SÓOLDATOK KÉMHATÁSA PUFFEROLDATOK

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
I. kationosztály elemzése
Advertisements

Pufferek Szerepe: pH stabilitás, kompenzálás, kiegyenlítés a külső hatásokkal szemben. Puffer rendszerek pH-ja jelentős mértékben „stabil”, kisebb mennyiségű.
Az ammónia 8. osztály.
TÁMOP /1-2F Analitika gyakorlat 12. évfolyam Vegyipari termékek hatóanyag- tartalmának meghatározása Fogarasi József 2009.
Gázok előállítása és reakciójuk Lugol-oldattal
Kristályrácstípusok MBI®.
Karbonát-, foszfát-, nitrátionok
Szervetlen kémia Nitrogéncsoport
HIDROGÉN-KLORID.
A halmazállapot változása
NH4OH Szalmiákszesz Ammónium-hidroxid
Helyettesítési reakció
A VEGYI KÉPLET.
Atomok kapcsolódása Kémiai kötések.
Laboratóriumi kísérletek
A kémiai egyensúlyokhoz… ( )
Dmitrij Ivanovics Mengyelejev (Дмитрий Иванович Менделеев; Tobolszk, – Szentpétervár, 1907) Ga,
Sav-bázis egyensúlyok
Sav-bázis egyensúlyok
A HIDROGÉN.
Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
pH, savak, bázisok, indikátorok
Az elemek lehetséges oxidációs számai
Heterogén kémiai egyensúly
Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban
A talaj 3 fázisú heterogén rendszer
A KÉMIAI EGYENSÚLY A REAKCIÓK MEGFORDÍTHATÓK. Tehát nem játszódnak le végig, egyensúly alakul ki a REAKTÁNSOK és a TERMÉKEK között. Egyensúlyban a termékekhez.
Kémiai reakciók katalízis
Szervetlen kémia.
Reakciók vizes közegben, vizes oldatokban
Felszíni vizek minősége
15. Alumínium, magnézium és vas azonosítása
Reakciótípusok.
31. Szappan habzása vízben, savas és lúgos oldatban
Sósavoldat meghatározása. Szükséges Eszközök: fecskendő védőszemüveg gumikesztyű Anyagok: fenolftaleines NaOH- oldat (0,1 mol/dm 3 ) ismeretlen koncentrációjú.
Citromsav, Nátrium-acetát és szőlőcukor azonosítása
48. kísérlet Sók azonosítása vizes oldatuk kémhatása alapján
Szükséges Eszközök: gázfejlesztő főzőpoharak fecskendők Anyagok:
TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI
TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI
OLDÓDÁS.
A salétromsav és a nitrátok
Savak és bázisok.
A sósav és a kloridok 8. osztály.
Analitika gyakorlat 12. évfolyam
Második rész III. kationosztály elemzése 2011
SAVAK és BÁZISOK A savak olyan vegyületek,amelyek oldásakor hidroxidionok jutnak az oldatba. víz HCl H+(aq) + Cl- (aq) A bázisok olyan vegyületek.
Mi a neve az üvegben levő folyadéknak?
Halogének II. Elemi bróm előállítása Jód tisztítása szublimációval
Nitrogén I. Cseppfolyós nitrogén Tiszta N2 előállítása NH3 előállítása
H2, alkáli- és alkáliföldfémek
Felszíni vizek minősége
Első rész III. kationosztály elemzése 2011 Készítette Fogarasi József
Kémiai Kísérletbemutató
A K V A R I S Z T I K A Főbb témakörök - a víz - a hal
Vizes oldatok kémhatása
Kémiai reakciók Kémiai reakció feltételei: Aktivált komplexum:
Ionok, ionvegyületek Konyhasó.
Oldat = oldószer + oldott anyag (pl.: víz + só, vagy benzin + olaj )
Hidrogén-klorid. A hidrogén gáz és klór gáz hő vagy fény hatására robban – klór- durranó gáz. A hidrogén folytatja „égését” a klórgázban. H 2 + Cl 2 =
Vizes oldatok kémhatása. A vizes oldatok fontos jellemzőjük a kémhatás (tapasztalati úton régtől fogva ismert tulajdonság) A kémhatás lehet: Savas, lúgos,
Savak és lúgok. Hogyan ismerhetők fel? Indikátorral (A kémhatást színváltozással jelző anyagok)  Univerzál indikátor  Lakmusz  Fenolftalein  Vöröskáposzta.
SAV – BÁZIS REAKCIÓK KÖZÖMBÖSÍTÉS
Milyen kémhatásokat ismersz?
Készítette: Kothencz Edit
Az oldatok kémhatása.
Összeállította: J. Balázs Katalin
Mi a neve az üvegben levő folyadéknak?
Analitikai számítások a műszeres analitikusoknak
MŰSZAKI KÉMIA 3. KÉMIAI EGYENSÚLY ELŐADÁSOK GÉPÉSZMÉRNÖK HALLGATÓKNAK
Előadás másolata:

SÓOLDATOK KÉMHATÁSA PUFFEROLDATOK 2017.04.04. SÓOLDATOK KÉMHATÁSA PUFFEROLDATOK

Hidrolízis A sóoldatok oldásakor attól függően, hogy az oldás során hidratálódnak-e az ionok vagy reakcióba lépnek a víz molekulákkal, különböző kémhatású oldatokat kapunk. Hidrolízis: Az ionok reakciója vízzel.

