1)A SZÖVETSÉGI ÁLLAMBERENDEZÉS ORSZÁGUNKBAN V.rész A LEGÚJABB KORI HAZAI ALKOTMÁNYOSSÁG ÉS ÁLLAMISÁG TÖRTÉNETE.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Szent Koronát Szolgálók Szövetsége Szent Korona alapú jogrendszer „Állami jelképekről és ünnepekről” szóló, 3. főtörvény Szent Korona alapú jogrendszer.
Advertisements

Enyhülés és a hidegháború vége
A „Hidegháború” A megosztott világ
A NATO létrejötte, bővítésének állomásai
A megosztott világ Szovjetunió↔nyugati tőkések tömbje
Az Európai Unió létrejötte, bővítésének állomásai
Dávid és Góliát a modernkori egyháztörténetben Az Evangélikus Egyház szerepe a Német Demokratikus Köztársaságban, különös tekintettel a rendszerváltás.
A köztársasági elnök. 1. Alkotmányos helyzete ► 1.1. Megbízatás keletkezésének módja - prezidenciális rendszerek > végr. hatalom > közvetlen választás.
EU alapismeretek E-Learning.
Az Európai Unió és Magyarország
A POLGÁRI DEMOKRÁCIA MODELLJEI, II.
10. 5 A rendszerváltozás tartalma és következményei (pl
ÖSSZEFOGLALÓ FELADATOK
Az európai integráció története
Kommunikáció az egyetemen c. konferencia ápr. 28.
EU ISMERETEK BEVEZETŐ ELŐADÁS.
Az Európai Unió intézményrendszere Unger Anna december 1.
A délszláv válság.
VETÉLKEDŐ EMBERI JOGOK.
Ciklus és trend a magyar gazdaságban,
Földünk a második világháború után
Gazdasági kihívások az egészségiparban; Budapest, január Csatlakozás az Európai Unióhoz: iparjogvédelmi hatások az egészségiparban Ficsor Mihály.
Deli Zsófia, Pálfi Ágnes
Politikai rendszerek típusai II. Állam és kormányformák
Csáki Zoltán Országos Széchényi Könyvtár Digitális folyóiratok tartalomjegyzékeinek feldolgozása az OSZK-ban (EPAX projekt) NETWORKSHOP 2008.
Záróelőadás Előadó: Dr .Marinovich Endre
alkotmány – állam- és kormányformák
Összehasonlító gazdaságtan
Gazdaságprognózis Dr. Vértes András elnök
A Magyar Honvédség részvétele NATO missziókban
FORRADALMAK MAGYARORSZÁGON 1918–1919
Az AQUAPOL együttműködési hálózatot 2003-ban, az Európai Unió támogatásával hozták létre Hollandia, Belgium és Németország.
Európai Vegyipari Szociális Párbeszéd Bizottság Balatonszemes.
Szent Koronát Szolgálók Szövetsége Szent Korona alapú jogrendszer Alaptörvény - vázlat Alaptörvényvázlat.
Szent Koronát Szolgálók Szövetsége Szent Korona alapú jogrendszer „Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. főtörvény.
Szent Koronát Szolgálók Szövetsége Szent Korona alapú jogrendszer Alaptörvény szintű főtörvények.
Az Alkotmánybíróság.
Mi történik az euróval? Dr. Mellár Tamás, egyetemi tanár.
Az Európai Unió regionális politikája
Dolgozatkérdések az állam általános jellemzőihez.
Az Arab Liga és az Iszlám Tanács
AZ EURÓPAI UNIÓ.  AZ EU VILÁGGAZDASÁGI SZEREPKÖRE MAGAS SZINTŰ INTEGRÁCIÓ, GAZDASÁGI, MONETÁRIS UNIÓMAGAS SZINTŰ INTEGRÁCIÓ, GAZDASÁGI, MONETÁRIS UNIÓ.
KÖZSZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSE, SZERVEZÉSE Általános Vállalkozási Főiskola III. évfolyam 2008/2009. tanév 3. Az Európai Unió politikái.
AMIT SZENTKORONA A MÁNAK ÜZEN PROF. DR. DR. VASS CSABA.
A szocialista kori gazdasági szervek típusai és jellemzői 15. foglalkozás április 29.
Államhatárok a Kárpát - medencében Hajdú Zoltán MTA RKK Pécs.
Európa regionális földrajza
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 2. sz. oktatási kérdés anyagából Nem Háborús Műveletek 1. Emlékszik még a világháboruk megdöbbető adataira, melyik a helyes a, - 1.
Az államosodás és a közigazgatási térfelosztás kérdései a Balkánon 1990 után Hajdú Zoltán tudományos tanácsadó, MTA RKK DTI Pécs
Közigazgatási Jog 4. Európai Közigazgatás, 11. előadás november 23. Témakörök: 5. Az EU jogrendszerének közigazgatási alapjai 5.1. Az EU jogrendszerének.
Közigazgatási Jog 4 Európai Közigazgatás, 5. előadás október Az Európai Unió területi-helyi közigazgatása 3.1. Regionalizmus az EU-ban integráció.
Az Észak-Balkán és a Kárpát-medence közös államhatárairól Hajdú Zoltán MTA RKK Pécs.
SZUDÁN A DARFÚRI KONFLIKTUS OKAI ÉS NEMZETKÖZI VONATKOZÁSAI Rémai Dániel 2007 Minden jog fenntartva!
Tankötelezettségi korhatárok nemzetközi összehasonlításban
A jugoszláv szocializmus sajátosságai
Szerbia – Szerb Köztársaság
Rendszerváltás Diktatórikus államberendezkedés demokráciává alakul Magyarországon ezt a folyamatot rendszerváltásnak nevezzük. Magántulajdon Hosszú,
A kommunista diktatúrák
Újdonságok az NIIF VoIP szolgáltatásában
Európán kívüli világ.
A HIDEGHÁBORÚ VÉGE.
4. Az Alkotmány.
Az EU intézményrendszere
Bevezetés a jog- és államtudományokba
A kormányzati rendszerek
A REGIONÁLIS INTEGRÁCIÓK
A politikai rendszerek tipológiája I.
1. A BALKÁN- FÉLSZIGET.
AZ EURÓPAI UNIÓ TÖRTÉNETE, INTÉZMÉNYEI
Út a háború felé. A fasizmus térhódítása 1930-as években a fasiszta országok térhódítása jellemző. Japán elfoglalja Kínát, Mandzsúriát. Olaszország Abesszíniát.
Előadás másolata:

