A romák egészségügyi állapota

A teljes népesség és a roma népesség kormegoszlása, 1999 Forrás: Hablicsek L: A roma népesség demográfiai jellemzői, kísérleti előszámítás 2050-ig. KSH Népességtudományi Intézet Bp., 1999.

Állapot-, mód- és okhatározók. A romák Babusik F. Állapot-, mód- és okhatározók. A romák egészségi állapota és az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférése – I. rész Beszélő, 2004 (10).

Kormegoszlás – egészségi állapot A roma népesség várható élettartama, korösszetétele, illetve az egy főre jutó élveszületések száma összefüggő rendszert alkot. A roma népesség rövidebb átlagos élettartama, ezen belül az idősebb korosztályoknak a többségi társadalomhoz képest alacsonyabb aránya közvetlen függvénye a romák egészségügyi mutatóinak. Babusik F.: Állapot-, mód- és okhatározók. A romák egészségi állapota és az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférése. Beszélő, 2004 (10).

A kutatás módszere Az adatfelvétel során 1200 háztartást kerestünk fel kérdezőbiztosok segítségével. Az adatok a 19 éves kor feletti roma népességet reprezentálják valós területi és életkor szerinti eloszlásban, ± 2,5%-os hibahatár mellett.

A romák körében előforduló betegségek felmérése A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2002 folyamán végzett kutatásunk alkalmával dolgoztuk ki azt a módszertant, amely lehetővé tette a bevallott betegségek adatainak ellenőrzését, és ezt a módszertanilag újdonságnak számító eljárást alkalmaztuk országos kutatásunk során. Babusik F.: Állapot-, mód- és okhatározók. A romák egészségi állapota és az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférése. Beszélő, 2004 (10).

A romák körében előforduló betegségek felmérése A felkeresett háztartásokban a megkérdezettek beszámoltak arról, hogy bizonyos betegségeikről tudnak-e, illetve milyen ellátási szinten kezelték őket az adott betegséggel. Kizárólag fő belgyógyászati betegségkategóriákkal foglalkoztunk . A kérdezettek által bevallott betegségek valóságosságának kontrolljára kialakított módszer a következő volt. Kidolgoztunk egy tünetekből álló listát, amely tünetek bizonyos előfordulási kombinációi (szindrómák) olyan betegségek meglétére utalnak a populációban, amelyek a KSH adataival, valamint a kérdőíven bevallott betegségekkel összehasonlíthatók. A tünetekre vonatkozóan általános, illetve betegségspecifikus kérdéseket gyűjtöttünk össze.

A roma populációban és az átlag populációban előforduló bizonyos betegségek gyakorisága Babusik F.: Állapot-, mód- és okhatározók. A romák egészségi állapota és az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférése. Beszélő, 2004 (10).

Az adatok validitása Biztonsággal állíthatjuk (r= 0,77), hogy a kérdezettek nem vallottak be több betegséget, mint a valós arány. A halláskárosodás, illetve a pajzsmirigybetegségek azok a csoportok, amelyek esetén a tünetekből számolt gyakoriság jóval felette van a bevallott betegséggyakoriságnak; ennek azonban az lehet az oka, hogy e betegségek esetében jóval ritkábban fordulnak orvoshoz.

Az egyes betegségarányok (%), valamint a roma népesség felülreprezentáltsága (szorzó) egyes betegségcsoportokban   Teljes népesség Romák Szorzó Vakság, csökkentlátás 0,9 13,3 15,5 Vashiányos anémia 13,4 14,7 Tbc, tüdocsúcshurut, gümőkor 0,3 3,8 12,9 Süketség, csökkent hallás 0,8 6,1 7,4 Asztma 1,4 9,3 6,6 Gyomor-, nyombél-, gastrojejunális fekély 3,0 17,1 5,7 Deformáló hátgerinc-elváltozások 2,2 8,9 4,1 Pajzsmirigybetegségek 4,0 2,8 Ischaemiás szívbetegségek 8,6 16,4 1,9 Daganatos betegség 2,0 3,4 1,8

