Magyarország, 1945-1956 Koalíciós évek

Felszabadulás és megszállás 1944-ben a szovjet hadsereg megjelenésével összeomlott a közigazgatási, politikai, gazdasági és a társadalmi rendszer is. 1944 dec. 02. Szeged: Független Kisgazdapárt, Szociáldemokrata Párt, Nemzeti Parasztpárt, Magyar Kommunista Párt és a Polgári Demokrata Párt megalapítja a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontot Ők alakítják az Ideiglenes Nemzetgyűlést. Első ülésük december 21. Debrecen. Megválasztják az Ideiglenes Nemzeti Kormányt Dálnoki Miklós Bélával. (moszkvai jóváhagyással)

Az Ideiglenes Kormány intézkedései 1945 Moszkva: fegyverszüneti egyezmény (1938 előtti határok, hadüzenet Németo.-nak, szövetségesek elleni háború beszüntetése, szovjet megszállás költségeinek fedezése, jóvátétel) A Szovjet Ellenőrző Bizottság (SZEB) felügyelte Igazolóbizottságok: közigazgatás, fegyveres testület dolgozói utáni nyomozás Szélsőjobboldali szervezetek feloszlatása Népbíróságok: A háborús bűnösök felelősségre vonása

Kivégezték többek között: (Szálasi, Sztójay, Imrédy, Bárdossy)

További intézkedések: 1945 márc. 17: földreformrendelet: felosztották az összes 1000 holdnál nagyobb birtokot, valamint a Volksbund-tagok, a nyilasok, a háborús bűnösök birtokait is. Az földekből különböző arányban részesültek.

Az 1945-ös választás és koalíció 1945. választójogi törvény: általános, titkos, nőkre is kiterjedő szavazati jog. 30%-ról(1939) 60%-ra nőtt a szavazók aránya. Nem szavazhattak a háborús bűnösök, szélsőjobboldalinak minősített szervezetek vezetői, német nemzetiségűek, és senki akit az igazoló bizottságok kizártak. 1945. november 04. parlamenti választások:

Jelentősebb pártok irányzatai és vezetői Magyar Kommunista Párt Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt Szociál-demokrata Párt Nemzeti Parasztpárt Irányzatok és vezetők Magyarországi illegálisok: Rajk László, Kádár János; „moszkviták”: Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Vas Zoltán, Farkas Mihály, Révai József, Nagy Imre Tildy Zoltán, Nagy Ferenc, Kovács Béla „jobbszárny”: Peyer Károly; centrum: Kéthly Anna, Bán Antal, Szakasits Árpád „balszárny”: Marosán György „jobbszárny”: Kovács Imre centrum: Veres Péter „balszárny”:Erdei ferenc 1945-ös program A földművesnép földhöz juttatása, a demokratikus erők szoros együttműködése. A kommunizmus építése ellen vannak Földreform, a kisgazdák támogatása, a polgári demokrácia megteremtése Kulcsiparágak államosítása, termelőszövetkezetek alakítása, önkormányzatiság erősítése Földreform, a termelőszövetkezetek ellenzése, közigazgatás és közoktatás demokratizálása, hangsúlyozottan nem kommunista fiókszervezet A párt szerepe 1945 után néhány száz fő helyett már 300 ezren vannak, egységes pártvezetés, túlsúly az erőszakszervezetekben A jobbközép gyűjtőpárt, itt tömörülnek azok, akik tartanak a komm. diktatúrától Megosztottság, a balszárny gyakorlatilag kommunista politikát folytat Megosztott, a balszárny gyakorlatilag kommunista politikát foyltat

fent: Sztálin és Vorosilov A SZEB elnöke, Vorosilov Marsall ragaszkodott a koalíciós kormányzás fennmaradásához. A miniszterelnök kisgazda politikus, Tildy Zoltán lett. 1946. február 1. a második Magyar Köztársaság kikiáltása: Tildy köztársasági elnök lett, a kormányfő a szintén kisgazda Nagy Ferenc. Így a Belügyminisztérium kommunista irányítása alá került. A rendőrség Államvédelmi Osztálya (ÁVO) függetlenítette magát a kormánytól. Vezetője Péter Gábor, közvetlenül a kommunista párt vezetőjének, Rákosi Mátyásnak tartozott felelősséggel. fent: Sztálin és Vorosilov

A gazdasági életet a Gazdasági Főtanács irányította. Élén Vas Zoltán. Közlekedés: Gerő Ernő „Gerő, a hídverő” (balra) Mindketten kommunista politikusok, míg a háború utáni nehéz helyzetben a külügyet és a pénzügyet egy kisgazdára bízták. Ebben az időszakban a helyi vezetők körében is több volt a kommunista, mint amennyi a szavazatok alapján indokolt lett volna. Ezért lett kiemelt kisgazda követelés az „arányosítás”.

Újjáépítés és Államosítás 1945 májusában az ipari termelés a háború előtti szint alig harmadára csökkent. Az élelmiszer fejadag mennyisége csak az éhezésre volt elég. A világtörténelem legnagyobb inflációja következett be. A pengő teljesen elértéktelenedett. 1946. augusztus 1-jén bevezették a Forintot. (A Nemzeti Bank Amerikától visszakapta az aranykészletét) sikeresen megfékezték az inflációt.

