A nyirokrendszer és immunitás Készítette: Varga Vivien, Rajna Viktória, Kiss Barbi és Kis Viktor

Összetevői, összetétele, alkotói Nyirokrendszer: A nyirokrendszer elemei a nyirokerek és a nyirokcsomók. A nyirokrendszer a hajszálereken keresztül kilépő, a szövetek táplálását szolgáló folyadékmennyiség mintegy 1/10 részét szállítja el. Fő feladata a szervezetre káros anyagok elszállítása de fontos szerepet tölt be a szervezet só- és vízháztartásának biztosításában és a külső betolakodók elleni védekezésben, azaz az immunitásban is. Nyirokcsomó : A nyirokcsomók biztosítják a nyirokerek átkapcsolódását, emellett fontos szűrőfeladattal bírnak. A falósejtek a nyirokcsomókba juttatják el a betolakodókat, mint zsákmányukat, és mutatják be az egyéb immunsejteknek, ezek a nyirokcsomókban érnek el megfelelő számot és onnan indulnak a támadás helyére védekezni az ellenséges csapás ellen. Nyirokér : Vak járatokkal kezdődő csőhálózatok. Ezeket billentyűk teszik szakaszossá és biztosítják a nyirok egyirányú áramlását. A nyirokáramlás fenntartásában szerepet játszik. A nyirokerek egy része a nagyobb érkötegekhez csatlakozva halad. Másik, - mennyiségileg jelentősebb - részük a bőr alatt fut, a bőr alatti vénáktól meglehetősen függetlenül

Immunitás: A szervezet azon képessége, hogy felismerje, mi veszélyezteti és hogyan védekezzen a veszélyekkel szemben. Az immunválaszt kiváltó anyagok az antigének, ellenük az immunrendszer többféle módon védekezik. Az immunitást a fehérvérsejtek (vér) okozzák. Két csoportjuk van: a falósejtek és a nyiroksejtek. A falósejtek mindenütt megtalálhatók a szervezetben, a vörös csontvelőben termelődnek. innen kerülnek a vérbe, áthatolnak a hajszálerek (anyagszállítás) falán, a szövetek közé, a kórokozók irányába vándorolnak. Eleinte a bennük termelődő fehérjebontó anyagokkal küzdenek a kórokozók ellen, majd ha ez nem hatásos, akkor bekebelezik a kórokozókat. Az antitestes immunitás során a nyiroksejtek speciális fehérjéket. antitesteket termelnek. Ezek az antigénekhez kapcsolódnak, közömbösítik azokat. Az egyszer már létrejött antitest mintája a memóriasejtekben raktározódik, amelyek különleges nyiroksejtek. Ezért van az, hogy az újabb fertőzést a szervezet könnyebben legyűri. A védettség azonban néha csak rövid ideig marad meg.

A természetes és szerzett immunitás jellemzői Természetes immunitás : -A természetes immunitás egyik formája a faji immunitás, amely abban nyilvánul meg, hogy az egyik fajt nem betegítik meg egy másik faj kórokozói. Pld.: az embert nem betegítik meg a hüllõk kórokozói. -másik formája az egyéni öröklött immunitás, ez azt jelenti, hogy egyes népcsoportok, családok, vagy emberek, bizonyos fertõzõ betegségekkel szemben ellenállóbbak, immunisabbak az átlagnál. Pl.: az afrikai bennszülöttek nagyobb ellenállást mutatnak a maláriával vagy a sárgalázzal szemben, mint az európaiak. -A természetes immunitás harmadik formája, az aktív immunitás, amelyre akkor teszünk szert, ha már valamely fertõzésen átestünk. Az ismételt fertõzés esetén, megbetegedés egyáltalán nem, vagy csak kisebb mértékben történik. Védettségre akkor is szert tehetünk, ha a betegség nem jár a rá jellemzõ tünetekkel. Ezzel magyarázható például egyes gyermekek és felnõttek járványos gyermekbénulással szembeni védettsége. De ilyen jellegû immunitás marad vissza a kanyaró, a rubeóla, a skarlát, a diftéria stb. akár enyhe lefolyása után is.