Az egyes betegségarányok (%), valamint a roma népesség felülreprezentáltsága (szorzó) egyes betegségcsoportokban   Teljes népesség Romák Szorzó Átmeneti agyi keringészavarok 1,5 2,5 1,6 Spondylopathiák (gerincbetegségek) 6,6 9,7 Csontritkulás 3,3 4,5 1,4 Idült alsó légúti betegségek 3,5 4,3 1,2 Pszichoaktív szerek okozta mentális és viselkedési zavarok 1,0 1,1 Hipertónia 22,0 21,0 Diabetes mellitus 5,8 5,2 0,9 A máj betegségei 2,3 0,7 Cerebrovascularis betegségek 2,9 1,7 0,6 Mentális és viselkedési zavarok (nem organikus) 14,1

A roma populációban és az átlag populációban előforduló bizonyos betegségek gyakorisága (2004) Az adatok elemzése nyomán tudjuk, hogy a 19 éves kor feletti roma népesség 66,3%-a szenved valamilyen betegségben, 16,1% -a egynél több betegségben, illetve 23% egyszerre három vagy több betegségben. A vizsgált húsz belgyógyászati betegségcsoport közül tízben a romák betegségaránya legalább a kétszerese a teljes népességének, hatban több mint ötszöröse és háromban több mint tízszerese.

A roma populációban és az átlag populációban előforduló bizonyos betegségek gyakorisága (2004) Noha a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kutatás eredményei már előrevetítették, az országos adatok igazolják, hogy a roma népesség számtalan betegségcsoport esetében a teljes népességhez képest igen magas arányban beteg; e betegségcsoportok együttes és magas előfordulási gyakorisága is indokolhatja a romák rövidebb átlagos életkorát.

A roma populációban és az átlag populációban előforduló bizonyos betegségek gyakorisága A roma népesség szociális-gazdasági helyzetét jellemző adatokból tudjuk, hogy a rokkantnyugdíjasok aránya már a 35–48 évesek korcsoportjában – tehát a relatíve fiatalok között – is igen magas. Mivel kézenfekvő, hogy a romák között fellelhető magas betegségarányok közvetlen következménye a leszázalékolás, ezért fontos volt megvizsgálni, hogy mely betegségek vezetnek elsődlegesen a megváltozott munkaképességhez.

Az egyes betegségcsoportokra vonatkozó indexek: a munkanélküliek/aktív dolgozók arányának hányadosa, a megváltozott munkaképességűek (rokkantnyugdíjasok) és a teljes átlag hányadosa, valamint a rokkantnyugdíjasokra vonatkozó varianciaanalízis beta értékei   Munkanélküli/aktív hányados Rokkant nyugdíjas/átlag hányados ANOVA beta Tbc, tüdőcsúcshurut, gümőkór 2,6 3,4 0,21 Daganatos betegség 0,8 1,9 0,07 Vashiányos anémia 1,1 1,6 0,09 Pajzsmirigybetegségek 1,2 2,0 0,08 Diabetes mellitus 0,4 2,3 0,13 Pszichoaktív szerek okozta mentális és viselkedési zavarok 1,3 0,06 Mentális és viselkedési zavarok (nem szervi) 2,1 2,4 0,24 Átmeneti agyi keringészavarok 5,1 0,28 Vakság, csökkentlátás 0,5 0,22 Süketség, csökkent hallás 0,14

Az egyes betegségcsoportokra vonatkozó indexek: a munkanélküliek/aktív dolgozók arányának hányadosa, a megváltozott munkaképességűek (rokkantnyugdíjasok) és a teljes átlag hányadosa, valamint a rokkantnyugdíjasokra vonatkozó varianciaanalízis beta értékei   Munkanélküli/aktív hányados Rokkant nyugdíjas/átlag hányados ANOVA beta Hipertónia 0,8 2,0 0,23 Ischaemiás szívbetegségek 1,1 2,7 0,31 Cerebrovascularis betegségek 3,4 0,13 Idült alsó légúti betegségek 0,5 3,2 0,20 Asztma 2,4 0,19 Gyomor-, nyombél-, gastrojejunális fekély 0,02 A máj betegségei 2,5 0,08 Deformáló hátgerinc-elváltozások 0,6 1,3 0,04 (Spondylopathiák) gerincbetegség 0,7 Csontritkulás 4,4