Az újjáépítés gyors ütemben haladt Az újjáépítés gyors ütemben haladt. A hidak felét 20 hónap leforgása alatt visszaállították. Gépjárműveket hoztak helyre Amerikai mozdonyokat helyeztek üzembe, aminek következtében jelentősen javult a gazdasági helyzet. 1946-ban államosították a szénbányákat és a fontos nehézipari üzemeket. 1947-ben hároméves tervgazdálkodás veszi kezdetét. A Kisgazdapárt viszont nem támogatja, így a mezőgazdaság helyett az ipar fejlesztése lett túlsúlyban. Így is sikeresnek bizonyult a terv, a termelés 40%-ot javult 1938-hoz képest. Jelentős változási folyamat indult meg az iparban. A nehézipar fejlődött, míg a könnyűipar kissé háttérbe szorult.

A párizsi béke 1947. február 10. – Visszaállították a trianoni határokat, ráadásul Csehszlovákia javára elvesztettünk három falut: Horvátjárfalut, Oroszvárat és Dunacsunt. A SZEB és a megszállás megszűnt, de a szovjet csapatok továbbra is Magyarországon maradtak „az ausztriai szovjet megszállási övezettel való összeköttetés fenntartása érdekében” A magyar hadsereg számát 65 ezer főben maximalizálták. 300 millió USA dollár értékű jóvátételt írtak elő.

„Szalámi - taktika” A kommunista vezetők a választások után a többi politikai párt megosztására törekedtek, hogy a későbbiekben egyenként számolhassanak le velük. Ezt hasonlította később Rákosi ahhoz, „ahogy a szalámit szeletelik”. Így született a szalámi-taktika elnevezés. A Nemzeti Parasztpárt és a Szociáldemokrata Párt részvételével létrehozták a Baloldali Blokkot, s a Kisgazdapártot nyomás alá vették, hogy szabaduljon meg a „reakciós tagjaitól”. A párt engedett, és 1946 márciusában 20 országgyűlési képviselőt zárt ki.

A „reakciósok” Szélsőjobboldaliak Konzervatívok Bárki, aki a kommunistáknak nem tetsző módon viselkedik Az ún. B-tisztázás a közigazgatás megtisztítását célozta, és rövidesen a megfélemlítés eszközévé vált. 1946-ban 60ezer közalkalmazottat bocsátottak el ennek értelmében. 1946 júliusában Rajk László 1500 reakciósnak kikiáltott szervezetet feloszlatott.

1947 januárjában folytatódott a Kisgazdapárt háttérbe szorítása. Rajk László(fent) bejelentette, hogy „köztársaság-ellenes összeesküvést” lepleztek le. A Magyar Testvéri Közösség letartóztatott tagjaiból beismerő vallomásokat csikartak ki, aminek alapján a többi politikust is letartóztathatták. Kovács Bélát(lent), a kisgazdák főtitkárát is megvádolták. Emiatt 50 politikus lépett ki a pártból. Nagy Ferenc miniszterelnököt megzsarolták, így lemondott posztjáról.

Az egypárti diktatúra kiépítése Az új miniszterelnök Dinnyés Lajos lett (kisgazda). Tildy Zoltán köztársasági elnök új szavazást írt ki 1947 augusztus 31-ére. Az előírás szerint, aki a szavazás idején nem tartózkodott a lakóhelyén, kék cédulák segítségével máshol is szavazhatott. Ezt kihasználva a kommunista aktivisták hamis kék igazolásokkal járták az országot, és 10-12 helyen is szavaztak. Kb. 60-200ezer hamis szavazatot tudtak így leadni.

A kékcédulás választások eredménye

A kisgazdákat koalícióba kényszerítették, de a baloldallal együtt fennmaradtak. A Magyar Függetlenségi Párt, bár 13,4 %-ot szerzett, feloszlott. Állítólagos szabálytalanságokra hivatkozva megszűntették. 1947 őszén Pfeiffer Zoltán (az előbb említett párt elnöke), Kovács Imre és Peyer Károly emigrációba kényszerültek. 1948 tavaszán a Szoc. Dem. Párton belül fölénybe kerültek a kommunistabarát erők. A „jobboldali” politikusokat kizárták a pártból. 1948 június 12-én a kommunista és a szociáldemokrata párt egyesült és létrejött a Magyar Dolgozók Pártja. (MDP) A párt főtitkára, és tényleges vezetője Rákosi Mátyás lett. (elnöke Szakasits Árpád)

Támadás az egyház ellen 1948-ban megindult az egyházak leépítése is. Az egyházi iskolákat államosították. 1948 karácsonyán őrizetbe vették a katolikus egyházfőt, Mindszenty József hercegprímást, esztergomi érseket. Koholt vádak alapján életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélték. Pócspetrin a keresztények lázadása közben egy rendőrt véletlenül elsült fegyvere megölt. Az incidenst kihasználva kivégezték a gyilkossággal megvádolt jegyzőt és felbujtásért életfogytig tartó börtönre ítélték a helyi plébánost.

Az ellenzéki pártok 1948 második felére beszüntették tevékenységüket. 1949 februárjában a „szövetséges” pártok beolvadtak az új Magyar Függetlenségi Népfrontba. Ők elfogadták az MDP vezető szerepét. Az 1949. május 15-ére kiírt szavazásokon pártokra már nem lehetett szavazni, csak Népfront jelöltjeire. A Népfront a szavazatok 96,27%-át kapta meg.