ICP (Inductively coupled plasma) Indukciós plazma gerjesztés Kis Boglárka Mercedesz Ohler Erika-Éva Faluvégi Bernadett
Műszeres analitikai módszerek: Emissziós atomi spektroszkópok: ICP XRF Elektronpályák közti átmenetek egyedi hullámhosszal rendelkeznek
Az ICP és XFR szinte az összes elem meghatározására alkalmas Nagyobb energia-átmenethez rövidebb hullámhossz tartozik
Különböző gerjesztésekkel elérhető hőmérsékletek: ICP
ICP gyakorlatában a plazmát rádiófrekvenciás generátorral (1-5 kV, 2,7 Mhz) állítják elő rendszerint argon gázban. Az argon ionok rezgésük miatt felmelegszenek, és energiájukat átadják a minta komponenseinek. Plazma magas hőmérsékletű (7000-8000 K) részben ionizált gáz, amely atomizált állapotba hozza a minta összetevőit.
Plazma szerkezete
ICP-AES/ICP-OES Az induktív csatolású plazma atomemissziós spektrometria (ICP-AES) Más néven induktív csatolású plazma optikai emissziós spektrometria (ICP-OES) A molekulák az őket alkotó atomokra bomlanak, melyek aztán elektront adnak le és vesznek fel, miközben az elemre jellemző karakterisztikus hullámhosszúságú sugárzást bocsátják ki
Felépítése: Rádiófrekveciás
ICP-OES módszerrel meghatározható elemek:
ICP-MS ICP-t tömegspektrométerrel összekötve a képződő ionokat detektáljuk Az adott ionok elektromágneses térrel való kölcsönhatásra tömeg/töltés hányadosuk alapján szétválnak valamilyen módon Izotóparány meghatározására is megfelelő A kimutatási határok a pg/ml koncentrációtartományba esnek
Felépítése:
ICP-MS kimutatási határai:
Az ICP alkalmazhatósága: Orvostudomány Biomolekulák, fehérjék azonosítása Fémek kimutatása Élelmiszervizsgálatok Motorolaj vizsgálat Környezettudomány: Pl. talajelemzés, fémszennyezés Hidrológia Kőzetgeokémia
ICP-MS felhasználóinak statisztikája:
Előnyök: Az elemek mindenféle koncentrációját képes meghatározni: nyomelemektől-főelemekig A sokelemű mennyiségi meghatározás gyorsan elérhető/nyerhető (30 másodperc, 0.5 ml anyagot elfogyasztva) Az Ar kivételével szinte minden elem mennyiségi meghatározására képes
Hátrányok: Egyes instabil elemeket nehezen lehet meghatározni a plazma radioaktív füst kezélese miatt A halogénekkel nehezen dolgozik (szükséges speciális optika a nagyon kis hullámhosszak miatt)
Bibliográfia Csapo Janos,Albert Csilla: Spektroszkópiai módszerek ásványvizek makro- és mikroelem-tartalmának meghatározására különös tekintettel a nyomelemekre Chaomei Xiong, Zucheng Jiang, Bin Hu: Speciation of dissolved Fe(II) and Fe(III) in environmental water samples by micro-column packed with N-benzoyl-N-phenylhydroxylamine loaded on microcrystalline naphthalene and determination by electrothermal vaporization inductively coupled plasma-optical emission spectrometry, Analytica Chimica Acta 559 (2006) p. 113–119 www.petrology.geology.elte.hu/ICPMS_Harangi.pdf http://laborvizsgalatok.hu/icp.html www.freeweb.hu/nymepuska/III/Muszeres/Analitika.doc http://w3.mkk.szie.hu/dep/chem/targyl/vizanal/9_ea.pdf http://hu.wikipedia.org/wiki/Indukt%C3%ADv_csatol%C3%A1s%C3%BA_plazma_atomemisszi%C3%B3s_spektrometria http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C5%B1szeres_analitikai_m%C3%B3dszerek