Dr. Földvári Aladár életútja és munkássága Nádasi Endre MF08-MF Papp Simon Tudományos Diákköri Verseny Miskolc, 2010. május 17.

Tartalomjegyzék Pályakezdés Budapesti Műszaki Egyetem Spanyolországi ösztöndíj Magyar Királyi Földtani Intézet Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem

Földvári Aladár (1906-1973) 1906. január 5. Budapesten született Itt végzi elemi és középiskoláit Az iskolai futballválogatott tagja

Pályakezdő évek Természetrajz-kémia tanári szak „A Törökbálint és Érd közé eső terület geológiája” Egyetemi évei alatt megírja doktori disszertációját Geológus doktori diploma, 1929.

Budapesti Műszaki Egyetem 1929-1938 1929-től tanársegédi állás Vendl Aladár professzor mellett Alkotó tudóssá érlelődés időszaka Elméleti és gyakorlati ismereteinek elmélyítése, kiszélesítése 1937-ben kaolinkutatást végzett a Sima, Erdőbénye és Szegilong közötti területen Vendl Aladár

Spanyolországi tanulmányút 1935-1936 Terepi geológusmunkája elismeréseként 1941-ben a madridi tudományos akadémia levelező tagjává választják

Magyar Királyi Földtani Intézet 1938-1949 Mangántelepek kutatása Rozlozsnik Pál-féle irányvonal Velencei-hegység: molibdén- és fluorkutatások, ritkaelem-vizsgálatok Elkezd foglalkozni a radioaktív anyagok kutatásával

Budapesti tudományegyetem 1943-1948 Magántanári előadásokat tart Üledékes kőzetek címmel

A bauxitkutató Magyar Bauxit és Vasércbánya szakértője Bauxitszakértő-kutatásirányító-értékelő feladatkör Fúrások helyének kijelölése, azok leírása, értékelése

Az uránérckutató 1947-ben két hordozható GM-számláló érkezik a Debreceni Atommagkutató Intézetbe Szalay Sándor fizikus Földvári Aladár geológus Vogl Mária geokémikus 1950-től üledékes kőzetek kutatása

Az első urán anomália felfedezése Magyarországon mecseki szenekben 1950-ben

Személyes tragédia 1947-ben kutató munkája közben gyermekbénulásos fertőzést kapott, egyik lába megbénult Hatalmas akaraterejének köszönhetően sikerül javulást elérnie Ám a rendszeres terepmunkára egy jó darabig alkalmatlanná válik „terepi geológus”

Debreceni évek 1949-1966 1951: Kossuth-díj 1952: föld- és ásványtani tudományok doktora Kiváló gyűjteményi és kiállítási anyag Szalay Sándorral sugárzóanyag-kutatás Uránérckutatásban 1952-ig vesz részt Tevékenykedik a Nemzetközi Atomenergia Bizottságban

Kutatóállomás létesítése Erdőbényén, Sárospatakon

Egyedülálló múzeumi anyag

Rövid megbeszélés a terepen munkatársával. Dr Rövid megbeszélés a terepen munkatársával. Dr. Kulcsár Lászlóval 1963-ban

Geológusok pihenője" az ó-Vár É-i peremén 1964-ben

Miskolci évek 1966-1973 Oktatói felfogása: szemléltetés minden lehetséges módja Abaújkéri kutatóállomás 1971-től mint professor emeritus 1972-ben a Magyarhoni Társulat tiszteleti tagjává választotta

Dr. Földvári Aladár és Dr Dr. Földvári Aladár és Dr. Boldizsár Tibor professzorok szakmai eszmecseréje

1973.Július 20. Kaukázusi terepgyakorlat IV. éves geológusmérnök-hallgatóknak Ordzsonikidze Cej-gleccser

Az 1977, évi cseretermelési gyakorlat résztvevői ideiglenesen megjelölték Földvári professzor elhunytának helyét. Azóta már végleges, kétnyelvű fölirattal ellátott króm-nikkel tábla került a gránittömbre

Dr. Földvári Aladár síremléke az erdőbényai andezit lakkolitjából készült A síron „Kővirág" az erdőbényai lakkolít egy geodájában (kalcit, szferosziderít, manganit)

Precíz munka

Dr. Földvári Aladár kitüntetései

Az esztramosi Földvári Aladár-barlang Bejárata az Aggteleki Nemzeti Park területéhez tartozó Esztramos felhagyott kőfejtőjében, a felső, 312 m-es bányaszinten található. Az Aggteleki- és Szlovák-karszt más barlangjaival együtt 1995 óta a Világörökség része. A bányaművelés során 1964-ben megnyílt barlang sorsa sokáig vitatott volt, de egy 50x150 m alapterületű védőpillér kijelölése – a bányászat folytatása mellett – fennmaradását lehetővé tette Középső triász korú, világosszürke mészkő 190 m hosszú bralang

INGENIUM CUNCTAS NOBILE VINCIT OPES A jól művelt elme túltesz a kincshegyeken

Köszönöm a figyelmet!