Magyarország az első világháborúban

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Az I. világháború
Advertisements

A tanácsköztársaság.
Az 1. világháború.
Pártok és pártrendszerek Magyarországon
Az es szabadságharc.
Az évi szabadságharc és annak törvényi vonatkozásai
Olaszország külpolitikai helyzete az első világháborút követően
Az első világháború
Az I. Világháború Békekötések.
A FORRADALOM EREDMÉNYEI
A POLGÁRI DEMOKRÁCIA MODELLJEI, II.
A HARMADIK BIRODALOM ÁRNYÉKÁBAN
A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG.
AZ ŐSZIRÓZSÁS FORRADALOM
HAZÁNK A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT
Az ellenforradalom és Horthy hatalomra jutása
A Tanácsköztársaság.
Magyarország az első világháborúban
Forradalmak az első világháború végén – a német forradalom
FORRADALMAK AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN
A „vörös gróf” és a „geszti bolond”
8.1 Az OMM felbomlása és következményei
MAGYARORSZÁG AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN
Kelet-és KözépEurópa politika története a 20. században
Kelet-és KözépEurópa politika története a 20. században
Az első világháború utáni évek politikai berendezkedése Magyarországon
FORRADALMAK MAGYARORSZÁGON 1918–1919
V. Hadigazdaság az első világháborúban
Világháború, forradalom, terror, Trianon
8. téma A politikai gondolkodás újrastrukturálódásai, Magyar politikai gondolkodás története 2. félév.
AZ ÁLLAMFŐ JOGÁLLÁSA A POLGÁRI KORBAN
A háború és következményei Magyarországon
Az i. Világháború hatása Szegedre
Az első világháború és a forradalmak gazdasága
Békéscsaba és a frontokon harcoló katonák az I. Világháborúban
Szeged az I. Világháborúban ( )
Az őszirózsás forradalom
AZ ŐSZIRÓZSÁS FORRADALOM 1918
Kecskemét az első világháború éveiben
  1867-től gazdasági fellendülés figyelhető meg  Malmok alapítása  Állattenyésztés jelentősége nő (sertés, szarvasmarha)  Vasúti közlekedés lehetősége.
OROSZ FORRADALMAK 1917.
Gyula város I. világháborús emlékei
Mártély az I. világháborúb an. Főként a galíciai és az olasz fronton harcoltak és haltak hősi halált a mártélyiak, akik között voltak gazdák, bérlők,
Szeged az I. világháborúban
A háború előtt Gazdasági-politikai összetűzések az országcsoportok között Csanád megye és Makó a Ferenc Ferdinánd által vezetett hadgyakorlaton sejthetett.
Károlyi Mihály.
Magyarország a két világháború között
Magyar politikai gondolkodás története tanév 2. félév.
Teleki Pál
1848. Március 15. Krizsán Pál.
Magyarország az első világháborúban Háromszoros hurrá Ferenc Józsefre.
Magyarország a harmincas évek második felében.  Gömbös  Darányi min.elnök ( )  Elvárások  A rendszer megőrzése  Szélsőjobb visszaszorítása.
Kudarcok és kiútkeresés.  A magyar munkásság nagy része külföldi  erős az osztrák hatás  Első szervezet - Buda-Pesti Munkásegylet  Önsegélyező.
A TRIANONI BÉKE JÚNIUS 04.. Mindenki számára világossá vált, hogy hazánkat meg fogják büntetni az I. világháború után A szomszédos országok azt.
Az őszirózsás forradalom és a polgári demokrácia
A trianoni békeszerződés és következményei
A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG.
A RENDSZER MEGSZILÁRDULÁSA
Kormányok
Európán kívüli világ.
Kelet-Közép-Európa és a Balkán
A világháború előestéjén
ÚJRAKEZDÉS A HÁBORÚ UTÁN
A „népek tavasza” Forradalmak ben
Az egypártrendszer létrejötte
A SEMLEGESSÉGTŐL A DONI KATASZTRÓFÁIG
AZ ŐSZIRÓZSÁS FORRADALOM
A TRIANONI BÉKE.
Rövid életű polgári köztársaság Tanácsköztársaság
A Bethlen-i konszolidáció
Előadás másolata:

Magyarország az első világháborúban

Háborús gazdaság 1914. július 28. hadüzenet Szerbiának Rendkívüli tv.-ek és intézkedések Közel 4 millió magyar katona a frontokon→ óriási emberveszteségek frontok: Przemysl, Gorlice, Doberdo, Isonzo, Piave Katonai ellenőrzés az üzemekben Kötelező munkavállalás 50 évig Élelmiszerek begyűjtése – rekvirálások Jegyrendszer – központi elosztás Sztrájkhullám (MSZDP) 1918-ra a Monarchia nem bírta a terheket, kimerült » infláció, áruhiány, nyersanyaghiány, ellátási zavarok

A háború küszöbén Tisza István második kormánya (1913-17) Nemzeti Munkapárt kormányzása 1911 véderővita (500ezer fős hadsereg) 1912 vérvörös csütörtök (szoc.dem.tüntetés) Tisza István második kormánya (1913-17) Az obstrukció letörése* (parlamenti őrség) A belső rend erőszakos fenntartása szűkített választójog – sajtótörvény készülődés a háborúra ellenezte a Monarchia föderalisztikus átalakítását Országos Polgári Radikális Párt ↔ Károlyi Mihály gróf az ellenzék élén

Belpolitikai események 1914-18 1913-17 Tisza István miniszterelnöksége 1915-től a szocdemek békét követelnek 1916 nov. meghal Ferenc József → IV. Károly béketárgyalások kezdeményezése (föderalisztikus*) Függetlenségi és 48’as Párt létrejötte →Károlyi Mihály németellenesek és háborúellenesek - az antanttal kezdeményeznek kapcsolatot földkérdés megoldása, választójog kiterjesztése 1917 lemond Tisza → Esterházy → Wekerle (3.) » Választójogi Blokk (MSZDP, Károlyi-párt, polg-i rad-ok)

Pártok a világháború alatt, után Egyesült Függetlenségi és 48-as Párt = Károlyi Párt (Károlyi Mihály) Polgári Radikális Párt (Jászi Oszkár) Országos 48-as Függetlenségi Gazdapárt (Nagyatádi Szabó István) Keresztényszocialista Néppárt Magyarországi Szociáldemokrata Párt (Kunfi Zsigmond) Kommunisták Magyarországi Pártja (Kun Béla) Ébredő Magyarok Egyesülete (ÉME) Magyar Országos Véderő Egylet (MOVE)

Nemzetiségek IV. Károly reformkísérletei ↔ nemzetiségek A nemzetiségek célja: önálló nemzetállamok létrejötte minél nagyobb területek megszerzése a Monarchiából → nemzeti tanácsok jöttek létre nemzetiségi szinten 1918. április római kongresszus → az antant elismerte a csehek és a románok területi igényeit csehek: Masaryk, Benes románok: Goga probléma: a Monarchián belül a nemzetiségi határok nem húzhatóak meg

→ elkezdték a történelmi Mo. területeinek elfoglalását 1918. nov. titkos szerződés (belgrádi konvenció) az antant és a szerb/román/szlovák vezetők → elkezdték a történelmi Mo. területeinek elfoglalását → Mo. felosztandó préda lett Dél: Beszterce-Szabadka-Pécs-Dráva demarkációs v. Kelet: Erdélybe román csapatok vonultak be Észak: Felvidéken 20 magyar vármegye elfoglalása 1919. márc. Vyx-jegyzék

Az őszirózsás forradalom 1918 ősz – Budapest » jönnek a frontról haza okt.24. Magyar Nemzeti Tanács létrejötte (Függetlenségi és 48-as+MSZDP+Polgári Radikálisok) célok: demokratikus jogok kiterjesztése, földosztás Nőkre is kiterjedő ált. választójog Földkérdés megoldása Engedmény a nemzetiségeknek 1918. okt. 30-31. őszirózsás forradalom Pesten » Károlyi Mihály miniszterelnöki kinevezése » koalíciós kormány a Nemzeti Tanács tagjaiból

