Pártok és választások Politológia előadás április 14.

A modern pártok létrejötte párt: ‘pars’ – ‘rész’ szóból származik → nem jelenítheti meg az egészet érdek- és értékalapon ideológiák és társadalmi törésvonalak mentén XVIII-XIX. század: ideológiák megjelenése parlamenten belüli pártok: liberális-konzervatív ellentét parlamenten kívüli pártok: munkásmozgalmak és keresztényszociális irányzatok szakszervezetek agrártársadalom érdekképviseleti csoportjai (később agrárpártok) XX. század első fele: általános választójog tömegpártok jellemzik XX. század második fele: néppártok megjelenése as évektől új típusú pártok (környezetvédelem, nőmozgalom, kisebbségi szervezetek) jönnek létre

Társadalmi törésvonalak Létrejöttük: 1. empirikus: a mindennapi életben érzékelhető, szociológiailag leírható 2. normatív szint: értékek, attitűdök, identitás tudatossága, ezek együttese 3. szervezeti szint: intézményi megjelenés, pártok létrejötte Társadalmi törésvonalakhoz mindhárom szint együttes jelenléte szükséges.

Lipset és Rokkan történeti modellje a pártok a fő törésvonalak mentén jönnek létre a pártrendszert alapvetően a törésvonalak határozzák meg a mai európai törésvonalak a XVI-XIX. századig visszavezethetők állandóság és változás egyszerre jellemző → új törésvonalak is létrejöhetnek, régiek eltűnhetnek

Fő társadalmi törésvonalak 1. nemzeti forradalom → nemzetállamok létrejötte, nemzeti hovatartozás megerősödése 2. ipari forradalom → máig ható törésvonal, több hullámban hatott a pártrendszerekre (lásd pl. posztmateriális értékrend megjelenése az es években) 3. vallás → szinte egyidős a nemzeti törésvonallal, főleg a XIX-XX. század fordulóján domináns (kultúrharc)

4. nyelvi-etnikai tagoltság → kisebbségek helyzete, bevándorlás felerősödése 5. vidék-város ellentéte → agrárpártok és munkáspártok 6. osztálykonfliktus → gazdasági különbségek dominálnak munkaadó-munkavállaló ellentéte egyén-állam viszonya fogyasztás (közjavak vagy magánjavak fogyasztója) termelő/munkaadó vagy munkavállaló állami redisztribúció (újraelosztás) haszonélvezője vagy „károsultja”

A választás funkciói → NÉPSZUVERENITÁS állampolgári részvétel választói érdekképviselet alkotmányos döntéshozói intézmények megteremtése legitimáció politikai verseny biztosítása hatalomváltás elitrekrutáció

A demokratikus választások alapjai SZÓLÁSSZABADSÁG EGYESÜLÉSI SZABADSÁG GYÜLEKEZÉSI SZABADSÁG demokratikus választójog: általános egyenlő titkos szabad közvetlen

A választási rendszerek jellemzői nincs „jó” vagy „rossz” választási rendszer politikai döntés eredménye társadalmi érdekek arányos képviselete VAGY kormányzótöbbség biztosítása képviseletről alkotott felfogástól függ többségi akarat megjelenítése → többségi rendszerek minden releváns érdek megjelenítése → arányos rendszerek jogállami, pártsemleges eljárási biztosítékok