlegették, mivel az influenza gyakran tüdőgyulladássá vagy tüdővérzéssé erősödve rendkívül rövid idő alatt végzett áldozataival. A háború utolsó hónapjaiban már a fronton is sor került megbetegedésekre és halálozásokra, de ezek száma ekkor még nem volt jelentős. 1918 őszén, így a háborús vereséggel párhuzamosan, 600 ezer katona indult haza Magyarországra, magukkal hozva a gyilkos kórt a polgári lakosság közé.

133 Spanyolnátha

134 Egészségügyi személyzet

135 Kórházi ellátás

136 Segélyhely

137 Barakk kórház

138 Spanyolnátha leghíresebb áldozatai
IV. Károly magyar király Ady Endre költő ifjabb Tisza István huszár főhadnagy Kaffka Margit írónő (és kisfia) Judik Etel, Karinthy Frigyes első felesége Edmond Rostand francia költő, drámaíró Guillaume Apollinaire francia költő, író, grafikus Egon Schiele osztrák festő (és felesége) Anton Dilger (1884–1918), német-amerikai orvos, az első világháború idején a német bioterrorista szabotázsakciók kulcsfigurája Max Weber (1864–1920), német szociológus, filozófus, közgazdász

139 A Nagy Háború utóélete A háborús vereség és a trianoni trauma után dermedt csend üli meg az országot. A megszálló csapatok kifosztották az országot. A trianoni határok kijelölése. Menekültek a maradék országrészben. Fokozatos eszmélés és emlékezés az elesettekre. Emlékbizottságok felállítása.

140 A Székely Hadosztály emlékműve Kocsordon
A Tanácsköztársaság bukása után a falu határában, a Kraszna-híd környékén zajlott le a Székely Hadosztály és a román intervenciósok csatája. A csata helyén, a Kraszna-híd mellett áll a Székely Emlékmű. A hadosztály kormányzati támogatás hiányában, április 26-án, itt tette le a fegyvert a megszálló román hadsereg előtt.

141 Bauer Gyula tábornok a 44. gyalogezred utolsó előtti parancsnoka

142 Bauer Gyula síremléke a Farkasréti temetőben

143 Székely Hadosztály emlékműve

144 Székely Hadosztály emléktáblája Nyíregyházán

145 Gróf Tisza István emlékműve a Parlament mellett

146 Kratochvil Károly síremléke Budapesten, az Új köztemetőben

147 A Nagy Háború emlékezete Böhönye

148 Debrecen

149 Szécsény

150 Döbrököz

151 Székelyudvarhely

152 Kolozsvár, Házsongárdi temető „Pista honvéd”

153 Kaposvár, Zsidó temető

154 Kaposvár, Hősök temploma: Mindszenty tér

155 Kaposvár – Trianoni emlékmű

156 Köszönöm a figyelmet!