Az egy főre eső nettó megélhetés forintértéke az adott betegségben szenvedőknél/nem szenvedőknél, valamint az eltérés mértéke   Nem beteg Beteg Eltérés Tbc, tüdőcsúcshurut, gümőkór 21603 15404 -6199 Daganatos betegség 21490 18817 -2673 Vashiányos anémia 21719 18927 -2792 Pajzsmirigybetegségek 21766 11125 -10641 Diabetes mellitus 21314 22787 1473 Pszichoaktív szerek okozta mentális és viselkedési zavarok 21363 24634 3271 Mentális és viselkedési zavarok (nem organikus) 22207 16165 -6042 Átmeneti agyi keringészavarok 21528 15810 -5718 Vakság, csökkentlátás 21408 21334 -74 Süketség, csökkent hallás 21782 14964 -6818

Az egy főre eső nettó megélhetés forintértéke az adott betegségben szenvedőknél/nem szenvedőknél, valamint az eltérés mértéke   Nem beteg Beteg Eltérés Hipertónia 21540 20824 -716 Ischaemiás szívbetegségek 22173 17249 -4924 Cerebrovascularis betegségek 21490 14875 -6615 Idült alsó légúti betegségek 21337 22680 1343 Asztma 21204 23126 1922 Gyomor-, nyombél-, gastrojejunális fekély 20559 25707 5148 A máj betegségei 21425 19892 -1533 Deformáló hátgerinc-elváltozások 21095 24438 3343 (Spondylopathiák) gerincbetegség 21576 19800 -1776 Csontritkulás 21392 21538 146

Az egy főre eső nettó megélhetés forintértéke az adott betegségben szenvedőknél/nem szenvedőknél, valamint az eltérés mértéke Az adott betegségcsoportra nézve beteg/nem beteg populáció közötti eltérés mértéke jól mutatja, hogy mely betegségek gyakoriságát növeli a szegénység, mely esetben indifferens, illetve mely betegségek jelentkeznek paradox módon a viszonylag jobb életnívó mellett. Tipikusan ilyen a diabétesz, vagyis cukorbetegség, amely a relatíve – tehát a saját csoport átlagához mérve – jobb életnívón élők sajátja.

Az egy főre eső nettó megélhetés forintértéke az adott betegségben szenvedőknél/nem szenvedőknél, valamint az eltérés mértéke Néhány betegségcsoport esetén a családban egy főre jutó nettó megélhetés mértéke magasabb; ilyen pl. a gyomor-, nyombél-, és gastrojejunális fekély. Az elemzés azt mutatja, hogy a magasabban iskolázottak, illetve az erős kapcsolati hálóval rendelkezők között ugyancsak magasabb arányban jelentkeznek a fekélyes megbetegedések. A betegségek csoportjában két speciálisan „ellentétes módon viselkedőt” is találunk: a drogok okozta, illetve a nem organikus eredetű mentális és viselkedészavarokat. Az előbbi a magasabb, míg az utóbbi a jóval alacsonyabb anyagi nívón élők körében reprezentált felül.

Szociális kapcsolatok és a megbetegedések közötti kapcsolat Az extra erős szociális kapcsolati hálóval rendelkezők között a droghasználat során megbetegedettek aránya kétszerese az átlagnak, míg az elszigeteltség nem „kedvez” ennek a betegségnek. A kapcsolati vákuummal jellemezhetők körében a nem organikus eredetű mentális megbetegedések aránya átlag feletti, míg az extra erős kapcsolati háló, úgy látszik, megvéd az ilyen megbetegedésektől.

Születésszabályozás Jellemző sztereotípia a többségi társadalom körében, hogy „túl magas a romák gyerekszáma”, illetve „nem törődnek eleget a fogamzásgátlással”. A családok magas gyerekszáma (amely korántsem tipikus jelenség) alacsonyabb életszínvonallal jár együtt, a családok nem „járnak jól” anyagilag, a gyerekek utáni támogatások nem fedezik a kieső jövedelmeket.

Egyes fogamzásgátlási eszközökhöz és eljárásokhoz való viszony, a nők %-ban, korcsoportonként Forrás: Babusik F.: A SZEGÉNYSÉG CSAPDÁJÁBAN. CIGÁNYOK MAGYARORSZÁGON – SZOCIÁLIS- GAZDASÁGI HELYZET, EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT, SZOCIÁLIS, ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS. Delphoi Consulting, Bp., 2004.

