Vámossy Zoltán 2006 Gonzales-Woods, SzTE (Kató Zoltán) anyagok alapján

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
I. előadás.
Advertisements

„Esélyteremtés és értékalakulás” Konferencia Megyeháza Kaposvár, 2009
Analitikus függvények
Weblap szerkesztés HTML oldal felépítése Nyitó tag Záró tag Nyitó tag Záró tag oldalfej tözs.
Számítástechnika I. 2.konzultáció
Statisztika I. VI. Dr. Szalka Éva, Ph.D..
1 AIBO Robotfoci Bodor László IAR Bevezetés AIBO RoboCup AIBO RoboCup Célok Célok Rendszer elemei Rendszer elemei Megvalósítás terve Megvalósítás.
MI 2003/9 - 1 Alakfelismerés alapproblémája: adott objektumok egy halmaza, továbbá osztályok (kategóriák) egy halmaza. Feladatunk: az objektumokat - valamilyen.
MI 2003/ A következőkben más megközelítés: nem közvetlenül az eloszlásokból indulunk ki, hanem a diszkriminancia függvényeket keressük. Legegyszerűbb:
Látás és világítás.
Szennyezőanyagok légköri terjedése
Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék
© Gács Iván (BME) 1 Szennyezőanyagok légköri terjedése A terjedés időbeli folyamatai BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék.
Táblázat kezelő programok
Az Univerzum térképe - ELTE 2001
2012. November 21. Szemidefinit programozás és extremális gráfelmélet Lovász László Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest 1.
Klasszikus mechanikai kéttestprobléma és merev test szabad mozgása állandó pozitív görbületű sokaságon Kómár Péter témavezető: Dr. Vattay Gábor
Számhalmazok.
MI 2003/ Alakfelismerés - még egy megközelítés: még kevesebbet tudunk. Csak a mintánk adott, de címkék nélkül. Csoportosítás (klaszterezés, clustering).
Dr. Szalka Éva, Ph.D.1 Statisztika II. VII.. Dr. Szalka Éva, Ph.D.2 Mintavétel Mintavétel célja: következtetést levonni a –sokaságra vonatkozóan Mintavétel.
Dr. Szalka Éva, Ph.D.1 Statisztika II. IX.. Dr. Szalka Éva, Ph.D.2 Idősorok elemzése.
Tűrések, illesztések Áll: 34 diából.
1. A digitális fényképezőgép felépítése
Hősugárzás Radványi Mihály.
Vámossy Zoltán 2004 (Mubarak Shah, Gonzales-Woods anyagai alapján)
Szűrés és konvolúció Vámossy Zoltán 2004
Mubarak Shah (University of Central Florida) és társai anyaga alapján
Küszöbölés Szegmentálás I.
ADATBÁZISOK
Feladatok - BAR K+F Vámossy Zoltán 2010 Summer School on Image Processing (SSIP) nyári egyetem feladatai és saját ötletek alapján.
Lineáris algebra Mátrixok, determinánsok, lineáris egyenletrendszerek
6. Előadás Merevítő rendszerek típusok, szerepük a tervezésben
Miért hozzuk a döntést, mi a cél?
Lineáris egyenletrendszerek (Az evolúciótól a megoldáshalmaz szerkezetéig) dr. Szalkai István Pannon Egyetem, Veszprém /' /
dr. Szalkai István Pannon Egyetem, Veszprém
Lineáris egyenletrendszerek (Az evolúciótól a megoldáshalmaz szerkezetéig) dr. Szalkai István Pannon Egyetem, Veszprém 2007.
Vámossy Zoltán 2004 (H. Niemann: Pattern Analysis and Understanding, Springer, 1990) DIP + CV Bevezető II.
Lineáris algebra.
Matematikai alapok és valószínűségszámítás
Az F-próba szignifikáns
Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK
Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK
STATISZTIKA II. 3. Előadás Dr. Balogh Péter egyetemi adjunktus Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék.
Készítette: Horváth László
4.7. Textúra A felület anyagszerűsége Sík-képek ráborítása a felületre
Számítógépes Grafika Programtervező informatikus (esti)‏ Textúrázás.
Statisztika.
Önálló laboratórium Képek szegmentálása textúra analízis segítségével
TÖMBÖK Asszociatív adatszerkezetek Tömbök
Kvantitatív módszerek
Leíró statisztika III..
Gazdaságstatisztika 11. előadás.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Elektronikus Eszközök Tanszéke Integrált mikrorendszerek II. MEMS = Micro-Electro-
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Elektronikus Eszközök Tanszéke Integrált mikrorendszerek II. MEMS = Micro-Electro-
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Elektronikus Eszközök Tanszéke MIKROELEKTRONIKA, VIEEA306 Integrált mikrorendszerek:
Képfeldolgozási módszerek alkalmazása kajszimagok morfológiai tulajdonságainak leírására Felföldi J. 1, Hermán R. 2, Pedryc A. 2, Firtha F. 1 1 Budapesti.
Alapsokaság (populáció)
Alapfogalmak.
Összefoglalás.
Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar Informatikai Automatizált Rendszerek Konzulens: Vámossy Zoltán Projekt tagok: Marton Attila Tandari.
Kézmozdulat felismerő rendszer
Határozatlan integrál
Bevezetés a méréskiértékelésbe (BMETE80ME19) Intervallumbecslések 2014/
Bevezetés a méréskiértékelésbe (BMETE80ME19) 2014/
Valószínűségszámítás II.
előadások, konzultációk
Bevezetés a méréskiértékelésbe (BMETE80ME19)
Bevezetés a méréskiértékelésbe (BMETE80ME19) 2014/
Objektumok a Word-ben. OBJEKTUMOK Objektum fogalma Objektumok létrehozása Az objektumok tulajdonságai Az objektum elhelyezkedése Objektumok formázása.
Vámossy Zoltán (Gonzales – Woods könyve alapján) Jellemzők és leírók.
Előadás másolata:

Vámossy Zoltán 2006 Gonzales-Woods, SzTE (Kató Zoltán) anyagok alapján Textúra Vámossy Zoltán 2006 Gonzales-Woods, SzTE (Kató Zoltán) anyagok alapján

Egy kép többet jelent, mint tízezer szó! This is the lecture 2 in Computer vision and it will include… <switch slide>

Mi a textúra?

Textúra fogalma Egy képen egy területnek állandó textúrája van, ha a lokális statisztikák vagy egyéb lokális tulajdonságok állandóak, lassan változnak, vagy megközelítőleg periodikusak Texel: az ismétlődő minta-elem Értelmezésük szorosan kapcsolódik az emberi látáshoz: Az ismétlődő mintázatot nem egyenként érzékeljük, hanem mint egy felület tulajdonságát (~szín, szürkeárnyalat) Egy textúrált felületet homogénnek érzékelünk Textúra fajtái: Determinisztikus: jól meghatározott geometriai alakzat ismétlődése Véletlen: változó mintázat rögzített statisztikai tulajdonságokkal (pl. eloszlás)

Determinisztikus textúrák

Véletlen textúrák

Textúra típusok

Textúra-élek Élek ott keletkeznek, ahol a textúra paraméterek megváltoznak: méret irány sűrűség kontraszt hosszúság szélesség … Fontos jellemző a szegmentáláshoz

Gestalt pszichológia - csoportosítás Textúra-érzékelés leírása a Gestalt pszichológiára épül, amely az emberi látás csoportosítási preferenciáival foglalkozik. A csoportosítás lényegében értelmes részekre bontja a látott képet. A csoportosítás alapja: szomszédság hasonlóság folytonosság szimmetria stabilitás bezárás (zárt alakzat)

