Raktári jelzet a könyvtárakban melléklet a Bevezetés a pedagógiai tájékozódásba című ELTE jegyzethez

Fontos tudnivalók A raktári jelzet könyvtáranként más, mert a dokumentum adott könyvtárban, állományegységben való helyét jelzi. Sokféle típusú raktári jelzet létezik és sokféle helyen helyezhető el a katalógusban. Ezért: Katalógushasználat előtt mindig tájékozódjon arról, hogy a katalóguscéduláról, megjelenített rekordból mely számsorozatot kell kiírnia! Így sok időt és fáradságot takaríthat meg.

A raktári jelzet főbb típusai A szabadpolcos könyvtári állományok a szakirodalmat tematikusan rendezik el, annak érdekében, hogy az olvasók könnyen megtalálják az őket érdeklő információkat és a hasonló tárgyú dokumentumok egy helyre kerüljenek. Ennek alapja a legtöbb esetben az Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO). Így a raktári jelzetek első része az ETO-számból áll. Pl.: pedagógia → 370 Mivel az egy témán belüli rendet is biztosítani kell annak érdekében, hogy aki konkrét művet keres, az is könnyen elérje célját, az egy témáról szóló műveket a szerzők nevének betűrendjében helyezik el. Így gyakran alkalmaznak az ETO-szám után egy második részt, a Cutter-számot. Ez a szerző nevének első betűjéből és betűrenden belül elfoglalt helyének sorszámából áll. Pl.: Falus Iván → F15 Zárt raktárakban viszont nem tematikusan, hanem érkezési sorrendben helyezik el a dokumentumokat, így általában a leltári szám alapján találhatók meg a művek. Ezért fontos, hogy a számsort pontosan írjuk ki, mert a raktáros nincsen más támpontja a keresésben. A következőkben bemutatunk néhány példát konkrét katalógusokból.

Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum www.opkm.hu Ebben a katalógusban a leltári szám alapján állapítják meg a raktári helyet, így az ott megjelenő Példányadatok gombra kattintva felugró ablakból tájékozódhatunk az egyes példányok raktári jelzetéről (azonosító) és kölcsönözhetőségéről. A második példányról azt is látjuk, hogy jelenleg az olvasóteremben található (OT), ahol a tematikus elrendezés miatt a mű helyét jelölő raktári jelzet más. A 370*4.2-es polcon található.

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár www.fszek.hu Ebben a katalógus több fiókkönyvtár állományáról tájékozódhatunk egyszerre. Jól láthatjuk, hogy ugyanannak a műnek könyvtáranként nem feltétlenül ugyanaz a raktári jelzete. Jól láthatjuk a szabadpolcos és a zárt raktári állomány jelzete közti különbséget is.

Országos Széchényi Könyvtár www.oszk.hu Az OSZK katalógusában is a Jelzet rovatban találjuk a raktári jelzetet.

ELTE Egyetemi Könyvtár http://www.konyvtar.elte.hu/

MTA Egyesített Társadalomtudományi Könyvtár http://www.etk.mtapti.hu/

Egy szabadpolcos könyvtár, mely még használ cédulakatalógust pl Egy szabadpolcos könyvtár, mely még használ cédulakatalógust pl.: városi könyvtár, iskolai könyvtár A katalóguscédulákon sem egységes a raktári jelzet helye. Ebben a könyvtárban szabadpolcos az elrendezés. A raktári jelzetet pedig a cédula bal felső sarkába írják. Minden egyéb szám a mű fizikai helyének megtalálása szempontjából szükségtelen. Ezt onnan tudhatjuk, hogy első alkalommal megkérdeztük a könyvtárosoktól.

Az OPKM régebbi állománya is cédulakatalógusban kereshető Az OPKM-ben a raktári jelzetet a cédula legfelső sorában találjuk. Ebből a raktári jelzetből (és a bibliográfiai leírásból is) láthatjuk, hogy a mű második kötetét jelzi. Vagyis ha csak ezt a számot írjuk ki a raktári kérőcédulára, akkor az első kötetet nem kapjuk meg. Az OPKM-ben az x-szel jelölt példányok nem kölcsönözhetők, csak olvasóteremben használhatók. A kettőspont utáni számok viszont a plusz példányokat jelzik, melyek kölcsönözhetők. Vagyis ebből a kötetből van 3 db nem kölcsönözhető (x213.714/2, x213.715/2, x280.613/2 ) és 4 db kölcsönözhető (280.613/2:1-4).

Egy másik katalóguscédula az OPKM cédulakatalógusából Erről a katalóguscéduláról láthatjuk a raktári jelzetből, hogy nem kölcsönözhető (az x jelölésből). Ha figyelmesen megnézzük, akkor azt is észrevehetjük, hogy azért, mert dedikált példány. Ebben az esetben lapozzuk tovább a cédulákat, hátha találunk ugyanebből a műből más példányokat, amelyek kölcsönözhetők. A cédula alján lévő számok nem raktári jelzetek. Raktári kéréskor nem azokat kell kiírni. Azok ETO-jelzetek, vagyis a mű tartalmi jellemzését szolgálják. A cédulakatalógusokban való keresést könnyíti a piros aláhúzás, mely azt mutatja, hogy a mű mely adata szerint van az adott cédula besorolva.