1)A SZÖVETSÉGI ÁLLAMBERENDEZÉS ORSZÁGUNKBAN V.rész A LEGÚJABB KORI HAZAI ALKOTMÁNYOSSÁG ÉS ÁLLAMISÁG TÖRTÉNETE

AZ ÁLLAMBERENDEZÉS FAJTÁI  Nagybritannia, Spanyolország, Kina, Japán, Szerbia unitáris államok  Németország, Ausztria, Kanada, USA szövetségi államok  Manapság csak Svájc neve konföderáció  Az európai államok az Európai Unió tagjai

AZ ÁLLAMBERENDEZÉS FAJTÁI 1)UNITÁRIS ÁLLAM 2)SZÖVETSÉGI Á. 3)KONFÖDERÁCIÓ 4)UNIÓ (ÁLLAMOK SZÖVETSÉGE) RÉSZEK ÖNÁLLÓSÁGA: RÉSZEK ÖNÁLLÓSÁGA: 0 100

1)AZ UNITÁRIS ÁLLAM  EGYSÉGES ÁLLAM  AZ ÁLLAMHATALMAT A KÖZPONTI ÁLLAMI SZERVEK GYAKOROLJÁK  AZ ORSZÁG AUTONÓM RÉSZ- EGYSÉGEINEK NINCS ÁLLAMISÁGUK KÖZPONTI ÁLLAMHATALOM AUTONÓM TARTOMÁNY

2)A SZÖVETSÉGI ÁLLAM  FÖDERATIV ÁLLAM  ITT KÉTSZINTŰ ÁLLAMISÁGRÓL BESZÉLHETÜNK  A SZÖVETSÉG SZUVERENITÁSA MAGASABB SZINTŰ A TAGÁLLAMOK IS RENDELKEZNEK ÁLLAMISÁGGAL SZÖVETSÉGI ÁLLAMI SZERVEK TAGÁLLAMOK FÖDERÁCIÓ ALKOTMÁNY

