Differenciál számítás

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Integritási tartományok
Advertisements

Események formális leírása, műveletek
A polinomalgebra elemei
A differenciálszámítás alkalmazásai
Algebrai struktúrák.
Elemi függvények deriváltja
Természetes számok 0, 1, 2, 3, ..., 24, 25, ..., 1231, 1232, ..., n, ...  = {0, 1, 2, 3, ..., n,...} a természetes számok halmaza Műveletek: összeadás.
Matematikai Analízis elemei
Függvények Egyenlőre csak valós-valós függvényekkel foglalkozunk.
Determinisztikus programok. Szintaxis: X : Pvalt program változók E : Kifkifejezések B : Lkiflogikai kifejezések C : Utsutasítások.
MI 2003/9 - 1 Alakfelismerés alapproblémája: adott objektumok egy halmaza, továbbá osztályok (kategóriák) egy halmaza. Feladatunk: az objektumokat - valamilyen.
Halmazok, műveletek halmazokkal
Műveletek logaritmussal
Kötelező alapkérdések
Diszkrét idejű bemenet kimenet modellek
Differenciálszámítás Bevezetés, alapismeretek
Függvényjellemzők A diasorozat az Analízis 1. (Mozaik Kiadó 2005.) c. könyvhöz készült. Készítette: Dr. Ábrahám István.
Műveletek mátrixokkal
Matematika I. Deák Ottó 2. heti előadás mestertanár
Euklidészi gyűrűk Definíció.
Egy f  R[x] polinom cS -beli helyettesítési értéke
Csoport részcsoport invariáns faktorcsoport részcsoport
Gyűrűk Definíció. Az (R, +, ·) algebrai struktúra gyűrű, ha + és · R-en binér műveletek, valamint I. (R, +) Abel-csoport, II. (R, ·) félcsoport, és III.
DIFFERENCIÁLSZÁMÍTÁS ALKALMAZÁSA
DIFFERENCIÁLSZÁMÍTÁS
Algebra a matematika egy ága
A digitális számítás elmélete
Év eleji információk Előadó: Hosszú Ferenc II. em Konzultáció: Szerda 9:50 – 10:35 II. em
A lokális szélsőérték és a derivált kapcsolata
Lineáris algebra Mátrixok, determinánsok, lineáris egyenletrendszerek
Integrálszámítás Mire fogjuk használni az integrálszámítást a matematikában, hova szeretnénk eljutni? Hol használható és mire az integrálszámítás? (már.
Valós számok Def. Egy algebrai struktúra rendezett test, ha test és rendezett integritási tartomány. Def. Egy (T; +,  ;  ) rendezett test felső határ.
Reprezentációs függvény. Adva egy adattípus absztrakt és konkrét specifikációja: d a = ( A, F, E a ); d c = ( C, G, E c ); A = {A 0,..., A n };C = {C 0,...,
A számfogalom bővítése
PTE PMMK Matematika Tanszék dr. Klincsik Mihály Matematika III. előadások MINB083, MILB083 Gépész és Villamosmérnök szak BSc képzés 2007/2008. őszi félév.
Matematika III. előadások MINB083, MILB083
Matematika III. előadások MINB083, MILB083
Asszimptotikus viszonyok. Asszimptotikus viszonyok számításánál felhasználható ismeretek: 1.Az asszimptotikus viszonyok reláció-tulajdonságai: A következő.
1 Matematikai Analízis elemei dr. Szalkai István Pannon Egyetem, Veszprém nov. 08.
Matematikai Analízis elemei
*** HALMAZOK *** A HALMAZ ÉS MEGADÁSA A HALMAZ FOGALMA
A logaritmusfüggvény.
Ábrahám Gábor Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium Szeged
A differenciálszámtás alapjai Készítette : Scharle Miklósné
Vektorterek Definíció. Legyen V Abel-csoport, F test, továbbá
A függvény deriváltja Digitális tananyag.
Határozatlan integrál
Koncepció: Specifikáció: e par exp i = eb imp bod ib Specifikáció elemzése: tulajdonságok felírása a koncepció alapján + tulajdonságok bizonyítása.
1. MATEMATIKA ELŐADÁS Halmazok, Függvények.
Lineáris algebra.
1 Vektorok, mátrixok.
Differenciálszámítás
A derivált alkalmazása a matematikában
A középiskolai ismeretanyag áttekintésétől a differenciálszámításig
Műveletek, függvények és tulajdonságaik Mátrix struktúrák:
A MATEMATIKA FELÉPÍTÉSÉNEK ELEMEI
előadások, konzultációk
A folytonosság Digitális tananyag.
A Függvény teljes kivizsgálása
A HATÁROZOTT INTEGRÁL FOGALMA
Valószínűségszámítás II.
Többdimenziós valószínűségi eloszlások
előadások, konzultációk
Kiterjesztések szemantikája: Szemantikai tartomány : Adatoknak, vagy értékeknek egy nem üres halmazát szemantikai tartománynak nevezzük. Jelölése: D. Egy.
Függvények aszimptotikus viselkedése: A Θ jelölés
Integrálszámítás.
II. konzultáció Analízis Sorozatok Egyváltozós valós függvények I.
IV. konzultáció Analízis Differenciálszámítás II.
Numerikus differenciálás és integrálás
Matematika I. BGRMA1GNNC BGRMA1GNNB 3. előadás.
Előadás másolata:

Differenciál számítás Definíció. Legyen , és . Az hányadost, ahol és , az f függvény pontjához tartozó differencia (különbségi) hányadosának nevezzük. Ha az pontban létezik a differenciahányados határértéke, akkor ezt az f függvény ponthoz tartozó differenciálhányadosának nevezzük. Ha a fenti határérték létezik és véges akkor az f függvényt az pontban differenciálhatónak nevezzük.

Differenciál számítás Jelölés: Az f függvény pontbeli differenciálhányadosának jelölése: Definíció. Az f valós-valós függvény differenciálhányados függvénye, vagy derivált függvénye ( röviden deriváltja ) az az -vel jelölt függvény, amelynek értelmezési tartománya D( f )-nek mindazon elemeiből áll, amely helyeken f differenciálható, és értéke egy ilyen x helyen f -nek az x helyhez tartozó differenciálhányadosa. Az -et így nevezhetjük az f függvény x helyen vett deriváltjának. Megjegyzés: A differenciálhányados definíciója átfogalmazható.   Legyen és . Ekkor , vagy általánosan

Differenciál számítás Tétel. Legyen . Ha f differenciálható helyen, akkor f folytonos -ban. Bizonyítás: előadáson. Megjegyzés: A tétel megfordítása nem igaz. (Úgy is fogalmazhatunk, hogy a differenciálhatóság kikötése erősebb, mint a folytonosság.) Ennek belátásához tekintsük az függvényt. Ez, mint tudjuk, az értelmezési tartománya minden pontjában folytonos. Állítás. az pontban nem differenciálható.

Differenciál számítás Definíció: Ha az f függvény differenciálható az pontban, akkor az kifejezést az f függvény pontbeli differenciáljának nevezzük. Jelölés: Tétel: 1./ , , deriváltja . 2./ , deriváltja . 3./ , , deriváltja . 4./ , R \ { 0 } , deriváltja . Bizonyítás: előadáson.

Deriválási szabályok Tétel. Legyen , , , és Ha f differenciálható az pontban, és g differenciálható az pontban, akkor is differenciálható az pontban, és 1./ 2./ 3./ 4./ , ha a fenti feltételek mellett még teljesül, hogy 5./ , az előbbi feltétel mellett. Bizonyítás: előadáson.

Összetett függvény deriválása Tétel. Legyen g differenciálható az pontban, és f differenciálható a pontban, akkor is differenciálható az pontban, és   Bizonyítás: előadáson. Példa: Határozzuk meg a következő függvények deriváltját! 1./ 2./ 3./ 4./ 5./

Elemi függvények deriválása Definíció. Legyen . Ha az f függvény előállítható az x, exp és sin függvényekből a következő műveletek véges sokszor történő alkalmazásával, akkor f-et elemi függvénynek nevezzük. 1./ Állandóval való szorzás 2./ Összeadás, szorzás 3./ Reciprokképzés 4./ Nyílt halmazra való leszűkítés 5./ Olyan, intervallumra vonatkozó leszűkítés invertálása, ahol a derivált függvény nem veszi fel a 0 értéket. 6./ Kompozíció.  

Elemi függvények deriválása Trigonometrikus függvények deriválása   Tétel. Bizonyítás: előadáson. Példa: Határozzuk meg a következő függvények deriváltját! 1./ 2./

Elemi függvények deriválása Exponenciális függvények deriválása   Tétel. Speciális eset: Bizonyítás: előadáson Implicit alakban adott függvények deriválása: (példákon keresztül) Példa: Határozzuk meg az alábbi implicit alakban adott függvények x változó szerinti első deriváltját! 1./ 2./

Elemi függvények inverzeinek deriválása Arkuszfüggvények deriválása: Tétel. Bizonyítás: előadáson Logaritmikus deriválás : típusú függvények deriválása és a deriválás elvégezhető, vagy és implicit alakban adott függvényként deriváljuk.

Logaritmikus deriválás Példa: Határozzuk meg az alábbi függvények x változó szerinti első deriváltját! 1./ 2./ 3./ Tétel: Ha tetszőleges valós szám és , akkor Bizonyítás: előadáson.