AZ IPARI HŐCSERE ALKALMAZÁSAI, BEPÁRLÓK ÉS SZÁRÍTÓK

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
Advertisements

A LEVEGŐ.
Az oldat gőznyomása és Raoult törvénye
A halmazállapot-változások
Hőpréselés alatt lezajló folyamatok •A kompozit alkotóelemei z irányban végleges helyükre kerülnek; Mi történik?
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
Oldatok témakör.
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
Fordított ciklusú gépek
Energia megtakarítás hűtőgép kondenzációs paramétereinek optimálásával Matematikai modell fejlesztése dr. Balikó Sándor Czinege Zoltán.
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
Hoval nap május 19.- Budapest
Dr. Balikó Sándor ENERGIAGAZDÁLKODÁS 9. Hőhasznosítás.
Az anyag és néhány fontos tulajdonsága
Halmazállapotok, Halmazállapot-változások
KE I labor bevezető - mérések -
Villamosenergia-termelés
Vízgőz, Gőzgép.
Összefoglalás 7. osztály
Gőz körfolyamatok.
A nedves levegő és állapotváltozásai
Az entalpia és a gőzök állapotváltozásai
HŐCSERE (1.) IPARI HŐCSERÉLŐK.
OLDATOK KOLLIGATÍV TULAJDONSÁGAI
HŐCSERE (4.) KÖZVETLEN HŐCSERE.
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
LEPÁRLÁS (DESZTILLÁCIÓ) Alapfogalmak
HŐÁTVITELI (KALORIKUS) MŰVELETEK Bevezető
ANYAGÁTBOCSÁTÁSI MŰVELETEK (Bevezető)
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
BEVEZETŐ Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
SZÁRÍTÁS Szárításon azt a műveletet értjük, mely során valamilyen nedves szilárd anyag nedvességtartalmát csökkentjük, vagy eltávolítjuk elpárologtatás.
Fontosabb jelölések tisztázása G 1 : a nedves anyag (szárítandó anyag) tömege [kg/h] G 2 : a szárított anyag (szárítóból kilépő) tömege [kg/h] G v : az.
Élelmiszeripari gépek I
Halmazállapot-változások
Az óceáni cirkuláció.
A hőmérséklet mérése. A hőmérő
A forrás. A forráspont Var. Bod varu.
Olvadás Topenie.
A test belső energiájának változása a hőcsere során
Oldáshő.
EGYFOKOZATÚ KOMPRESSZOROS HÜTŐKÖRFOLYAMAT
Halmazállapot-változások
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
A keverékek szétválasztása alkotórészeikre
ÖSSZEGOGLALÁS KEVERÉKEK OLDATOK ELEGYEK.
Állandóság és változékonyság a környezetünkben 2.
Gőz körfolyamatok.
Vegyipari és biomérnöki műveletek
Hőszivattyú.
h-x (i-x) diagram gyakorlatok
Tüzeléstechnika A keletkezett füstgáz
Halmazállapotok Gáz Avogadro törvénye: azonos nyomású és hőmérsékletű gázok egyenlő térfogatában – az anyagi minőségtől, molekula méretétől függetlenül.
Fizikai alapmennyiségek mérése
A forrás- és az olvadáspont meghatározása
Vizes oldatok alkotórészeinek szétválasztási módszerei.
Milyen tényezőktől függ az anyagok oldhatósága?
Levegőellátás - a levegő tulajdonságai, a sűrített levegő előállítása,
Gőz körfolyamatok.
Halmazállapot-változások
keverékek szétválasztása
HŐ- ÉS ÁRAMLÁSTECHNIKA I.
Szenzibilis és látens hőáram számítása gradiens módszerrel
Keverékek szétválasztása
Fluidizáció Jelensége: Áramlás szemcsehalmazon
Hősugárzás Hősugárzás: 0.8 – 40 μm VIS: 400 – 800 nm UV: 200 – 400 nm
Anyagátadási Műveletek
Híg oldatok tulajdonságai
OLDATOK.
Híg oldatok tulajdonságai
Előadás másolata:

AZ IPARI HŐCSERE ALKALMAZÁSAI, BEPÁRLÓK ÉS SZÁRÍTÓK BEPÁRLÁS ÉS SZÁRÍTÁS AZ IPARI HŐCSERE ALKALMAZÁSAI, BEPÁRLÓK ÉS SZÁRÍTÓK

BEPÁRLÁS (1.) Hőátadáson alapuló szétválasztó művelet Szilárd anyag oldatából az oldószert távolítjuk el. (Ez általában víz) Jellemző tulajdonsága a forráspont emelkedés és az intenzív párolgás A párát elkülönítve kondenzáltatjuk

BEPÁRLÁS (2.) Teljes és részleges anyagmérleg Jellemzői: Ws értéke 0! (csak oldószer) Nem tartalmazza a fűtés adatait

BEPÁRLÁS (3.) Teljes hőmérleg (energiamérleg) A fűtőgőz (primergőz) csak a párolgáshővel fűt. A párlat (szekundergőz) forrásponti hőmérséklete alacsonyabb mint az oldat forráspontja. Az alapanyagot (betáplálás) előmelegítve vezetik a bepárlóba. Ebből a fűtőgőz szükséglet:

BEPÁRLÁS CSÖKKENTETT NYOMÁSON Az oldat (és az oldószer) forráspontja a nyomással arányosan nő, illetve csökken. Az oldószer kondenzációjáról külön kell gondoskodni! Barometrikus keverő kondenzátor Vákuumbeállító ejtőcső Gőznyomás (bar) Hőmérséklet °C Párolgáshő kJ/kg 0,2 60 2350 0,4 76 2300 0,6 86 2250 0,8 94 2200 1,0 100 2242 2,0 121 2188 4,0 144 2136 6,0 159 2106

VÁKUUMBEPÁRLÓ KAPCSOLÁS Szakaszos vagy folyamatos üzem. Fűtött filmbepárló cső

VÁKUUMBEPÁRLÓ KÉSZÜLÉK

KÜLSŐ FŰTŐTERŰ BEPÁRLÓK ÉS FILMBEPÁRLÓK Cél: a hőátadás növelése. Külső fűtőtérnél a cirkuláció növekszik (szivattyú segítheti!) Filmbepárlónál a hőátadó réteg vékonyodik

TÖBBTESTES BEPÁRLÓ TELEPEK Energia hasznosító eljárás Fokozatonként csökkenő nyomás Egyen- vagy ellenáramú oldatmozgatás

A HŐTARTALOM (4.) HOMOGÉN – TÖBBKOMPONENSŰ ANYAG HŐTARTALMA (pl.: LEVEGŐ) Száraz levegő hőtartalma Vízgőz hőtartalma a levegőben A nedves levegő hőtartalma

A HŐTARTALOM (4.) LEVEGŐ H-T-X DIAGRAMJA

Szárítás, állandó hőtartalommal Melegítés növekvő hőtartalommal Szárítás nedves levegővel Melegítés növekvő hőtartalommal

SZÁRÍTÁS (2.)

SZÁRÍTÁS (3.)

SZÁRÍTÁS (4.)

Melegítés és szárítás egy térben! Szárítás kontakt (közvetlen) hőátadással Elsősorban laboratóriumi szárítási célokra. Gyakran vákuumot is alkalmaznak. A keletkező vízpárát el kell vezetni. Melegítés és szárítás egy térben!