3)A KONFÖDERÁCIÓ  A KONFÖDERÁCIÓ LAZÁBB ÁLLAMFORMA, ÁLLAMSZÓVETSÉG  A TÖRTÉNELEM FOLYAMÁN LÉTEZTEK ÁLLAMSZÖVETSÉGEK DE MA EGYEDÜL CSAK SVÁJCOT NEVEZIK IGY NEMZETKÖZI SZERZŐDÉS

4)AZ UNIÓ  AZ UNIÓ NEM ÁLLAMFORMA, HANEM FÜGGETLEN ÁLLAMOK SZÖVETSÉGE AMELY BIZONYOS KÖZÖS CÉLOK MEGVALÓSITÁSA MIATT JÖTT LÉTRE EU FDGB

A SZÖVETSÉGI ÁLLAM  FENNMARADÁSÁNAK FELTÉTELEI : 1)ÖNKÉNTES MEGALAKULÁS 2)KÖZÖS HOSZÚTÁVÚ ÉRDEKEK 3)N. ÁTHIDALHATATLAN KÜLÖNBSÉG 4)KOMPROMISSZUMKÉSZSÉG 5)DEMOKRATIKUS VISZONYOK 6)VÁLTOZÓKÉSZSÉG

A YU SZÖVETSÉGI ÁLLAM  LÉTREJÖTTE ( 1943 – 1950 ) -REFORMJAI (1950 – 1974 ) -SZÉTHULLÁSA (1974 – 1990 ) -ÁTALAKULÁSA ( 1990 – 1992 ) SZ H BH CG M SZ JSZSZK

1) YU MEGALAKULÁSA  1943.XI.29AZ AVNOJ II. GYŰLÉSE  1944.XI.BEOGRÁDI SZKUPSTINA  1945.TERÜLETE NÉGYZETKM  JSZNK-FNRJ ALKOTMÁNYA  SZERBIA ALKOTMÁNYA  INFORMBÜRÓ HATÁROZATA  AZ ÖNIGAZGATÁS

2) YU REFORMJAI  1950 – ÖNIGAZGATÁS BEVEZETÉSE  KÖZVITA AZ ALKOTM.  1963 – A JSZSZK I. ALKOTMÁNYA  1967 – 1974 (XLII) 42 A.MODOSITÁS  1974 – A JSZSZK II. ALKOTMÁNYA  A REFORMOK A SZÖVETSÉGI KÖTELÉK LAZULÁSÁHOZ VEZETTEK

3) YU SZÉTHULLÁSA  1980 – TITO ELNÖK HALÁLA  1989 – ig 47 (XLVII) A. MÓDOSITÁS  KÜZDELEM SZERBIA EGYSÉGÉÉRT  ÖSSZETŰZÉSEK A SZÖVETSÉGBEN  A KOM. PÁRT SZÉTESÉSE  ELSŐ TÖBBPÁRTI VÁLASZTÁSOK  AZ ELLENZÉK GYŐZÖTT (4 + 2 )

4)A YU ÁTALAKULÁSA  1990 – SZERBIA ALKOTMÁNYA  A KÖZTÁRSASÁGOK ALKOTMÁNYAI  1991 – ELHAGYJÁK JUGOSZLÁVIÁT  FEGYVERES POLGÁRHÁBORÚ SZ – H  1992 –POLGÁRHÁBORÚ BOSZNIÁBAN  1992 – CRNA GORA ALKOTMÁNYA  1992 – ZSABLJÁKI ALKOTMÁNY SRJ

A „KIS JUGOSZLÁVIA”  A YU SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG  SZCG ÁLLAMKÖ ZÖSSÉG  1992 – ALKOTMÁNY  1992 – EMBARGÓ  1999 – SZANKCIÓK  2000 – FORDULAT  2003 –A SZCG ÁLLAMKÖZÖSSÉG  SZÉTHULLÁS SZERBIA MONTENEGRÓ