Nincs béke a Duna mentén 88. Nincs béke a Duna mentén A 6. és a középiskola 2. osztályában használható Dr. Mészáros Zoltán

Az oszmánok megjelnése és balkáni sikereik Oszmán, a szeldzsuk török világ romjain kezdte el birodalmának építését. I. Murád 1361-ben a Balkánon is szilárd támaszt épített ki, Erdiné elfoglalásával. 1371-ben a maricai csatában legyőzi a hanyatló szerb birodalom déli részeit. 1389-ben az egykori szerb birodalom északibb nagyurait és szövetségeseit győzi le. 1396. A három részre szakadt Bulgária utolsó része is oszmán uralom alá kerül. 1439-ben megszünteti a szerb despoták (deszpotész) államát, amelyet Hunyadi János sikeres hadjárata után felújítanak, de 1459-ben végleg legyőzik. 1463. Bosznia legyőzése 1482. Hercegovina bukása 1496. a Crnojevićok területeinek meghódítása

Belgrád ostroma 1521

Galambóc, amelyet még 1427-ben megszereztek az Oszmánok

Magyarország védelemi erőfeszítései Az oszmánokkal először Nagy Lajos került konfliktusba. Zsigmond kezdte komolyan kiépíteni az ellenük hatásos védelmi rendszert. Az Oszmán Birodalom és Magyarország közötti határ Moldvától és Havasalföldtől egészen a dalmát városokig terjedt. Hunyadi János volt az első hadvezér, aki több alkalommal is legyőzi őket. Legnagyobb sikere Nándorfehérvár megvédése 1456-ban. 1459 – 1464 a török lendület alábbhagyott, és a határvonal néhány évtizedre megmerevedett. A törökök igyekeztek megszilárdítani hatalmukat a XV. század folyamán elfoglalt balkáni államokban.

Mátyás király (1458–1490) , és védelmi erőfeszítései Mátyás király rendezte az ország belső viszonyait, a védelem megszervezése volt a fő célja. Akár Zsigmond ő is a szövetségi rendszer és a végvárak kiépítésében bízott, és nyugati szövetségeseket keresett. A szerbek közül Vuk Grgurević despota, Vladislav Kosača, a Jakšić fivérek, Miloš Belmužević álltak a szolgálatába. Ő maga általában nem megy a török ellen harcolni, de a háborúhoz szükséges pénzről (Szilézia, Csehország és Ausztria elleni háborúk), és zsoldoshadseregről (Fekete sereg, Kinizsi Pál) gondoskodik. 1475. Šabacon (Szabács) megszerzése (Az oszmánok onnan veszélyeztették Szerémséget). II. Mohamed Ázsiában háborúzott. A harcokban egy havasalföldi segédegység is részt vett. A magyar csapatok bevették Šabacot, majd ostrom alá vették Smederevót ( Szendrő ). Ez után több boszniai várost is elfoglalt és megsarcoltak (Srebrnica, Zvornik). Boszniában maga Mátyás király vezette hadait 1480 őszén. Ideiglenesen Szarajevót is elfoglalta és felperzselte, a király parancsnokai pedig, akik között szerb főurak is voltak, egészen Kruševacig előrenyomultak, majd visszavonulóban mintegy 60 000 szerbet hoztak magukkal, akiket Bánátban telepítettek le. A következő évben, amikor a szultán halála miatt Törökország nehéz helyzetbe került, Mátyás újabb hadjáratot indított, amely hasonló eredményekkel járt, mint az előző. Mohamed utóda, II. Bajazid egy ideig hajlandóságot mutatott rá hogy visszállítsa szerb despotaságot. Mátyás uralkodásának utolsó éveiben felújították a három évre szóló fegyverszünetet, amely megtiltotta egymás területének a pusztítását, lehetővé tette a kereskedelmet és az emberek szabad mozgását. A harcok azonban kiújultak Mátyás halála után, valamint a XVI. század elején.

