A pontozásos földértékelés Készítette: Dr. Olajos István egyetemi adjunktus

A pontozásos földértékelés előzményei 1. Aranykoronás földértékelés 2. 1980-as évek Politikai célok: modernebb földértékelés rendszer a tudomány eredményeinek beépítésével pontosabb kép a föld termőképességéről Kétféle értékelés- ökölógiai, és ökonómiai

A pontozásos földértékelés előzményei Ökológiai földértékelés az ország talajtani feltérképezése talajtípusok termőréteg vastagsága biológiai és kémiai összetétele Talajértékszám- TAÉSZ 1-100 az egyes termőhelyek kitettsége napsütéses órák száma csapadékmennyiség Területre nézve módosított talajértékszám- Termőhelyi értékszám TEÉSZ bejegyzése az ingatlan-nyilvántartásba 1-100-ig

A pontozás földértékelés előzményei Ökonómiai értékelés piacoktól mért távolság munkaerő ára, megléte, hiánya infrastruktúra fejlettsége export irányultsága Termőhelyi Értékszám X 0.1től 1-ig terjedő szorzószám 1989-re nem készül el- gazdasági viszonyok gyökeres változása a TEÉSZ-ot is törlik az ingatlan-nyilvántartásból

Pontozásos földértékelés az Európai Unióban Kétféle rendszer- fizikai és növény növekedési potenciál Növénynövekedési potenciál alapadatok: Talaj, klímaadatok, közigazgatási egységek adatai, növényi igények, termeszthetőségi jellemzők 3 térinformatikai rendszer összekapcsolása- talaj, agroklimatikus , NUTS -1 rendszer – földértékelési egységfedvény- GIS kvalitatív módszer- szakértő jellegű vizsgálat (erdészet, gyümölcsös)

Pontozásos földértékelés az Európai Unióban 2 Kvantitatív modell( számítógépes talaj-vízrendszer, növénynövekedési vizsgálatokeredményeinek összegzése ALES –rendszer ( TTE talajtipológiai egység, 3 növényfajta termesztési paraméterei- gabona, kapásnövények, gyep, gátló paraméterek)

Pontozásos földértékelés Franciaországban 3 –féle rendszer-egységesítése folyamatba van Észak-Franciaország gépesített, intenzív szántóföldi növénytermesztési rendszerekre Termesztés szempontjából lényeges talajjelemzők Pontértékek ( 1-1000-ig) 6 fő alkalmassági osztály Közép-Franciaország Kevésbé intenzív növénytermesztésre Földminőségi jellemzők( víz, csirázás, oxigén, tápanyag) 100 pont 8 osztály 10 pontos határok Mediterrán térségek Fontos( víz, talajvastagság, korlátozott gépi munkák) 20 –as skála Kevésbe fontos földminőségi jellemzők( talaszerk. pot.term.) 5-ös skála Korlátozó tényezők mínusz pontértéke 70 pont 7 osztály 10 pontos érték

Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program ELŐZMÉNYEI: Agrár-környezetvédelem 2078/92 EU Tanácsi Rendelet Vidéki térségek Európai Kartája 1996 1257/1999 EU Tanácsi Rendelet –a vidékfejlesztési támogatásokról

Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program Többfunkciós mezőgazdasági modell: Társadalmi Szociális Gazdasági funkciói A növekvő emberiség –növekvő kereslet a mezőgazdasági termékek iránt- az alaptermelés támogatások nélkül is versenyképes A támogatás a kevésbé alkalmas területeken társadalmi ( egyenlő népességeloszlás) és szociális ( munkanélküliség megelőzése) célokat szolgál

Nemzeti Agrár-környezetvédelmi program A földértékelés a növénytermesztés, a környezetvédelem szempontjainak összehangolása E területek támogatási rendszerének összehangolása A természeti paramétereknek megfelelő gazdálkodás Hasonló bevételi viszonyok garantálása a saját bevétel, és a támogatási forrásokból

Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program Földhasználati és támogatási piramis Természetvédelmi magzónák (nincs földhasználat) Természetvédelmi pufferzónák( korlátozott földhasználat) Átmeneti zónák ( extenzív földhasználat, biogazdálkodás) Agrárzónák( intenzív földhasználat) Művelés alól kivett területek( nincs földhhasználat

Nemzeti Agárkörnyezetvédelmi Program Természetvédelmi magzóna Természetvédelmi pufferzóna Átmeneti zóna Agrárzóna Művelés alól kivett területek

Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program Az értékelés szempontjai: Agrár szempontú értékelés: Domborzati és talajparaméterek ( aranykorona értékek, talaj-értékszám, talaj típusa, vastagsága) Klímaparaméterek ( legfontosabb termékeink klimatikus értékei, aszályhajlam) 0-198 –as érték

Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program Környezeti szempontú értéklelés: Élővilág ( természeti oltalom alatt álló területek, ramsari területek, felszíni vizek partmenti sávjai) Talaj (Erózió mértéke, kémhatása, szervesanyag-készlete) Víz ( felszín alatti vízvédelmi területek, felszíni vízvédelmi területek) Értéke : 0-198 Kiszámítása : agrár- környezeti érzékenység +100

Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program 0-90 Környezetvédelmi magzóna 90-110 Környezetvédelemi pufferzóna 110-130 Átmeneti zóna 130 felett –Agrárzóna Kihatása: megváltozik a különböző művelési ágú területek összetétele, jobban alkalmazhatóak a támogatási rendszerek előírásai

Pontozásos földértékelés KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET! Következő előadás: Birtoktagok kialakítására vonatkozó eljárások