Születésszabályozás Azok aránya, akik nem gátolják a fogamzást, életkori csoportok szerint növekszik, de a nem védekezők aránya még 44 éves korig is igen alacsony mértékű, mindössze 4,2%. Az adatok azt mutatják, hogy a fogamzásgátló tabletták használatának aránya a fiatalabbaknál lényegesen magasabb: a 19–24 évesek korcsoportjában 54,6%, a 25–34 évesek között 46,2% használ hormonális készítményt, míg a 35–44 évesek között már csak 30,6%.

Születésszabályozás Gumióvszert lényegesen kevesebben használnak, mint megszakításos módszert – ez utóbbival a 19–24 évesek korcsoportjának közel ötöde, 19% él, a 35–44 évesek korcsoportjának pedig közel harmada, 29,2%. A gumióvszert használó nők aránya ezzel szemben 3 és 12% között mozog, míg a naptári módszer használata, nehezen kontrollálható mivolta okán, még ennél is ritkább. Spirált a még nem gyerekes nők esetén lényegesen ritkábban, kivételes esetekben alkalmaznak, míg gyerekszülés után jóval gyakrabban.

Születésszabályozás Semmilyen eszközt nem használ az általános iskolát be nem fejezett nők 18,1%-a. A 19–55 éves korcsoportban a nők 28,7%-a nem fejezte be az általános iskolát, tehát e korcsoportban a nők összesen 5,2%-a nem használ semmilyen fogamzásgátló eljárást. A fogamzásgátló tabletták használata, mint eredményes eljárás, az iskolai végzettség függvényében gyakoribb – míg a mindössze általános iskolát végzett nők 38,7%-a , addig az érettségizettek 60,1%-a használ hormonális készítményt. a 19–55 éves korú roma nők összesen 15,5%-a azért nem használ fogamzásgátló tablettát, mert nincs rá pénze.

Az abortuszok számának eloszlása a 19 éves kor feletti roma nők körében, korcsoportonként (%) 2003 Az abortuszok száma Eloszlás 19–24 25–34 35–44 45–54 55–64 65–74 75– Nem volt 46,3 63,1 43,3 35,7 53,1 37,0 41,2 40,3 1 22,6 17,8 26,1 33,2 14,2 14,1 7,8 0,8 2–3 17,3 10,7 21,2 20,0 22,5 8,7 17,2 4–9 13,8 8,4 9,4 11,1 10,2 40,2 33,8 58,0 Egynél több volt 31,1 19,1 30,6 32,7 48,9 51,0 58,9

Az egyes fogamzásgátlókat használók eloszlása az abortuszok száma szerint (%) 2003   Az abortuszok száma Mit használ? Nem volt 1 2–3 4–9 Semmit 75,9 2,5 10,1 11,5 Fogamzásgátlót 54,8 27,8 15,0 2,4 Pesszáriumot 100,0 Spirált 46,0 25,0 28,1 0,9 Gumióvszert 34,2 40,9 24,9 Naptári módszert 27,0 13,8 44,9 14,3 Megszakítást 19,5 45,5 7,3 Felváltva többfélét 76,1 13,6 10,3

A háttéradatok, a fogamzásgátlási szokások, az abortuszok, illetve a gyerekek számának adatai, valamint az anyagi helyzet együttes értékelése A gyerekeik számát nem a védekezés hiánya, hanem demográfiai kérdések határozzák meg; A roma nők védekeznek a nem kívánt terhesség ellen; A legbiztonságosabb fogamzásgátló eljárást, a tabletták használatát nagyobb arányban az anyagi helyzet, a szegénység akadályozza, ezt követi az elszenvedett betegségek száma (minél valószínűbb, hogy egy roma nő beteg, annál valószínűbb, hogy nem használ fogamzásgátló tablettát;

A háttéradatok, a fogamzásgátlási szokások, az abortuszok, illetve a gyerekek számának adatai, valamint az anyagi helyzet együttes értékelése A kevésbé biztonságos eljárások használatának aránya az iskolai végzettség emelkedésével csökken, hasonlóan az abortuszok számához; A nem kívánt terhességet abortusz árán is elkerülik; Mindebből következően nem a gyerekek száma magas, hanem az abortuszoké.

