Az európai integráció története Unger Anna 2012. szeptember 8.

Az európai egység kérdése a II. vh. után alapvető konfliktus: francia-német ellentét (Ruhr-vidék) területi és nemzetiségi konfliktusok gazdasági összeütközések II. vh. után új világrend: bipoláris világ 1946-47-re már látható: Európa újjáépítése: Marshall-terv → szovjet blokk kimarad gazdasági-fegyverkezési verseny 1950: koreai háború → Európában is megtörténhet? integráció 3 iránya: katonai, biztonságpolitikai: NATO (1949) kulturális, emberi jogi: Európa Tanács (1950, Council of Europe, CoE) gazdasági: Európai Szén- és Acélközösség (1951)

Gazdasági integráció Előzmények, okok: Marshall-terv (ebből nő ki az OECD) Nemzetközi Ruhr Bizottság (1948-tól) gazdasági stabilitás nemzetközi „nyugalom”, Nyugat-Németország megerősítése 1951, Párizs: Európai Szén- és Acélközösség

A gazdasági integráció alapjai: a Római Szerződések

Előzmények 1951, Párizs: Hatok brit különutas politika 3 irányban indul meg az együttműködés: általános, emberi jogi (Európa Tanács - CoE) biztonságpolitikai (NATO, NYEU, EVK) gazdaságpolitika (ESZAK) 1951, Párizs: Hatok brit különutas politika amerikai támogatás

Az ESZAK tanulságai francia tervgazdálkodás sajátosságai hiány/túltermelés szabályozása és elkerülése képzés és foglalkoztatás közösségiesítése szabad verseny: árak áttekinthetősége, trösztellenes szabályozás tagállami szuverenitás korlátozása: vámok, mennyiségi korlátozások eltörlése szállítási szabályok közösítése Eredmények: kereskedelmi korlátok felszámolása jelentős forgalomnövekedés a két szektorban árstabilitás Problematikus pont: szénhidrogének előretörése  visszaesés a szénbányászatban

Fejlemények (1954-55) 1954: EVK bukása  Monnet lemond a Főhatóság elnöki tisztségéről föderalizmus kudarca? újabb Monnet-terv: az integráció kiterjesztése az atomenergia területére Benelux-államok, NSZK: továbblépés szükséges a gazdasági integrációban Beyen-terv (1953): európai vámunió (politikai közösség megerősítése gazdasági oldalról) 1955: Messina eredeti ok: ki legyen Monnet utódja? (René Meyer) hogyan tovább? eltérő elképzelések F: együttműködés az atomenergia területén  végeredmény esetleges (EDC) B: vámunió és közös piac D: belpolitikai megosztottság (Erhardt – Hallstein)

A Spaak-jelentés Messina eredménye: továbblépés két irányban (gazdaság, atomenergia)  Spaak-bizottság létrehozása (Hatok + GBR) GBR: nem a vámunióra, inkább OEEC-ben európai szabadkereskedelmi térség (EFTA, 1960. május) A Spaak-jelentés (1956. május, velencei konferencia) Montánunió (és a részleges integráció) elérte határait, tovább kell lépni gazdaság egészének integrációja szükséges atomenergia-szektor ettől elválasztva, de szintén integrálva 1. lépés: vámunió  közös piac kiindulópontja 2. lépés: egységes belső piac 3. lépés: széles és mély gazdasági integráció  politikai integráció

A Római Szerződések 1957. március 25. – 1958. január 1. Európai Gazdasági Közösség (European Economic Community) Európai Atomenergia Közösség (European Atomic Energy Community) tagállamok túlléptek érdekellentéteiken 1956: Szuez, Magyarország NY-Európa: két nagyhatalom közé beszorult állapot  önállóság és világpolitikai befolyás kérdése intézményi keretek: a Montánunió mintájára Parlamenti Közgyűlés Tanács Főhatóság  Bizottság (Walter Hallstein) Bíróság