Kódolt problémák » A dualizmus korának gyors fejlődése ellenére vannak súlyos bajok 1. A nemzetiségek számára az asszimilációs politika egyre inkább elfogadhatatlanná vált 2. A munkásságnak (a Szociáldemokrata Pártnak) egy képviselője sem volt a Parlamentben 3. A parasztság túlnyomó többségének nem volt földje, családját eltartani nem tudta

A háború vége 1918. október 17.: Tisza István „elismerem, hogy ezt a háborút elvesztettük” Október 23/24.: Károlyi Mihály vezetésével létrejött a Magyar Nemzeti Tanács Október 31.: Őszirózsás forradalom: → gyakorlatilag vértelenül kinevezték Károlyit miniszterelnöknek (Tiszát viszont megölték a villájában – Hermina út)

A Károlyi-kormány Legfontosabb megoldandó kérdések: Nemzetiségi kérdés Az ország függetlenségének biztosítása Elfogadható békeszerződés az antanttal Gazdasági stabilizáció (munkalehetőségek) Demokratikus reformok (választó-, és szab.jogok) Földreform Támogatók: katonaság; - parasztság; - munkásság; - kispolgárság nov.3. – a Monarchia kapitulál nov.13. – IV. Károly lemond az államügyek intézéséről nov. 16-án – kikiáltották a Magyar Népköztársaságot

„Földreform” A földosztás támogatói: Károlyi és Nagyatádi Szabó István (kisgazdapárti) 1918/19 fordulója » földtörvény (elkésett) → a gyakorlatban nem tud megvalósulni (Károlyi felosztja saját birtokát Kápolnán és ennyi….) 1919 jan. Károlyi köztársasági elnök (Berinkey kormány) A nemzetiségek nem hajlandóak tárgyalni – elszakadás Megerősödnek a szélsőséges radikális pártok (kommunisták) Baloldal: Kommunisták Magyarországi Pártja (Kun Béla) Jobboldal: MOVE (Magyar Országos Véderő Egyesület)

Károlyi megoldási kísérletei és nehézségei A világháborús összeomlás után nem sikerült az élelem- és fűtőanyag ellátás megoldása A parasztoknak földet akart adni, de a törvényt nem tudta végrehajtani, csak a saját földjén osztott ki földet Külpolitikailag az antant nem tárgyalt vele, csak utasította (pl. megalázó Belgrádi-fegyverszüneti tárgyalásokon vissza kellett vonulnia, seregeket felszámolni) » Így elvesztette a bázisát, mindenki elfordult tőle

Külpolitikai kudarc A nemzetiségek elszakadási törekvései Az antant a bolsevizmust (baloldali mozgalmakat) fenntartani képes államokat támogatta 1919. márc.20. Vyx-jegyzék → vissza kell vonulni a Tisza mögé (Károlyi nem fogadja el) A széteső bel- és külpolitikai helyzetben a kommunisták propagandája sikeres volt 1919. március 21-én megszerezték a hatalmat → Kun Bélát kiengedték a börtönből → kikiáltották a Tanácsköztársaságot → Károlyi Mihály köztársasági elnököt lemondatták

Út a kommunista puccshoz 1919. március 20.: Vix-jegyzék: vissza kell vonulni a Tisza mögé: Károlyi nem fogadja el A széteső bel- és külpolitikai helyzetben a kommunisták propagandája sikeres volt, mindenki elhitte, hogy csak ők képesek az ország megmentésére (orosz hadifoglyokból verbuválódtak) 1919. március 21-én megszerezték a hatalmat: Kun Bélát kiengedték a börtönből (ő itt diktálta le Károlyi lemondó nyilatkozatát) Károlyi Mihály köztársasági elnököt lemondatták (aláírását ráhamisították a nyilatkozatra)