Műszaki Alapozó és Gépészmérnöki szak Gépgyártástechnológiai Tanszék

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
5.3. GYALULÁS, VÉSÉS külső alakzatokhoz belső alakzatokhoz Gyalulás
Advertisements

Anyagvizsgálatok Mechanikai vizsgálatok.
A SZIVÁRVÁNY.
Hőpréselés alatt lezajló folyamatok •A kompozit alkotóelemei z irányban végleges helyükre kerülnek; Mi történik?
Fa Hőkezelési eljárások A1 alatt.
Fe Fe C - 3 állapotábra - 2. Faller Antal, SOPRON.
Szakítódiagram órai munkát segítő Szakitódiagram.
Törési vizsgálatok a BME Mechanikai Technológia Tanszéken
Mechanikai munka munka erő elmozdulás (út) a munka mértékegysége m m
Egyengetés.
Hidegalakítás.
2. Forgácsolás modellezése
Forgácsolás, fúrás, furatmegmunkálás
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
HŐKEZELÉSEK Fa.
Különleges edzések Fa.
Az impulzus tétel alkalmazása (Allievi elmélete)
Rácshibák (a valós kristály)
Szilárdságnövelés lehetőségei
Szilárdságnövelés lehetőségei
Henger, kémény lengése és a lengés csökentése. A henger körüli áramlás Műegyetem Áramlástan Tanszék 2005 Kritikus alatti: Re < 10 5 lamináris határréteg.
ATOMREAKTOROK ANYAGAI 5. előadás
Szívós – rideg viselkedés Törésmechanika
Az ismételt igénybevétel hatása A kifáradás jelensége
Anyagok forgácsolhatósága Forgácsoló erő szükséglete
Veszteséges áramlás (Navier-Stokes egyenlet)
Műszaki furnér gyártás
A termelésinformatika alapjai 5. gyakorlat Dr. Kulcsár Gyula
Gyártási modellek Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar A Műszaki Tervezés Rendszerei 2000/2001 tanév, I. félév 7. előadás.
A képlékenyalakítás fémtani alapjai
Reológiai vizsgálatok
I. A GÉPELEMEK TERVEZÉSÉNEK ALAPELVEI
Műszaki Alapozó és Gépészmérnöki szak Gépgyártástechnológiai Tanszék
Műszaki Alapozó és Gépészmérnöki szak Gépgyártástechnológiai Tanszék
Műszaki Alapozó és Gépészmérnöki szak Gépgyártástechnológiai Tanszék
Műszaki Alapozó és Gépészmérnöki szak Gépgyártástechnológiai Tanszék
Műszaki Alapozó és Gépészmérnöki szak Gépgyártástechnológiai Tanszék
Műszaki Alapozó és Gépészmérnöki szak Gépgyártástechnológiai Tanszék
Műszaki hiba megjelenési formái.Kopás.Korrózió.Törés ,repedés
Anyagismeret 3. A vas- karbon ötvözet.
1.3 A megmunkálások helye a technológiai folyamatban
Szerszámanyagok A szerszámanyagokkal szemben támasztott követelmények
a forgácsleválasztás kinematikája mindkét esetben azonos
3.4. A MEGMUNKÁLÁS PONTOSSÁGA
5.1. FŰRÉSZELÉS Általában előgyártásban alkalmazzák
6. FORGÁCSOLÁS HATÁROZATLAN ÉLŰ SZERSZÁMMAL
Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar Forgácsolási technológia számítógépes tervezése 3. Előadás Felületek megmunkálásának.
FORGÁCSOLÁS Gyártástechnológia alapjai BAGGA11MNC 1. Előadás
VI. KÖTŐELEMEK.
KOHÁSZATI MELEGALAKITÓ ELJÁRÁSOK
HŐKEZELT ACÉLOK FORGÁCSOLHATÓSÁGI VIZSGÁLATA
Lemezalakító eljárások
Villamos Baleset és Mentés!!!
Geotechnikai feladatok véges elemes
Miért veszélyes a lézerfény a szemre?
A gyorsacélok hőkezelése
FORGÁCSOLÁSI ELJÁRÁSOK
FORGÁCSOLÁS Gyártástechnológia alapjai BAGGA11MNC 2. Előadás
OGÉT 2014 TÁMOP-4.2.2A-11/KNOV Cink bevonatos duálfázisú lemez csaphegesztése.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Kar Járműgyártás és –javítás Tanszék H-1111, Budapest Bertalan L. u. 2. Zép. 608.
Hidegalakításra szánt lemezek minősítése Alumíniumötvözet lemezek kiválasztása (gyakorlati segédlet) Korszerű anyagok és technológiák, M.Sc Bán.
Hegesztési folyamatok és jelenségek véges-elemes modellezése Pogonyi Tibor Hallgatói tudományos és szakmai műhelyek fejlesztése a Dunaújvárosi.
Műszaki Alapozó és Gépészmérnöki szak Gépgyártástechnológiai Tanszék
NGB_AJ012_1 Forgácsoló megmunkálás (Forgácsolás és szerszámai)
Az impulzus tétel alkalmazása (Allievi elmélete)
NGB_AJ012_1 Forgácsoló megmunkálás (Forgácsolás és szerszámai)
Szilárdságnövelés lehetőségei
Hidegalakításra szánt lemezek minősítése
Szilárdságnövelés lehetőségei
Reakciókinetika.
Előadás másolata:

Műszaki Alapozó és Gépészmérnöki szak Gépgyártástechnológiai Tanszék Gyártástechnológiai III 3. előadás Forgácsképződés folyamata Előadó: Dr. Szigeti Ferenc főiskolai tanár

Forgácsképződés folyamata A forgácsképződési folyamat: bonyolult, kísérleti úton vizsgálják szabad forgácsolás során (Csak a főél forgácsol, sem a mellékél, sem a szerszámcsúcs nem vesz részt a forgácsolásban. A forgácsolást a forgácsoló ék végzi, zavaró tényezők nélkül.)