Az EGK fő célkitűzései áruimport és –export esetében szokásos vámok és mennyiségi korlátozások eltörlése közös vámtarifa és közös kereskedelempolitika (1968. július 1.) személyek, szolgáltatások és tőke szabad forgalmát akadályozó gátak lebontása közös mezőgazdasági politika (KAP) közös közlekedéspolitika közös versenypolitika gazdaságpolitikai koordináció Európai Beruházási Bank létrehozása Európai Szociális Alap (foglalkoztatást elősegítő, gazdasági és szociális kohéziót erősítő pénzügyi eszköz)

Az európai integráció az 1960-as években

Előzmények 1957: Római Szerződések Európai Gazdasági Közösség  a teljes gazdaság fokozatos integrációja Európai Atomenergia Közösség  az európai atomenergia-ipar közös felügyelete a funkcionalizmus győzelme a föderalizmus felett? létezik-e a spill-over? (Ernst B. Haas)

Az első évek tanulságai vámunió: eredetileg 12 éves határidő (1970)  már 1968. július 1-től megvalósul EGK megjelenik a nemzetközi színtéren is (GATT) erőteljes gazdasági növekedés (5%) meghaladta az OECD-átlagot szinte teljes foglalkoztatottság enyhén emelkedő infláció alapvető kérdés: minek köszönhető? integráció (vámunió)  növekvő export és import, a „munkamegosztás” sajátos előnyei érzékelhetővé váltak háború után konjunktúra (OEEC, Marshall-terv) az integráció politikai és társadalmi legitimációját biztosították nemzeti szinten is

Az első reformkísérlet közös agrárpolitika (KAP) finanszírozása (1965) Hallstein elképzelése: közösségi bevételekből legyen finanszírozva (exporttámogatások – agrárium kikerült a világpiaci tényezők hatóköréből) Sicco Mansholt: KAP kerüljön ki a kormányközi színtérből (EB) EB és hollandok: Közgyűlés jogkörének kiterjesztésre a közös költségvetésre 1966-tól többségi (nem egyhangú) döntéshozatal (RSZ szerint) De Gaulle: „üres székek politikája” (1965. július -1966. január)

A luxemburgi kompromisszum KAP-reform és a költségvetés Közgyűlés alá rendelésre elnapolva többségi döntés fenntartása, de nemzeti vétó lehetősége Hallstein távozott az EB éléről  Jean Rey Eredménye, következménye: lelassuló döntéshozatal kormányköziség erősödik bővítés-mélyítés dilemmája

Intézményi reformok Európai Bíróság 1963, Van Gend en-Loos-ügy: közösségi jog közvetlen hatálya (direct effect) 1964, Costa vs. Enel-ügy: közösségi jog elsődlegessége (primacy) Egyesítő Szerződés (Merger Treaty) – 1965. április 8., Brüsszel hatályos 1967. július 1-től innentől Európai Közösségek (EK)

Kihívások bővítés kérdése UK  1961. csatlakozási szándék bejelentése északi államok (Dánia, Írország, Norvégia) Törökország 1963: francia vétó a brit tagság ellen (1967-ben ismét) 1969, Hágai csúcstalálkozó De Gaulle már távozott (Georges Pompidou) csatlakozási feltételek tisztázása, megegyezés KAP közösségi (saját forrású) finanszírozása (Közgyűlés jogkörkiterjesztése nélkül, ez majd csak 1975-től)

Válság és fellendülés /Az 1970-1980-as évtizedek/

Előzmények a gazdasági integráció sikeres a politikai együttműködés konfliktusos jogfejlődés: Egyesítő Szerződés Európai Bíróság jogfejlesztő szerepe bővítés: politikai okokból ellehetetlenül (Hágai csúcs, 1969 → igen az északi bővülés alapjaira) Hága másik fejleménye: politikai együttműködés lehetőségeinek feltérképezése (külügyminiszterek) 1960-as évek vége: az alapító atyák generációja távozik