Havasalföld és Moldva az oszmán hódítások idején Amikor Bulgária török uralom alá került, Havasalföld lett az oszmánok következő célpontja. A Duna torkolatánál lévő várak megszerzése után Moldvát is közvetlenül fenyegették. Először Havasalföld vajdái lettek a török szultán tributáriusaivá (adófizetők), majd a XV. század második felében Moldva is adófizetésre kényszerült. A havasalföldi vajdák is vazallusai voltak a magyar királynak és a török szultánnak egyaránt.

Havasalföld, a mai politikai keretekben

A történeti Moldva

Havasalföl és Moldova oszmán uralom alatt A háborúk idején, mint amilyen az 1443 – as, 1444 – es és az 1448 – as volt, a havasalföldi harcosok is fegyvert fogtak a törökök ellen. Szerbia eleste 1459 után Havasalföld került sorra, 1462–ben nagy hadjáratot indított ellene II. Mohamed szultán. Vlad havasalföldi vajda vereséget mért a szultán vezírére, de alul maradt a szultánnal szemben. A főváros török kézre került, a vajda székébe Szép Radult ültették, Vlad pedig Magyarországra menekült. Ez a háború után sem vált azonban Havasalföld az Oszmán Birodalom részévé, mint ahogyan az a Dunától délre elterülő délszláv országokkal történt. Moldvát István vajda (1457–1504) uralkodása idején érte támadás. 1475 januárjában a vajda legyőzte a török sereget, de a következő esztendőben maga a szultán vezette csapatait. István vajda serege júliusban vereséget szenvedett. Moldva megőrizte belső önállóságát és fejlődésének folyamatosságát.

A horvátországi helyzet Bosznia eleste után gyakorivá váltak a török betörések Horvátország területére. A határ megszilárdult, de nem lehetett megakadályozni kisebb török csapatok betöréséit. 1469 és 1483 között a török portyázó csapatok minden évben eljutottak Szlovéniáig, és ott is raboltak. A horvát területek védeleme a horvát bánokra hárult, akiknek nem volt hozzá elegendő erejük. A horvát nemesek több portyázó török sereget szétvertek, több alkalommal maguk is be – betörtek török területre.

A krbavai csata Amikor egy nagyobb török portyázó sereg behatolt Horvátországon keresztül Stájerorszégba, Derencsényi Imre (Emerik Derenčin) horvát bán sereget állított azzal a céllal, hogy bevárja és megsemmisítse a visszatérő török csapatokat. A Krbavai – mezőn, Udbina közelében zajlott le a csata 1493 – ban. A bán súlyos vereséget szenvedett, és a nemesség java része elesett. Ez után vereség Horvátországot ki volt szolgáltatva az oszmán támadásoknak.

Belgrád és Szerémség elfoglalása I. Szulejmán (1520–1566) tehetséges és ambiciózus uralkodó volt. (Egy másik számozás értelmében II.) Magyarországgal szemben sikereket akart elérni. 1521–ben hatalmas sereget indított Magyarország ellen. Először Šabacot támadta meg, majd a sereg egy részét Belgrád / Nándorfehérvár alá küldte. Belgrád védői hősi ellenállás után 1521. augusztus 29–én megadták magukat. Az itt talált szerb lakosságot a törökök Isztambul környékére telepítették. A magyarok az észlelt gyengeségek ellenére sem változtattak a védelmi rendszeren, később teljesen kiürült a királyi kincstár.

I. Szulejmán

A mohácsi csata előzményei A Magyarország elleni újabb hadjáratra 1526– ban került sor. Magyarország nem készült fel a nagy háborúra. A törökellenes stratégiával baj volt, mert meg sem tudták fogalmazni, hogy mit kéne ellenük tenni. A kisebb városok és várak elfoglalása után a török katonaság átkelt a Dráván. Közben a magyar sereg nagyon lassan gyülekezett, és túl gyenge volt. A csata taktikai értelemben sem volt rendesen átgondolva. Mivel II. Lajos király fiatal és tapasztalatlan volt, a sereget tapasztalt hadvezérek vezették, élükön Tomori Pál érsekkel és hadvezérrel.