A romák egészségügyi ellátáshoz való hozzáférése Az eredmények szerint minél szegregáltabb helyen él egy roma, annál kevésbé kap információkat. A felvilágosítás mértéke nem függ iskolai végzettségtől és anyagi helyzettől, viszont aki gettóban él, de jobb módú vagy iskolázottabb, az is alacsonyabb nívón kap információt. Babusik F.: Állapot-, mód-, és okhatározók. A romák egészségi állapota és az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférése – II. rész. Beszélő, 2004 (11).

Ügyeletben az ellátás megtagadása Forrás: Babusik F.: A SZEGÉNYSÉG CSAPDÁJÁBAN. CIGÁNYOK MAGYARORSZÁGON – SZOCIÁLIS- GAZDASÁGI HELYZET, EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT, SZOCIÁLIS, ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS. Delphoi Consulting, Bp., 2004.

Ügyeletben az ellátás megtagadása Forrás: Babusik F.: A SZEGÉNYSÉG CSAPDÁJÁBAN. CIGÁNYOK MAGYARORSZÁGON – SZOCIÁLIS- GAZDASÁGI HELYZET, EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT, SZOCIÁLIS, ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS. Delphoi Consulting, Bp., 2004.

A romák egészségügyi ellátáshoz való hozzáférése A nagyon zsúfolt körülmények között élő romák harmada tapasztalta már azt, hogy az ügyeletes orvos nem vonul ki ügyeleti időben. A beteg gyerekeknél a megtagadási arány 10-16 százalék. Abban az esetben, ha a romák egyszerre élnek gettóban és zsúfoltan, a helyzet még rosszabb, az esetek 40%-ban tapasztalták azt, hogy az ügyeletes orvos nem megy ki hozzájuk.

A háziorvosi rendelő szinten átélt cigányellenesség clusterei (%)   Eloszlás % Erős elfogadás 13,9 Erős cigányellenes 6,4 Cigányellenes 20,0 Nem diszkrimináló 32,9 Negatív affekt, nem diszkriminál 8,7 Diszkrimináló 18,1

A háziorvosi szinten megélt cigányellenesség, valamint az ügyeleti kivonulás megtagadásáról beszámolók aránya (%)   Megtagadás % Háziorvosi szint Felnőtt Gyermek Erős elfogadás 12,3 8,7 Erős cigányellenes 35,4 27,8 Cigányellenes 18,3 6,5 Nem diszkrimináló 21,6 10,9 Negatív affekt, nem diszkriminál 17,8 11,9 Diszkrimináló 25,7 14,8 Átlag 20,7 11,3

A háziorvosi szinten megélt cigányellenesség, valamint az ügyeleti kivonulás megtagadásáról beszámolók aránya Azok a romák, akik erős elfogadást élnek át, átlag alatt számolnak be a kivonulás megtagadásáról ügyeleti időben. Azok a romák, akik erősen cigányellenesnek tapasztalják a háziorvosi szint szereplőit, az átlag másfélszerese arányában számolnak be megtagadásról – felnőttek és gyerekek esetében egyaránt. Azok, akik diszkriminálónak élik át e szereplőket, ugyancsak átlag felett tapasztalnak megtagadást.

Cigányellenesség az egészségügyi ellátásban Érdekes módon a szegregált körülmények között vagy gettóban élő romák is hasonló arányban élnek át cigányellenességet, mint a nem szegregáltan élők, tehát az ilyen körülmények nem befolyásolják az egészségügyben érvényesülő rasszizmussal kapcsolatos tapasztalataikat. Tehát a romákat mint romákat különböztetik meg, és nem pl. szegénységük miatt.

Az előítéletesség hatása a betegre A romák valamivel több mint harmada az adatfelvétel évében volt tüdőszűrésen, közel 40% pedig az elmúlt három éven belül. 4-9 éve vagy még régebben vett részt vizsgálaton a 24,9%-uk. A nőgyógyászati szűrésen való részvételi arányok igen jónak mondhatók, a nők közel harmada a vizsgálat évében, több mint harmada pedig az elmúlt három évben volt ilyen szűrésen. A nőgyógyászati szűrés fontosságát a legfiatalabbak ismerik a legjobban, a 19–24 éves kor közötti roma nők 85 százaléka az adatfelvétel évében részt vett szűrésen.

