A Tanácsköztársaság
A belpolitikai helyzet 1918 végén Megalakul a Kommunisták Magyarországi Pártja 1918. november 24-én Tagjai főként volt oroszországi hadifoglyok (akiket a bolsevizmus megérintett) – céljuk az orosz példa követése, proletárdiktatúra bevezetése Külpolitikai helyzetre: „világforradalom” Magyar hadsereg – szétesett, demoralizált
A kormányt támadják, ezért népszerűségük növekszik – ettől erőszakosabbak is lesznek Egyre nagyobb lesz a különbség köztük és az MSzDP között A kormány ugyanakkor balra tolódik – 1919. január: Károlyi államfő lesz Miniszterelnök: Berinkey Dénes, a kormányába a korábbinál több szocdem tagot emel be Tüntetések – 1919 február 20 behatolnak a Népszava szerkesztőségébe, szétverik Erre a kommunista vezetők egy részét letartóztatták
Külpolitikai helyzet 1918 őszén az antant szövetségében harcoló cseh, román, délszláv alakulatok egyre több területet szállnak meg Ezek jóval túlmennek az addig kijelölt demarkációs vonalon Az antant azonban utólag elfogadja a jogtalanul kijelölt új demarkációs vonalat – ld. Tkv. 29. o. térkép E folyamat betetőzése: a VIX-jegyzék
A Tanácsköztársaság Károlyi ezt nem fogadhatta el – de vissza sem utasíthatta, ezért: lemond Terve: az MSzDP-nek adja át a hatalmat Az MSzDP azonban nem vállalta az MKP nélkül a kormányzást – titokban megegyeznek velük Erről Károlyi nem tudott – így ez tp puccs Március 21: az új kormány, az ún. Forradalmi Kormányzótanács megalakulása
Vezetője Garbai Sándor A tényleges hatalom gyakorlója: KUN BÉLA (külügyi népbiztos) A tanácsköztársaság rendszerének felépítése: tkv. 31.oldal Intézkedések: államosítások, ld. Tkv. 30., részlet egy rendeletből Propagandisztikus ígéretek – gyerekek nyaraltatása, Margitsziget megnyitása Valódi életszínvonalemelést nem tudtak elérni – erőszakos fellépéseik („vörös terror”)miatt ellenállás
Ludovika tisztjeinek lázadása pl., de más akciók is voltak ellenük
A Tanácsköztársaság és a katonai helyzet Vix-jegyzék visszautasítása – nyílt szembenállást jelent az antanttal A cseh, román hadsereg erre egyre tovább nyomul, cél: az elfoglalt területek végleges birtokba vétele A Tanácskormány nem rendelkezik hadsereggel Vörös Hadsereg megalakítása – a régi rendszer tisztjei is csatlakoznak, ideológiai fenntartásaik ellenére – így áprilisra 53 ezer fős hadsereg!
Léva elfoglalása
Stromfeld Aurél
1919 május végén VH ellentámadás – siker: Felvidék nagy részének a visszafoglalása (Stromfeld Aurél, Szamuely Tibor, Landler Jenő) – ennek nyomán június elején: Szlovák Tanácsköztársaság jön létre, mindössze hat napig tudott megmaradni A győzelmek hatására: Clemenceau-jegyzék (tkv. 32. o.) – ezt a Tk elfogadja Ez a győzelmek feladását jelentette – a hadsereg demoralizálódott, általános csalódás Mivel a románok nem vonultak ki – ellenük támadás
A Tanácsköztársaság összeomlása A románok elleni támadás sikertelen volt A románok ellentámadás meghátrálásra kényszerítette a VH-t A románok Budapest felé nyomulnak – augusztus elején bevonulnak a fővárosba Ennek hatására a Kormányzótanács lemond augusztus 1-jén A hatalmat a Peidl Gyula vezett ún. „szakszervezeti” kormánynak adják át
Román tisztek Budapest közelében