Néhány fontos szabály összefoglalásként az ionok hidrolíziséről Az I.a és a II.a főcsoportokba tartozó ionok (kivéve a Be) és azok az anionok amelyek erős savból származnak nem hidrolizálnak.(pl. NaCl, KNO3, Na2SO4,) Az ammónium-ion és a hidratált fémionok – kivéve az I.a és II.a főcsoportba tartozó fémionok – hidrolizálnak és H3O+-iont adnak. (pl. Zn(NO3)2, NH4Cl, Al2(SO4)3,) A gyenge savakból származó anionok hidrolizálnak és OH--iont adnak. (KCN, Na2CO3, Na2HPO4,)

1. Semleges kémhatású lesz az oldat, ha az oldódás során hidratálódnak az ellentétes töltésű ionok. Pl. nátrium-klorid, lítium-nitrát 2. Savas kémhatású az oldat, ha csak a kation reagál a víz molekulákkal. Az anion hidratálódik. Pl. vas(III)-klorid, ammónium-klorid.

3. Lúgos kémhatású lesz az a sóoldat, amelynek az anionja reagál a víz molekulákkal. Pl. nátrium-karbonát, kalcium-foszfát. A-+H2O(l) = HA(aq)+OH-

4. Változó kémhatású az a sóoldat, Amikor a só kationja és anionja is reagál a víz molekulákkal. Az oldat kémhatását a reakció mértéke határozza meg. Az oldódás során két egyensúlyi reakció játszódik le, amelyek a Ks és Kb disszociáció állandókkal jellemezhetők. Ha Ks<Kb akkor az oldat kémhatása lúgos lesz. Ha a KbKs az oldat kémhatása savas lesz.

Pufferoldatok A pufferoldatok pH-ja csak kis mértékben változik, ha az oldathoz erős savat vagy bázist adunk. Gyenge sav - gyenge sav erős bázissal alkotott sója (ecetsav-nátrium-acetát) Gyenge bázis - gyenge bázis erős savval alkotott sója (ammónia-ammónium-klorid)

Pufferoldatok pH-ja

Puffertartomány A a pH tartomány, mely között hatásosan működik a puffer. Ideális, mikor a só/sav ill. só/bázis hányados értéke 0,1 - 10 közötti érték. pH = 2 Pufferkapacitás Valamely egyértékű erős savnak ill. bázisnak a mólokban kifejezett mennyisége, amely 1 dm3 pufferrendszerben egy egységgel tolja el a pH-t.

Foszfátpuffer A legfontosabb intracelluláris pufferrendszer. Előfordulási helyei: cukorfoszfátokban, ATP-ben A pufferhatást a H2PO4- és HPO42- ionok egyensúlya okozza.

Hidrogén-karbonát--szén-dioxid puffer A vér pH-ját szabályozó pufferrendszer, amely a vér pH-ját 7,35-7,45 közötti értéken tartja. A szövetekből a CO2 a vérbe diffúzióval kerül be a vörösvértestek membránján keresztül. A vízzel reakcióba lép: 1. CO2(aq) + H2O(l) = H2CO3(aq) lassú reakció (a karbonhidráz enzim katalizálja)

2. H2CO3 = H+ + HCO3- gyors reakció (a keletkező H+-t a hemoglobin és a 2,3-difoszfo- glicerát puffereli) A bikarbonát a plazmába diffundál. Helyére klorid ionok kerülnek.

3. A szén-dioxid egy része oldódik vízben: CO2(g) + H2O(l) = CO2(aq) A szénsav/bikarbonát puffer jelentősége egyrészt abban áll, hogy képes közvetlenül a szövetekben képződő szén-dioxid "kicsempészésére" a tüdőn keresztül, másrészt a légzés megváltoztatásával gyorsan tud reagálni a vér pH-jának változására. (A tüdő önmagában kevés a szervezet sav-bázis-egyensúlyának biztosítására.)

A K1 egyensúlyi állandó egyenletéből kifejezve a [H2CO3]-t és behelyettesítve a második egyenletbe. A [CO2(aq)] értékét kifejezve, majd behelyettesítve a harmadik egyenletbe.

Mivel vizes közegben a szén-dioxid a parciális nyomásától függő egyensúlyt tart a szénsavval, ezért a szénsav koncentrációja a következőképpen is felírható: ahol  a szén-dioxid oldékonysági koefficiense ( = 0,03) P a CO2 parciális nyomása

Kifejezve a hidrogénion koncentrációt: Hasselbalch a Henderson egyenletet logaritmikus formában írta fel: pH = pK + lg[HCO3-]/[CO2(g)], ahol pK azt a pH-t jelenti, ahol a disszociált forma és a CO2 egyenlő mennyiségben van jelen, értéke itt 6,1.

A szénsav-koncentráció helyébe a fenti formulát írva és a pK-t behelyettesítve az egyenlet az alábbiakban alakul: pH = 6,1 + lg[HCO3-]/0,03*PCO2 40 Hgmm-es normál szén-dioxid parciális nyomást és 24 mmol/l bikarbonátkoncentrációt behelyettesítve az egyenletbe, a tört értéke éppen 20 lesz (0,03*40 = 1,2), lg20 pedig 1,3. A pK + lg20 számszerűleg megegyezik az egészségesekre jellemző vér pH középértékével: 6,1 + 1,3 = 7,4