Szociálpszichológia Attitűd Dr Szociálpszichológia Attitűd Dr. Pais Ella Regina tanszékvezető, pszichológus ella@ped.pmmik.pte.hu PTE Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar
Attitűd „A XIX. század legfontosabb felfedezése: Ha megváltoztatod a beállítottságodat, meg fognak változni az életkörülményeid is.” William James
Mit látsz?
Mit látsz?
Mit látsz?
Mit látsz?
Attitűd fogalma: Viselkedési beállítódás, érzelmileg erősen szinezett elvárás és vélemény, amely bizonyos élményeket vár el és készenlétet jelent valamilyen viselkedésre alak, szobor, festmény, színész Angol: vélemény, nézet Német: einstellung – beállítódás haltung – magatartás bewusseinlange – tudathelyzet Orosz: usztanovka – tudat integráló működés Magyar: feladatra történő beállítódás készenlét /Hunyady Gy. 1960/
Az attitűd szerkezete Érvényes, objektív ismeretek, nézetek, amelyek értékekhez kapcsolódnak TUDÁS 2. Jó – rossz, szép – csúnya, igen – nem … ÉRZELMI elemek 3. Társas összefüggésben érvényes VISELKEDÉS
Pszichológiai elméletek és attitűdök Pszichoanalízis tudattalan vágy, szenvedély, gyűlölet melynek nem tudjuk az okát Pl.: „Elejétől kezdve azt kívánta, hogy Franko győzzön, de ez nem valami makacs ésszerű megfontolás volt, hanem szívós, mély érzelem … Ez a meggyőződés a semmiből született.” tudattalan Behaviorizmus: tanulás útján alakul, melynél kulcs a jutalmazás, büntetés Gestalt, alaklélektan: a világ ingereinek egységes szerkezetbe rendezése a harmónia megteremtésének céljából.
Az attitüd funkciói A társadalmi környezetben való alkalmazkodás Pszichológiai önvédelem attitűd feladása, önértékelés leszállítása megingás bűnbak keresés nacionalizáció kivetítés Értékkifejezés Tudásfunkció viselkedés szabályozása, sémák kialakítása Instrumentális hasznossági okokból fenntartott előnyszerzés, jutalom reménye Szociális ingadozás
Befolyásolás Pszichológiai cél …azt akarom, hogy ő is azt akarja amit én! attitűdváltás
Attitűd és disszonancia /Festinger/ Disszonancia választáskor lép fel. Valami ellen valami mellett, de nem lehet biztos a DÖNTÉSBEN Vonzó, nem vonzó alternatívák közül lehet választani Vonzó alternatíváknál DISSZONANCIA fokozódás feszültség nő minél vonzóbb az elvetett alternatíva minél nagyobb a lehetőségek halmaza minél különbözőbbek az elvetett alternatívák minél frissebb a választás minél nagyobb a tét
Nem vonzó alternatíváknál DISSZONANCIA fokozódás minél rosszabb a választott alternatíva minél kevesebb a választási lehetőség minél jobban hasonlítanak az elvetett alternatívák minél későbbi a választás DEPRESSZIÓ minél nagyobb a tét
Disszonancia felszámolása saját választási szabadság lebecsülése, kényszerre, szükségszerűségre hivatkozás nem választott alternatíva felértékelése, negatív következmények lebecsülése új konszonáns elemek hozzáadása disszonáns elemek átalakítása disszonáns elemek elfojtása
Attitűd mérés Polaritás skála /Osgood/ ellentétek mérlegelése -3 -2 -1 0 +1 +2 +3 tanító rideg hűvös vibráló idegen zavaros távol zárkózott vonzó komfortos meleg nyugodt baráti tiszta közeli nyitott
Likert skála – ítéletek súlyozása nagyon helyteleníti helyteleníti határozatlan helyesli nagyon helyesli
Csoportfeladat Az attitűd élveboncolása I. Az elemzésre kiválasztott attitűd: 1. Honnan származik ez az attitűd? (A vezetéstől, a csoport-normákból, az egyéntől, a családtól stb.) 2. Milyen mély, mennyire erős? (A, B, C, D szint) 3. Mekkora esélye van a megváltozásnak? II. Az egyéni válaszok leírása után a kiscsoport vitassa meg a véleményeket és alakítson ki közös álláspontot. 1. Honnan származik? 2. Milyen erős? 3. Mennyire változtatható?...% III. Válasszon a csoport egy szóvivőt, aki beszámol az eredményekről!