Mechanizmusa: a forgácsoló ék a főmozgás hatására az anyagba hatol Mechanizmusa: a forgácsoló ék a főmozgás hatására az anyagba hatol. Jellemző fázisok: A forgácsra jellemző lamellás struktúra kialakulása. Forgács leválás: nyírással történik, ekkor a forgács elemek a nyírási sík mentén elmozdulnak a mdb.-ról. Forgács: vékony lemezekből álló képződmény, nem összefüggő fémszalag! Forgács képződés mechanizmusa más szívós és rideg anyagra. Szívós anyagok forgácsolásának jellemzői - jelentős képlékeny alakváltozás forgács képződéskor - forgács lemezek kialakulása - nyírási sík jelenléte, helyzetét jellemző szög:Φ

Rideg anyagok forgácsolásának jellemzői forgács darabokban válik le forgács lemezek nincsenek nyírási sík nem alakul ki, nyírási szög csak feltételezhető

Forgácsképződés alapfogalmai Forgácstő: Az a hely és környezete, ahol a forgácselemek keletkeznek ( ahol a forgács a mdb.-al még összefügg). Nyírási sík (iránysík): Az a síknak képzelt felület, amely mentén a forgácselemek a forgácstőben elmozdulnak. Nyírási sík hajlásszöge: a nyírási sík helyzetét meghatározó szög (Φ).

Nyírási sík hajlásszöge ha γ>0o

A nyírási sík hajlásszögét befolyásoló paraméterek Φmax= 45o + γ/2 lehet ; minél nagyobb, annál kisebb energiával lehet forgácsolni (nyírási sík területe ) Φ = f (v,h, γ )

Forgács-alakváltozási tényező A forgácstőben lezajló képlékeny alakváltozás miatt a forgács méretek a forgács leválás során megváltoznak (forgács-zsugorodás). A forgácsoló ék zömítő hatást gyakorol a forgácsra. a→h (h→h’) forgács-vastagodás: b→b’ forgács-szélesedés: l→l’ forgács-rövidülés:

Forgácsfajták a, töredezett b, nyírt c, folyóforgács a, töredezett: rideg anyag (öntött vas, öntött bronz, sárgaréz) forgácsolásánál forgácsoló ék leszakítja, letöri az anyagrészeket ún. rögök formájában szívós anyagoknál ha: vc<10 m/p; γ< 0o homlokszögű szerszámnál forgácsolóerő periodikusan változik, jobban igénybe veszi a szerszámot és a szerszámgépet

b, nyírt forgács: szívós anyagoknál, ha vc>20 m/p (γ > 0o), vc= 20-80 m/p → élsisakképződés, forgács lemezek keletkeznek, hideghegedés következtében egymáshoz kapcsolódnak, színe kék, széle fűrészes. Élsisakképződés( élrátét ): - a szerszám élén keletkező összetorlódott fémrészekből áll, egy ideig nő, majd három részre esik, - keletkezésének feltétele: a mdb. anyagának felkeményedési képessége (szerkezeti -, betétben edzhető-, nemesíthető acélok), - diffúzió, alakítási keményedés,acélok 250 Co körüli elridegedése okozza, - káros, változik az élgeometria, szerszám élettartama , Ra , forgácsolóerő lüktet, rezgésveszély, - megszüntetése: vc .

Élrátét keletkezés feltételei: mdb. anyagának felkeményedési képessége, folytonos forgácsképződés, felkeményedés a forgácsolóél előtti anyagfolyamban, alacsony hőmérséklet forgács képződéskor (rekrisztallizáció ne jöjjön létre). c, folyó forgács: szívós anyagoknál; vc = 20-40 m/p és γ=15-20o; vc > 80 m/p; T= 600-900 Co, forgács vörösen izzó. forgács lemezek nem vagy alig mozdulnak el a nyírási síkban, folyamatos szalagként gördül le a forgács.

Forgács alakok A forgács kezelése szempontjából van jelentősége: szállítás, tárolás. A forgács alakja függ: a homlokfelületen bekövetkező hajlító igénybevételtől, a képlékeny alakváltozás következtében létrejövő a maradó feszültségtől. a maradó feszültséget befolyásolja:a mdb. anyaga, forgácsolási eljárás, forgácsolási adatok, szerszám élgeometriája, hűtés, kenés. hosszú és apró forgács is kedvezőtlen ( 1-2 cm tört forgács a legjobb) tört forgács létrehozható: megfelelő szerszám élgeometriával (forgácstörő), forgácsolási adatok megválasztásával: vc,γ . forgácstérfogati tényező: (helyszükségletet mutatja) = Vforg/Vtömör. hányszoros térfogatban fér el a forgács az eredeti tömör alak térfogatához képest. Értéke: 3 – 200.

Jellegzetes forgácsalakok

Forgácsosztály Forgácstérfogati tényezővel összerendelhető. Minősítés szempontjai: dolgozó veszélyeztetése berendezések veszélyeztetése folyamat biztonsága hosszú forgács: 1-4, veszélyes, kerülendő. Törni kell!: elsődleges alakváltozás: forgács leválásakor történik (forgácsolási paraméterek, γ, vc) Másodlagos alakváltozást kell létrehozni a szerszám célszerű kialakításával: forgács törő horony kialakítása. rövid forgács: 7-8, személyi sérülést, elmozduló elemek közé való beékelődést okozhat. Biztonsági intézkedést igényel.

Forgácsosztályok