Az előítéletesség hatása a betegre Az emlőrák-szűrésen való részvétel alacsonyabb szintű – az elmúlt három évben részt vettek aránya összesen 35,7%, és a legfiatalabbak között sem haladja meg a 37%-ot. A kor előrehaladtával a részvételi arány tovább csökken. Az iskolai végzettség hatása a szűréseken való részvételre a tüdőszűrés kivételével pozitív. Az egyes szűréseken való részvétel természetesen függ a hozzáféréstől, tehát településkategóriánként és a település mérete szerint változik.

Az előítéletesség hatása a betegre A tüdőszűrésen való részvétel azonban sajátos módon nem az egészségügyi intézményekkel legjobban ellátott fővárosban és megyei jogú városokban a legmagasabb (sőt, ezekben átlag alatti), hanem az 1300 lakos feletti községekben. A kétféle nőgyógyászati szűrésen való részvételt alig befolyásolja a település által meghatározott hozzáférés, magyarán, akinek az ilyen szűrés fontos kérdés, az beutazik a legközelebbi rendelőbe vagy kórházba.

Az előítéletesség hatása a betegre Azok, akik erősen cigányellenesnek érzik a szakrendelői, kórházi szint dolgozóit, szignifikánsan kisebb arányban vettek részt a vizsgálat évében tüdőszűrésen. A nőgyógyászati szűréseken való részvételt a diszkrimináció hiánya az átlag másfélszeresére emeli. Az erős vagy átlagos cigányellenesség 6,7 százalékos visszatartó hatást gyakorol, míg a diszkrimináció hiánya nagyon erős, 14 százalékos pozitív hatást.

Az előítéletesség hatása a betegre A tüdőszűréseken való részvétel mértékére a felsorolt három tényező közül a település jellege gyakorolja a legnagyobb, 26%-os hatást, az iskolázottság hatása 14%, az előítéletességé pedig 10%. A fogorvosnál történő megelőző vizsgálaton való részvételre a legnagyobb hatást az iskolázottság gyakorolja 26% mértékben, de a település jellege, valamint az ellátó személyzet részéről tapasztalt előítéletesség sem elhanyagolható mértékben befolyásolja (15-16%).

Az előítéletesség hatása a betegre A nőgyógyászati szűrésen való részvételnél ugyancsak az iskolázottság hatása a legerősebb (35%), és a település, valamint az előítéletesség közel azonos, 10-13%-os hatást mutat. Az emlőrák-szűrésen való részvétel mértékére ismét csak az iskolázottság hat a legerősebben (23%), viszont a település és a megtapasztalt előítéletesség hatása is erős, mindkettő 17%-ban hat.

Rizikók

Mennyire károsak az egészségre a felsoroltak? A válaszok %-ában   Dohányzás Zsíros ételek, túl sok kenyér vagy cukor Kevés mozgás Nedves lakás, vizes falak Munkanélküliség, kilátástalanság Nem 2,1 3,1 4,1 1,5 4,8 Alig 9,2 11,7 3,6 6,2 Közepesen 12,6 24,0 24,3 15,0 21,3 Eléggé 34,3 32,7 36,5 38,0 26,6 Teljes mértékben 47,9 31,0 23,4 41,9 41,1 Eléggé, teljes mértékben 82,2 63,7 59,9 79,9 67,7

Az egyes tényezőkre „eléggé, teljes mértékben” lehetőséget választók eloszlása iskolai végzettség szerint (%) Az „eléggé, teljes mértékben” arányai 8 osztálynál kevesebb Általános iskola Szakmunkásképző Összes érettségizett Diplomás Dohányzás 77,2 80,9 85,2 92,3 92,1 Zsíros ételek, túl sok kenyér vagy cukor 55,9 60,7 72,8 75,5 89,8 Kevés mozgás 54,7 54,2 68,7 73,3 Nedves lakás, vizes falak 75,6 79,8 81,7 87,4 92,6 Munkanélküliség, kilátástalanság 62,8 66,6 75,1 67,5 95,9

Összefoglalás Az adatok azt mutatják, hogy maguk a romák is tisztában vannak életmódjuk és szegénységük egészségkárosító hatásával, tehát nem a felvilágosító támogatásra, hanem iskolázottságra és munkahelyre, valamint egyenlő bánásmódra van szükségük az egészségesebb élet elérése érdekében.