A HTML alapjai Havlik Barnabás Készítette:

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Weblapkészítési tudnivalók 2: Útmutató az elnevezésekhez Pék Ágnes © 2009.
Advertisements

BPS Web 2.0 Felhasználói kézikönyv. A szerkesztő főoldala A bejelentkezett felhasználóA szerkesztő főmenürendszere Stílusformázások Nyelv- és nézetváltás.
HTML nyelv Hiper-Text Markup Language 1. óra.
HTML nyelv.
Weblap szerkesztés HTML oldal felépítése Nyitó tag Záró tag Nyitó tag Záró tag oldalfej tözs.
Az OpenOffice Writer Választott téma Választott téma:Az OpenOffice Writer Név Név:Sipka Gergő Felkészítő tanár Felkészítő tanár:Balla Norbert Csaba Iskola.
PowerPoint 6. Évfolyam Formázások. Mentés A feladatot mentsük el a saját mappánkba „ppt_6_1_SajátNév” néven (ahol a SajátNév a saját nevünk helyesen leírva,
2. óra. Emlékeztető Hello Világ! Ez Makk Marci honlapja!
Amit a HTML-ről érdemes tudni
Honlap készítés Érdekességek.
HTML nyelv.
HTML parancsok használata
Leírónyelvek: HTML és XHTML
© BZ, 2006Stíluslapok használata1 Váltsunk stílust! Stíluslapok a webszerkesztésben.
Készítette: Rummel Szabolcs
HTML (HiperText Mark-Up Language)
Hernyák Zoltán XML és HTML.
Készítette: Nagy-Szakál Zoltán 2007.
HTML (Hypertext Mark-Up Language). Jellemzői Szöveges alapú internetes oldalak nyelve A formázási műveleteket is szövegesen írja le Szöveget, képeket,
HTML dokumentum felépítése
Vizuális és web programozás II.
HTML oldal felépítése Készítette: Pataki Arnold
Cellák és tartalmak formázása táblázatkezelő programokban Készítette: Péter Tünde Felkészítő tanár: András Izabella Iskola: Gábor Áron Iskolaközpont,
Bekezdésformázás Fűrész Attila Salamon Róza (felkészítő tanár) 8.A
Rétegek használata GIMP képszerkesztő programban
Webszerkesztés A HTML alapjai.
Webszerkesztés Stíluslapok (CSS).
Buris Katalin V. földrajz - informatika
XHTML – a tanultak összefoglalása
Weblapok és készítésük
A <DIV> tag és formázás CSS-sel
DOKUMENTUMOK KÉSZÍTÉSE WORD 2007 SZÖVEGSZERKESZTŐVEL II. rész.
CSS A CSS bemutatása.
HTML nyelv.
Monitorok.
Microsoft Word Oberhuber Balázs.
Feladatlap stílusokra
Hyper Text Markup Language
Hyper Text Markup Language
Honlap készítés 2. óra.
Érdekességek. Tudod-e? Mit jelent a „www”? A) Wild Windows Wave B) World Wide Web C) Wide World Web.
Honlap készítés 4. óra.
Honlap készítés 3. óra.
3. óra. Emlékeztető Oldal címe Sortörés, vízszintes vonal, címsor Betűtípus, betűméret, betűszín.
Eu-háló Partnerszervezeti Kommunikációs Center január 17.
Egy szövegszerkesztő legegyszerűbb szolgáltatásai
Web-programozás Lénárt Anett egyetemi adjunktus - PTE PMMK Rendszer- és Szoftvertechnológia Tanszék 1. Előadás Tananyag: A WWW A HTML nyelv alapjai.
PowerPoint 7. Évfolyam Formázások. Mentés A feladatot mentsük el a saját mappánkba „7_2_ppt_SajátNév” néven (ahol a SajátNév a saját nevünk helyesen leírva,
SZÖVEGSZERKESZTÉSI ALAPISMERETEK Formázások összefoglalás
Készítette: Turócziné Kiscsatári Nóra
Az NVU webszerkesztő program
Html nyelv (HyperText Markup Language)
Első lépések a szövegszerkesztő használatában
Weblapkészítés alapjai
Prezentációk készítése
Gazdasági informatikus - Szövegszerkesztés 1 HasábokHasábok.
Gazdasági informatikus - Szövegszerkesztés 1 Bekezdések formázása 3.
SZÖVEGSZERKESZTÉS IV. ~ BEKEZDÉSFORMÁZÁS ~
A Mozilla magyar nyelvű szerkesztőjének használata
Webszerkesztés. IP cím pl: Domain cím - DNS pl: ország nevehttp:// számítógép címe World Wide Web Webszerverre.
Alkalmazott Informatikai Tanszék
SZÖVEGSZERKESZTÉS I. 5. osztály.
Szövegszerkesztés összefoglalás.
CSS Cascading Style Sheet HTML.
Formázási műveletek.
MS Office Word 2010 Szövegszerkesztés.
Html parancsok.
Táblázatok A táblázat megadása a tag használatával lehetséges. A és tageken belül: a és tagek között adhatjuk meg a.
téma közlemény SmartArt-ábra piros hátterű képekkel (Haladó)
MS Office Word 2010 Szövegszerkesztés.
Előadás másolata:

A HTML alapjai Havlik Barnabás Készítette: Forrás: http://progkor.inf.elte.hu/html/alapok.htm http://www.kovats-karcag.sulinet.hu/elokeszito/informatika_tananyagok.html

HTML A HTML (angolul: HyperText Markup Language=hiperszöveges jelölőnyelv) egy leíró nyelv, melyet weboldalak készítéséhez fejlesztettek ki Szöveget, képeket, nyomógombokat, hipertextes hivatkozásokat (azaz linkeket) tartalmazhat Jegyzettömbbel, vagy karakteres szövegszerkesztővel is szerkeszthető Fájlkiterjesztése: *.htm, vagy *.html Platform független A formázási műveleteket is szövegesen írja le

Felépítése viszonylag egyszerű: két részből áll-> fej, test. Az egyes egységek neveit, valamint a formázási utasításokat relációjelek közé tesszük. Ezeket TAG-eknek nevezzük. A TAG-ek többségét le kell zárni, ezt a / jellel jelöljük. <HTML> <HEAD> <TITLE> Fejléc! </TITLE> </HEAD> <BODY> . Ez már maga a szöveg. </BODY> </HTML>

Szövegformázás A „BODY” részbe írjuk a szövegünket. Ezen belül formázunk a szöveg közben. Az adott parancsot „<” és „>” jel közé írjuk szövegen belül. Ha nem intézkedünk arról, hol legyen új sor kezdés, akkor a böngésző annyi szöveget tesz egy sorba, amennyit bír, és szóhatáron kezd új sort. Ha feltétlen új sort akarunk kezdeni azt a <BR> paranccsal tehetjük meg. <P> paranccsal új bekezdést kezdhetünk. A betűket is különböző paranccsal állíthatjuk be: félkövér: <STRONG>félkövér</STRONG> dőlt: <EM>dőlt</EM> aláhúzott: <U>aláhúzott</U> villogó: <BLINK>villogó</BLINK>

Betűméret & szín "FONT" paranccsal: betűméretet vagy betűszínt állíthatunk be. 1-től indul. =) Pl: <FONT SIZE=3>3as méret</FONT> <FONT SIZE=27>27-es betűméret</FONT> Színeket: színkóddal vagy angol elnevezéssel. Az RGB (Red=piros, Green=zöld, Blue=kék) kód 16-os számrendszerben írandó, és így a piros-zöld-kék arányt több, mint 16 millió módon adhatjuk meg (#000000 és #FFFFFF között). Pl: <FONT COLOR=#FF0000>kisautó</FONT> ez a piros. <FONT COLOR=#00FF00>fenyőfa</FONT> zöld <FONT COLOR=#0000FF>Balaton</FONT> kék. Ezek kombinációjából jön össze az a rengeteg szín. =) (számokat is írhatunk a parancsba, nem csak az abc első 6 betűjét!)

Link beszúrás Az un. „A” paranccsal ágyazhatunk linket a szövegunkbe, eképpen: <A HREF=weboldal.htm>Saját weboldalunk</A> Ha az éppen mutatott html lappal azonos directoryban levő, "lapok" nevű aldirectoryban lenne az „idojaras.htm" nevű fájl, akkor HREF=weboldal/idojaras.htm lenne a hivatkozás. Web-es linket eképpen tudunk beágyazni <A HREF= http://origo.hu> Origo </A> Ez így néz ki: Origo A lényeg a „http://”-en van.

Kép beszúrása Az „ALIGN=left” vagy „ALIGN=right” paranccsal eldönhetjük hogy jobbra vagy balra kerüljön a kép. A „HSPACE=‘’ ill ,,VSPACE=‘’ kóddal a kép alatti illetve feletti üres részt adhatjuk meg képpontban. A "HEIGHT=" ill. "WIDTH=„-el a kép méretét adhatjuk meg szintén képpontban. (amennyiben nem az eredeti méretet akarjuk alkalmazni) Pl: <FONT><IMG SRC=„saját kép.jpg" ALIGN=left HSPACE=10 VSPACE=10> </FONT> (balra igazított kép, alatta felette 10képpont távolság.) Fontos! < > jelet nem teszünk külön külön minden parancs elé/mögé!

Felsorolás Felsorolást az alábbi parancsokkal írhatunk: <UL> <LI>első <LI>második <LI>harmadik bekezdés. </UL> Ez így fog kinézni: első második harmadik bekezdés.

Többszintes felsorolás Szintén különböző paranccsal tudunk többszintes felsorolást alkalmazni. Ezt a feljebb említett <UL> után írjuk. Pl: <UL TYPE=round> <LI> Ázsia <ul type=square> <li> Japán> </ul> Ez így fog kinézni: Ázsia Japán Természetesen nem attól függ a listaelemek beljebb kezdése, hogy a html szövegben hol kezdjük őket. Azt is láthatjuk, hogy a html vezérlő jelek kis- és nagybetűkkel is írhatók.

Köszönöm a figyelmet! ->További html szerkesztés segédlet: http://progkor.inf.elte.hu/html/alapok.htm