Szerzet immunitás : A szerzett védekezőképesség érdekes dolog, folyamatos tanulásra ösztökéli szervezetünket. Ez a következő módon történik. Egy kórokozó valamilyen módon kikerüli a szervezet összes védővonalát és bejut a testbe, tehát megtörténik a fertőzés. Az immunrendszer összes szerve és sejtje aktiválódik, mint ahogy erről már az előbb szó volt. Bizonyos sejtek felismerik, hogy nem odaillő anyag jutott a szervezetbe, azonnal elpusztítják és eltávolítják azt, amennyiben képesek rá. Egy dolog azonban még történik. Ezek a sejtek nagyon „intelligensek”, képesek a kórokozó tulajdonságait megjegyezni. Ezt a tudást elraktározzák és a legközelebbi fertőzés alkalmával azonnal felismerik, hogy mi volt a hatékony elpusztítás és eltávolítás módszere. Ilyen formán, a fertőzés tünetmentesen zajlik, a hétköznapi életben fel sem tűnik már nekünk.

Védőoltások fontossága A védőoltások lehetnek: Életkorhoz kötött, úgynevezett folyamatos oltások Idényoltások (bizonyos korosztály gyermekeit kampányszerűen oltják) Egyéni oltások Beteg környezetében elvégzendő, alkalmi védőoltások   Veszélyeztetett környezetben dolgozók oltása Tömegoltások (járványveszély idején) A vakcina vagy védőoltás olyan legyengített vagy elölt kórokozókat (vagy ezek bizonyos immunválasz kiváltására alkalmas részeit) tartalmazó készítmény, aminek beadása után a szervezet a kórokozóval szemben aktív immunvédettségett szerez (passzív védettségetmegfelelő antitest tartalmú szérummall érnek el). Magyarországon néhány védőoltás kötelező. A vakcinák lehetnek profilaktikusakk, pl. influenzaa elleni, megelőző védőoltás, vagy posztexpozíciós oltások, pl. a sérülés után azonnal adott tetanusz oltás. 1.        Kötelező védőoltások: ezeket még gyerekkorban kapja meg az egyén, (ilyen a BCG, DiPerTe, MMR, Hepatitis B)   2.       Ajánlott védőoltások: influenza, bárányhimlő, kullancs, Hepatitis A- B, gennyes agyhártyagyulladás, tetanus, diftéria, pneumococcus  -          vannak fertőző betegségek, a mely ellen van védőoltás, ám azt nem kötelező beadni -          akkor kell beadni, ha az egyén fokozottan ki van téve a fertőzés, megbetegedés veszélyének

Az antitestek Azokat az anyagokat nevezzük antigénnek, melyek a gerincesek szervezetében antitesteket (ellenanyagok) termelését, illetve immunválaszt indítanak el. Nem minden antigén vált ki immunogén választ, de minden immunogén egyben antigén is. A Tk. 199/4. ábra elemzése Látható, hogy a védekezés során a természetes és a szerzett immunitás szoros együttműködésben végzi tevékenységét. Az I. antigén úgynevezett késést mutat először és hatása is gyenge, elhanyagolható. Másodszori szervezetbe kerülésekor azonban kis késést mutat csak és hatása is kiugró, az antigén gyorsan reagál (3-4 nap alatt eléri hatásának csúcsát). A II. antigén ezalatt ugyanúgy viselekedik, mint az I., első bekerülésekor.

Emberi vércsoportok AB0 rendszer Az A és B nevű vércsoport tulajdonságú fehérje természetű anyagot az emberi vörösvérsejteken találhatók, ezek antigén tulajdonságú vegyületek. Ezek alapján négy vércsoportba sorolhatók. A, B, AB, 0. A vérplazmában ugyanakkor antitest jellegű anyagok találhatók, melyekből szintén két féle létezik: anti - A, anti - B. A plazmában lévő antitest kicsapja az azonos nevű antigént (anti - A az A-t, anti - B a B-t) ezért egy vércsoportban csak az ellentétes antigén és antitest páros lehet jelen.

Jellegzetes immunbetegségek Az immunrendszer működése három módon lehet elégtelen: éretlenség, genetikai hiba, másodlagos ártalom. Másodlagos immunhiány számos okból létrejöhet. Laikus közönség számára legismertebb az AIDS, a szerzett immunhiányos tünetegyüttes. A HIV-vírus az egyik legfontosabb immunsejtet teszi tönkre, így jönnek létre életveszélyes fertőzések és daganatok. Mára az AIDS jól kezelhető krónikus betegséggé szelídült. Jóval gyakoribb az egyéb okokból keletkező másodlagos immundefektus. A szervezet általános leromlása esetén az immunműködések is gyengülnek. Ilyen a súlyos alultápláltság, vitamin- és nyomelemhiányok, környezeti ártalmak, súlyos akut betegségek, műtét utáni állapot, illetve a legtöbb krónikus betegség.