Gestalt szabályok

Az egészet látjuk, nem a részeket

Textúrák megkülönböztetése Julesz Béla (1966): Bizonyos textúrákat könnyedén („első ránézésre”) meg tudunk különböztetni. különböző első- és másodrendű statisztikák esetén azonos másodrendű statisztikák esetén nehéz megkülönböztetni

Első- és másodrendű statisztika Első rendű statisztika: az egyes elemek statisztikája például: méret, árnyalat Másodrendű statisztika: páronkénti előfordulási gyakoriság

Jellemzők <= => kapcsolat Irány <= => pozíció Szín vagy görbület, de nem szín és görbület

Textúra leírás A textúrák statisztikai leírása olyan textúra jellemzőket állít elő, melyek egy régión belül homogének => szegmentálás viszonylag könnyen elvégezhető Három fő típus: hisztogram (elsőrendű statisztika) együttes előfordulási (co-occurence) mátrix (másodrendű statisztika) textúra elemek eloszlása egy ablakon belül

Hisztogram momentumok 1. Egy z valószínűségi változó (itt pixel-érték a hisztogramban) n. centrális-momentuma µn: Jól jellemzik a kép, vagy egyes régiók textúrázottságát.

Hisztogram momentumok 2. Második momentum jól jellemzi a kontrasztot, ami fontos a textúrák jellemzésében is: Relatív simaság R: konstans intenzitás: R = 0 nagy intenzitás-változás: R ≈ 1 3. momentum a hisztogram alakjára (szimmetria), 4. mometum a hisztogram laposságára jellemző Nem írja le a pixelek egymáshoz viszonyított elhelyezkedését.

Hisztogram momentumok 2.

Együttes előfordulási mátrix A co-occurence mátrix az egymástól adott távolságban és irányban elhelyezkedő azonos szürkeárnyalatú pixel-párok számát adja meg. Ebből a mátrixból azután sokféle textúra-jellemzőt vezethetünk le. C(n, m | Δi, Δj) megadja a valószínűségét annak, hogy egy tetszőleges pixelérték n, amíg a pixel (megfelelő irányban és távolságban levő) szomszédjának pixelértéke m. A co-occurence mátrix szimmetrikus.

Együttes előfordulási mátrix C(n, m | Δi, Δj) = előfordulás {I(i, j) = m és I(i+Δi, j+Δj) = n )} + előfordulás {I(i, j) = m és I(i-Δi, j-Δj) = n )} Megjegyzés: Írható más alakban is (~polárkoordináta): C(n, m | d, θ) Bizonyos irodalmakban: C(n, m | Δi, Δj) = előfordulás {I(i, j) = m és I(i+Δi, j+Δj) = n )}

Együttes előfordulási mátrix - példa Tekintsük az alábbi 6-színű képet és C(l,m|0,1): Horizontálisan szomszéd pixelek együttes előfordulása C(l,m|0,1) 6X6 mátrix (256 árnyalat esetén 256 x 256)

Polár co-occurence mátrix - példa

Co-occurence – textúra jellemzők Ezen jellemzőknek nincs közvetlen pszicho-fizikai értelme, de jól használhatók textúrák megkülönböztetésére

Pixel távolság választása Lokális vagy pixel kontraszt Direkt szomszédokat (pl. 8-as) hasonlítunk össze A kontraszt nem irányfüggő, a 8 iránynak megfelelő co-occurence mátrix átlagát használjuk: Ha a szomszédos elemek azonosak, vagy hasonlóak (lokális kontraszt alacsony), a mátrix nagy elemei főleg a főátlóban (vagy akörül) helyezkednek el Ha nagy az eltérés (lokális kontraszt magas), akkor a nagy elemek jellemzően a főátlón kívül jelennek meg Régió kontraszt Szomszédos nagy területek kontrasztja A pixeltávolság ~ régió átmérő

Lokális kontraszt

Régió kontraszt