A mohácsi csata egy korabeli oszmán ábrázoláson

A mohácsi csata 1526. augusztus 29–én ütközött meg egymással a két sereg a Mohácstól kissé délebbre fekvő lankás területen. A szultán bevonult Budára, elfoglalta a királyi palotát, de nem maradt ott, hanem vissavonulóban átkelt a Dunán, és Belgrádig végigpusztította az országot. A magyarok súlyos vereséget szenvedtek. Életét vesztette a király, elesett Tomori Pál és sok főnemes.

A mohácsi csata következményei Az ország nemessége megoszlott a két trónkövetelő között: Habsburg Ferdinánd és Zápolya János között. Mindkettőjüket a nemesség hozzá hű része meg is választotta királyának. Ebben a megosztottságban a szerbek is részt vettek. Jovan Nenad, a „Fekete Ember” cárnak kiáltva ki magát. Háború kezdődik az ország felleti uralom megszerzéséért Habsburg Ferdinánd és Zápolya János között. Az utolsó szerb despota Pavle Bakić (Bakics Pál) volt, birtokokat kapott magyarországon. Megbecsülték mint jó hadvezért és a törökországi állapotok jó ismerőjét. A két uralkodójelölt megegyezett a hatalom megosztásában. Az erdélyi fejedelemség létrejötte 1541-ben. 1541-ben Buda is elveszik. Az ország tartósan három részre oszlik, a királyi Magyarország az álami tradíciók folytatója, Erdély az Oszmánoktól függőfejedelemség lesz, magyarország déli és középső részén az oszmánok tartományokat (vilajet) szerveznek.

További háborúk az Oszmánokkal Magyarország koraújkori története változatos lesz. Az ország sorsát a Habsburgok és az Oszmánok közötti harc döntően befolyásolja. Az ország három ill. egyes időszakokban négy részre oszlik, amelyeknek a története más erőterekben folyik, noha sok tekintetben összefüg.

Nincs béke a Duna mentén 1526 után újabb háborúk következnek Nagyjából a tizenötéves háborúig, az Oszmánok a kezdeményezőbbek, hogy a Nagy Bécsi háborúig megváltozzanak az erőviszonyok. 1699 után az Oszmánok már nem képesek fenntartani fölényüket. 1718-tól egyre alárendeltebb helyzetben vannak, főleg azért mert mint erős ellenfél az Oroszok is fellépnek. Az utolsó nagy Habsburg-Oszmán háború 1791-ben ért véget. Ez után az Oszmán birodalom gyorsuló ütemben hanyatlik, és mind erősebb belső lázadások rázzák meg.

Felhasznált irodalom Romsics Ignác (szerk): Magyarország története. Akadémiai kiadó, Budapest, 2007. Rade Mihaljčić: Történelem az általános iskolák hatodik osztálya számára. Zavod za udžbenike, Beograd, 2003. (A magyarokra vonatkozó rész szerzője Dr. Csehák Kálmán) Sima Ćirković: Történelem az általanos és társadalmi-nyelvi gimnáziumok 2. osztálya számára Képek: Belgrád ostroma 1521: http://www.arhiv-beograda.org/english/fonds.html Galambóc: http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Golubac.JPG&filetimestamp=20071115123628 Havasalföld: http://en.wikipedia.org/wiki/File:Walachia_(1).svg Moldova: http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Moldva.gif&filetimestamp=20060202000642 I. Szulejmán: http://en.wikipedia.org/wiki/File:TheTurkishEmperorSuleiman.jpg A mohácsi csata: http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Battle_of_Moh%C3%A1cs,_Turkish_miniature.jpg&filetimestamp=20080227000829