Mélyítési tervek 1970, Davignon-jelentés → Európai Politikai Együttműködés (European Political Cooperation) külpolitikai koordináció egészen Maastrichtig működött 1970, Werner-terv → gazdasági és pénzügyi unió tervezete párhuzamos haladásra van szükség a monetáris, fiskális és gazdasági integráció területén árfolyammozgások korlátozása jegybanki működés összehangolása közös valuta bevezetése (kb. 1 évtized) 1971: Tanács elfogadja a tervet 1973, Bretton Woods vége, olajárrobbanás: Werner-terv összeomlása 1972, Párizsi Csúcsértekezlet → Werner-terv fenntartása

Az első kibővülés 1972. január: csatlakozási szerződések aláírása GBR, Írország, Dánia, Norvégia 1973. január 1: Hatok helyett Kilencek 1975: brit népszavazás a tagság fenntartásáról politikai változások: Spanyolország Portugália Görögország

Az europesszimizmus sajátosságai 1974, Párizsi Csúcs: EP közvetlen választása (1979) Európai Tanács állandósítása (évente legalább 3x) Tindemans-jelentés: koncepció az Európai Unióról közös vízió, Európa-terv szükségessége kül- és biztonságpolitika: egység kérdése nem lehetséges az azonos ütemű fejlődés: „kétsebességes Európa” „állampolgárok Európája”: szabad mozgás (határnélküliség) diplomák és szakvégzettségek kölcsönös elismerése Bizottság és EP hatáskörének megerősítése → 1976, Tanács tárgyalja: 1979, Európai Monetáris Rendszer (EMS, European Monetary System) egységes monetáris rendszer alapjai (1992-ben összeomlott) European Currency Unit (ECU)

További fejlemények új szakpolitikák megjelenése: regionális politika halászati politika Európai Fejlesztési Alap EMS EK szerepe a mediterrán Európa demokratizációjában: Görögország (1981) Spanyolország, Portugália (1986) Grönland távozik (referendum: 1982, kilépés: 1985) eurosclerosis → gazdasági lemaradás rémképe brit költségvetési vita

A Fehér Könyv (1985) Bizottság: fő cél az egységes belső piac fizikai pénzügyi akadályok lebontása szükséges technikai négy szabadság megvalósítása: személyek szabad mozgása tőke szolgáltatások szabad áramlása áruk

Egységes Európai Okmány aláírása: 1986. február 17. Luxembourg hatályba lépése: 1987. július 1.

Az Egységes Okmány a Római Szerződések első átfogó módosítása minden korábbi intézményi reform itt jelenik meg EP hatáskör-bővülése közös európai külpolitika kialakításának igénye cél: az Európai Unió megteremtése négy szabadság és egységes belső piac a gazdasági és monetáris unió előszobája 1992 végéig a teendők 94%-a teljesült

A TIZENÖTÖK EURÓPÁJA /Az 1990-2000-es évtizedek/

Előzmények 1981, 1986: déli bővülés brit költségvetési vita új Bizottság, J. Delors → Fehér Könyv 1986-87: Egységes Európai Okmány első átfogó módosítás egységes belső piac megteremtése 1989: szovjet blokk összeomlása új világrend → mi ebben Európa szerepe? kibővült Európa? fő kérdés: egységes Németország

Az Európai Unió születése 1991. december 11: Maastrichti Csúcs Maastrichti Szerződések: 1992. február 7. / 1993. november 1. TEU/EUSZ – új joganyag!!! EUMSZ

Az EU felépítése és jövője pilléres szerkezet: 1. EC - EK-pillér 2. CFSP – Közös kül- és biztonságpolitika 3. JHA – Bel- és igazságügyi együttműködés kudarcos kezdet: dán népszavazás, 1992 monetáris politika kihívásai északi kibővülés, 1992-95 (1995. január 1.) Ausztria – 1989. Svédország – 1991. Finnország, Svájc, Norvégia – 1992.

