Multikulturalizmus, interkulturális kapcsolatok intézményes formái. (Multiculturalism. Forme actuale a relaţiilor interculturale)

Globalizált világunkban a transzkulturalitás, az interkulturális kapcsolatok valósága egyre szélesebb körű A multikulturalitás mindennapi tapasztalat. A közkapcsolati munka ezekben a keretekben intézményesülő szerkezetekben valósul meg.

A modern társadalmak lényegüknél fogva állandóan, gyorsan és folyamatosan változnak. Giddens: ,,A hagyományos társadalmakban azért tisztelik a múltat és azért rendelkeznek értékkel a szimbólumok, mert azok generációk tapasztalatát tartalmazzák és örökítik tovább. A hagyomány eszköz arra, hogy az idővel és térrel bánjunk, és bármely tevékenységet vagy tapasztalatot a múlt, a jelen és a jövő folyamában helyez el, ezeket pedig újra meg újra visszatérő társadalmi gyakorlatok struktúrálják."

Modernitás: reflexivitás -,, a társadalmi gyakorlatokat állandóan felülvizsgálják és megújítják az ezekra a gyakorlatokra vonatkozó beáramló információ hatására, így építő módon megváltoztatva azokat." --Változás léptéke, változás hatóköre

Modern intézmények – vagy gyökeresen újak (nemzetállam), vagy a régiek más elvek alapján szerveződnek (nagyváros) ,,Diszlokalizált szerkezet” elmozdul a középpont, több egyszerre ható szervező elv van -- ,,hatalmi központok sokasága"'

Globalizáció – a változás folyamatainak és erőinek olyan halmaza, amelyet az egyszerűség kedvéért globalizációnak nevezünk – erőteljesen kimozdítja a a nemzeti kulturális identitásokat eredeti helyükből. A modernitás eredendően globalizáló hatású.

Globalizáció kulturális identitásra tett hatásai a nemzeti identitások szétmállanak A nemzeti és más helyi vagy partikuláris identitások megerősödnek A nemzeti identitások gyengülnek, de új, hibrid identitások veszik át a helyüket Minden identitás szimbolikus térben és időben helyezkedik el.

..Imaginárius földrajz" Giddens: tér és hely elválása. Hely: sajátos, konkrét, ismerős, kötött, azoknak a sajátos társadalmi gyakorlatoknak a helyszíne, amelyek alakítottak és formáltak minket, amelyekkel identitásunk szoros kapcsolatban áll.

,,A premodern társadalmakban a tér és a hely nagyrészt egybeesik, mivel a társadalmi élet térbeli dimenzióit a lakosság többsége számára… a jelenlét, a helyhez kötött cselekvés uralja… A modernitás egyre inkább elszakítja a teret a helytől, mivel kapcsolatokat létesít a ,,hiányzó,, többiekkel, akikkel szemtől szembe sose érintkezünk. A modernitás körülményei között a helyszíneket tőlük egészen távol levő társadalmi hatások befolyásolják és formálják. Nemcsak egyszerűen az strukturálja a helyszínt, ami éppen a színen van, a helyszín ,,látható formája" elrejti azokat a távoli viszonyokat, amelyek meghatározzák a természetét… „

A nemzetállam ,,fölött" és ,,alatt" lazul a nemzeti kultúrával való azonosulás, és erősödnek az egyéb kulturális kötelékek? A nemzeti identitás életbentartói a törvényes és állampolgári jogok (és gyakorlatok), a helyi, regionális és a közösségi identitások ennél nagyobb jelentpőségre tesznek szert. A nemzeti kultúra szintje fölötti ,,globális" azonosulások is elkezdték felváltani és néha kiszorítani a nemzetieket.

Globális posztmodern: az erőteljes globalizáció az összes erős kutlurális identitás összeomlásához vezet, ertedménye pedig az lesz,hogy a kulturális kódok összetöredeznek, a stílusválasztás lehetőségei megsokszorozódnak, előtérbe kerül az átmenetiség, a pillanatnyisdág, mulandóság, a különbség és a kulturális pluralizmus. Megosztott identitások: a világ bármely részén ugyanazon termékek vásárlói, ugyanazokat a szolgáltatásokat igénybe vevők, ugyanazoknak az üzeneteknek és képeknek a közönsége identitásazonosságas – a kulturális áramlatok és globális fogyasztás teremti meg ezeket.

Az identiások leválnak, kiszakadnak az egyes időkből, helyekből, történetekből és hagyományokból, és úgy tűnik, mintha szabadon lebegnének— egyre inkább a stílusok, helyek, képek és kommunikációs rendszerek globális piaca közvetíti a társadalmi életet. Egy sor régi és új identitás, és közöttük lehetségesnek tűnik a választás – ez a ,,kulturális nagyáruház"-hatás.

Kulturális homogenizáció a globális fogyasztás diskurzusán belül azok a különbségek és kulturális megkülönböztetések, melyek eddig meghatározták az identitást, egyfajta nemzetközi lingua francává vagy globális fizetőeszközzé válnak melyre minden sajátos hagyomány és identitás lefordítható.

A globalizáció kéz a kézben járhat a helyi identitások megerősödésével, bár mindez az idő és a tér összesűrűsödésének logikáján belül megy végbe a globalizáció egyenlőtlen folyamat, és megvan a maga ,,hatalmi geometriája" a globalizáció megtartja a globális nyugati uralom bizonyoos oldalait, de a tér és az idő összesűrűsödésének hatására a kulturális identitások mindenütt relativizálódnak.

Megkérdőjeleződik a nemzeti identitás, valamint a Nyugat vezető szerepe. Az identitás tartománya elkezd kiszélesedni, megsokszorozódtak az identitás új pozíciói, megfigyelhető bizonyos mértékű polarizálódás.

Reakció: védekező magatartás, törekvés arra, hogy ,,aládúcolják" a nemzetet, és újjáépítse azt az identitást, amely összetart, egységes, és kiszűri a társadalmi tapasztalat fenyegető elemeit. vallási ortodoxia, politikai szeparatizmus muzulmán közösségekben…

Globalizáció: az identitásokra pluralizáló hatást gyakorol, és így az azonosulás lehetőségeinek és új helyzeteeinek sokaságát kínálja, az identitások pedig helyzetektől függőbbekké, politizáltabbá, plurálisabbá és sokfélébbé, kevésbé rögzültté, kevésbé egységessé, és történelmile kevésbé tartóssá teszi.

Tradíció és Fordítás közötti ingadozás Egyes identitások afele sodródnak, amit Robins ,,tradíciónak" nevez, megpróbálják visszaállítani korábbi tisztaságukat, meg visszanyerni azt az egységet és bizonyosságot, amelyet elveszettnek éreznek. Mások elfogadják, hogy az identitás a történelem, a politika, a reprezentáció és a különbözés játékszere, és így nem valószínű, hogy valaha is megint egyedi és ,,tiszta" lesz. --- fordítás (Homi Bhabha).