Gáthy Vera MTA Szociológiai Kutatóintézet Brit uralom Indiában Gáthy Vera MTA Szociológiai Kutatóintézet
Európai jelenlét Indiában XVI. sz. eleje: portugálok Goában és Diun 1600. XII. 31.: megalakul a brit Kelet India Társaság 1602: megalakul a holland Kelet India Társaság 1664: megalakul a francia társaság
A brit Kelet India Társaság 1612: KIT raktárház Szúratban 1618: Sir Thomas Roe egyezménye 1640: Fort St. George (Madrasz) 1690: Fort William (Kalkutta)
A Marátha Királyság 1674-1818 Felemelkedés Sivadzsí (1630-1680) alatt „Szvarádzsja” Folytonos harc a mughalok ellen Legnagyobb kiterjedés 1760 körül Három háború az angolok ellen
Európai ellentétek Indiában 1740-1748: osztrák örökösödési háború Francia megszállás Madrasban 1748: Pondicherry angol ostroma Aix-de-la-Chapelle: békeszerződés 1756-1763: hétéves háború 1760: francia vereség 1763: béke, de Pondicherry francia marad
A KIT Bengálban 1757: Plassey: Clive döntő győzelme a naváb felett 1765: császári adomány: Bengál, Bihár és Orissza adószedési joga 1773-1785: Warren Hastings, az első főkormányzó 1773: Regulating Act 1784: Pitt „India Act”-je: Board of Control
KIT 1786-1812 1786-1793: Charles Cornwallis főkormányzó Kereskedelmi és politikai ág 1794: földbirtok rendezés Angol felsőbíróság 1793-1796: John Shore 1796-1805: Richard Wellesley „segélyszerződések” Anglia a legerősebb hatalom Indiában 1805: Cornwallis; 1807-1813: Lord Minto
Brit-India 1812-1835 1812-1823: Lord Hastings főkormányzó 1813: a KIT új chartája: megfosztják indiai kereskedelmi monopóliumától Infrastruktúra fejlesztés Délen más birtokviszonyok: rájotvari rendszer 1823: Közoktatási Bizottság 1818-1835: William Bentinck főkormányzó Angol a felsőbíróságokon, tilos a szati,… 1833: megvonják a KIT kereskedési jogát
Brit-India 1835-1848 1835: Macaulay oktatásügyi jegyzőkönyve Macaulay kezdeményezi a közjog kodifikációját, a büntető törvénykönyv tervezetét Újabb területek: Májszúr, Szind, Pandzsáb Kettős kormányzat: „szabályozott” közigazgatás és egyszerűbb változata Collectorok
Brit-India 1848-1857 1848-1856: Dalhousie főkormányzó Út és vasútépítés Annexiós módszerek: örökös nélkül meghalt uralkodó és tartós rossz kormányzás esetén A mughal főhatalom (paramountcy) örökösei az angolok Közvetett kormányzási módszer 1853: Indian Civil Service
Brit-India 1857-1899 1857-1858: a „szipoj” lázadás 1858: India brit koronagyarmat, létrejön az Indiaügyi Minisztérium, főkormányzóból alkirály 1877: Viktória India császárnője Megalakulnak az első egyetemek Orientalista irányzat: a fehér ember felsőbbrendű, India alkalmatlan a változásra 1885: megalakul az Indiai Nemzeti Kongresszus Reform mozgalmak: Rám Móhan Rój Brahmó Szamádzs Aligarh College, Árja Samádzs
Brit India 1899-1918 1899-1905: Curzon alkirály Bengál kettéosztása Nemzeti mozgalom, szvadésí 1906: megalakul a Muzulmán Liga 1909: Indian Councils Act 1911: Bengál újra egységes, Delhi a főváros
Függetlenségi mozgalom 1919-1927 1914: M.K. Gandhi (1869-1948) hazatér Ahimszá Szvarádzs Szatjágraha 1920: a Kongresszus tömegpárt 1920-22: az első nagy együtt nem működési mozgalom 1923: létrejön a Szvarádzs Párt 1927: Simon bizottság
Függetlenségi mozgalom 1928-1935 1928: a Kongresszus követeli a domíniumi státuszt 1929: Lahór: cél a púrna szvarádzs 1930: Mohammed Iqbal Pakisztán javaslata 1930. III.: só menet, kerekasztal Londonban 1931: Gandhi-Irwin egyezmény 1931: a westminsteri statútum 1932: kommunális döntés
India 1935-1945 1935: az India kormányzásáról szóló törvény 1939: India hadviselő fél II. világháború: 2 millió indiai a frontokon 1940: Jinnah (1887-1948) Pakisztán terve 1942: Cripps misszió 1945: simlai konferencia
India 1945-1946 1946. II.: Kabinet misszió: Pethick-Lawrence bizottság Választások Ideiglenes kormány Nehru vezetésével 1946.VIII.24.: megalakul az ideiglenes kormány 1946. XII.: alkotmányozó nemzetgyűlés
India 1947 1947: Lord Mountbatten alkirály terve: India felosztása 1947. augusztus 15.: létrejön a két domínium, India és Pakisztán