Maastricht után Belpolitika Tizenötök Európája – kibővült tagság, akadozó intézményrendszer és a további bővítés dilemmája nemzetállamok kontra EU monetáris unió kérdése közös piacból és a támogatási politikákból eredő problémák (világgazdasági szinten is probléma) Külpolitika CFSP lehetőségei és korlátai nemzetközi szerepvállalás problémái (jugoszláv hború) poszt-bipoláris világ és a transz-atlanti kapcsolatok átalakuló világgazdasági környezet (WTO) keleti bővítés kérdése

Maastricht után II. Torino IGC, 1996 → újabb reform-tervezetek fő célkitűzések: polgárközeli Unió állampolgári és munkavállalási jogok CFSP megerősítése intézményi reformok (belső és külső kényszerek)

Amszterdami Szerződés aláírása: 1997. október 2. hatályba lépése: 1999. május 1.

Az ASZ eredményei 1. pillér EP jogkörének szélesítése minősített többségi döntéshozatal kiterjesztése Szociális jegyzőkönyv beemelése foglalkoztatáspolitika 3. pilléres ügyek áthelyezése totális kudarc: intézményi reform 2. pillér Mr. CFSP Többségi döntés megjelenése, vétójog fenntartása kudarc: az EU nem jogi személy 3. pillér új név: Rendőri és Büntető-igazságügyi Együttműködés EuB hatásköri kiterjesztése Schengeni Szerződés részleges átvétele (új tagok számára teljes egészében kötelező lett)

Az ASZ további reformlépései nyilvánosság alapelve EUSZ 6. cikkelye uniós állampolgárság másodlagossága flexibilitási klauzula: szorosabb együttműködés lehetősége Római Szerződés újraszámozása csatolt jegyzőkönyv: Stabilitási és Növekedési Egyezmény monetáris unió gazdaságpolitikai (fiskális) alapja

Két szerződés között 1998. március: csatlakozási tárgyalások kezdete – „regatta modell” 1999. január 1: € 1999. március: az EB lemondása 1999. március: Berlini ET 1999. tavasz: NATO-bombázás, Szerbia 1999-2000: az „osztrák karantén” 2000. május: Joschka Fischer beszéde 2000. december: Alapjogi Charta

A Nizzai Szerződés Aláírták: 2001. február 26. Hatályos:

Fő célkitűzések „amszterdami maradékok” intézményi reform, tekintettel a keleti bővítésre hatékonyabb döntéshozatali rendszer kialakítása flexibilitás kérdései

Nizza by night 2000. december 10-11. 1998. március: csatlakozási tárgyalások kezdete – „regatta modell” 1999. január 1: € 1999. március: az EB lemondása 1999. március: Berlini ET 1999. tavasz: NATO-bombázás, Szerbia 1999-2000: az „osztrák karantén” 2000. május: Joschka Fischer beszéde

Eredmények I. Intézményi reformok TANÁCS szavazati súlyok átalakítása minősített többség kiterjesztése „kettős többség” intézményesítése vétójog további szűkítése BIZOTTSÁG ‘1 állam – 1 biztos’ elve rotációs elv kialakítása elnöki hatáskör kiterjesztése kinevezési eljárás módosítása PARLAMENT létszám növelése döntéshozatali hatáskörök növelése

További eredmények flexibilitás kiterjesztése és módosítása demokratikus alapértékek védelme (EUSZ 7. cikkely) bővítés konkretizálása (Jegyzőkönyv) Alapjogi Charta Európai Szociális Agenda

Ezredfordulós kihívások keleti bővülés 2000-ig: 3-5 új tag 2000 nyara: Big Bang elképzelés 2003: csatlakozási népszavazások 2004. május 1: Huszonötök Európája (2007. január 1: 27 tag) Lisszaboni Stratégia: foglalkoztatás és növekedés programja → kivitelezési nehézségek (+2007-2008-as válság hatása) politikai szerkezet állandó kihívása (‘UPO’ – Delors) szuverenitás és demokratikus deficit problémája → Laekeni deklaráció (2001. december) Európai Alkotmányozó Konvent (2002-2003) és alkotmányozási kormányközi tárgyalások (2003-2004)