Freyler Anett 2009. November 10. Szociálpszichológia Freyler Anett 2009. November 10.

Szociálpszichológia Az egyén és a társadalom kapcsolatát ragadja meg Társas lény Fontos szerepe a társaknak

Társas kapcsolatok 1 éves már reakciót mutat 1 év után interakció óvodás: felnőtt + kortárs kapcsolatok 6-10 éves: főként kortársak 13-15 éves: főként kortársak befolyása

Barátságok Piaget kognitív fejlődési szakaszai alapján: Műveletek előtti szakasz (3-6 év) 2-5 év: esetleges kapcsolatok 4-8 év: egocentrikus barátság Konkrét műveleti szakasz (6-12 év) 7-12 év: kölcsönösség, de érdekvezérelt Formális műveleti szakasz (12 év felett) 9-15 év: intimitás, kölcsönösség 12 év felett: stabil, + külső kapcsolatok is

Csoport Szerveződési formák: Személyre ható jelentőség szerint: Elsődleges Másodlagos Szervezés típusa alapján Formális Informális Csoporttagság eredete alapján Szerzett Veleszületett Méret alapján Kiscsoport Nagycsoport Tömeg

Minimális csoporthelyzet Mikor beszélhetünk (saját) csoportról? Csoportok észlelése (percepciós különbségek, homogenitás) Saját csoport pozitívabbnak észlelése

Csoportfejlődés fázisai Alakulás (forming) Viharzás (storming) Normaképzés (norming) Működés (performing) Megszűnés (ending)

Sherif & Sherif - Kísérlet Gyerektábor (Robbers Cave)

Szociometria Moreno Csoporton belüli kapcsolatok Szociogram rokonszenvi kapcsolatok választása alapján

Festinger: Társas összehasonlítás elmélet Összemérjük magunkat a többiekkel Teljesítmény és vélemények területén Bizonytalan helyzetekben Hozzánk hasonlókkal Cél: + önértékelés

Versengés és/vagy kooperáció Versengés külső csoporttal Visszatérés Sherifék Gyerektábor kísérletéhez: Versengés Kibékíteni, de hogyan? Pl. meggyőzés, értékek, + tulajdonságok ! Fölérendelt célok

Szerep Emberek között létesülő formális viszonyok; lehetővé teszik az emberek számára, hogy egyéniségük sérelme nélkül bekacsolódjanak az intézmények, szervezetek, rendezett együttélési minták rendszerébe Sajátos reagálási mód Pozíció: hely, amit az egyén a szociális rendszerben elfoglal. Rendszerszemlélet

Szerep, mint interakciós forma Szerepviselkedés-rendszer Mead: gyerekeknél: Szerepjáték Szabályjáték A szerepviselkedés az egyén sajátja, + a társadalomba beilleszkedés módja.

Szerepelvárások Dahrendorf: Kann elvárások (megteheti) Soll elvárások (meg kéne tennie) Muss elvárások (kötelező)

Szerepkészlet, szerepkomplexum Merton: státushoz szerepek kapcsolódnak Különböző státusok szerepkészletei Növekedő szerepkomplexum

Szereptípusok Miként jut szerephez az egyén? Strukturális funkcionalista Veleszületett Szerzett Egyén élete szempontjából Pervazív Rokonsági, családi Foglalkozási Szituációs Magánéleti Szociológia Formális informális

Szerepkonfliktus Szerepek ütközése Kahn és mtsai: Személy- szerep konfliktus Szerepek közti konfliktusok Szerepen belüli konfliktus + Goffmann: diszkrepáns szerep: személy nem azonos azon szerep betöltőjével, aminek látszik

Szerepkonfliktus elviselése Figyelem megosztása Ideológiakovácsolás Kompromisszumképzés Kábítás Menekülés

Személyiség és szerep Személyiség: azonosságtudat, egyszeriség, és megismételhetetlenség Azonosulás a szereppel Inkognitó (szerep távolítása) Goffmann: szerep: tipikus reagálás helyzetekre - Dinamikus szerepkép

Szerepteljesítés Közös perspektíva feltételezése Szerepviszonylat kapcsolatból rekonstruálható Nem nyíltan kifejezett is fontos Feltételezik egymás megértését Szabályok láncolata

Szerepelmélet Emberek teremtik, másik határt szab Zimbardo: Stanfordi börtönkísérlet

Élet színház Pszichodráma? Szociodráma?

Csoport, csoportképződés Cooley: Elsődleges csoport Másodlagos csoport Csoportlélektan 30-as évek (csoportszerkezet, funkció, csoporthatások, működések)

Csoportkutatás „Human relations” irányzat Szociometria Csoportdinamika (termelékenység problémája, egyén mint láncszem) Szociometria (Moreno, Rögtönzések Színháza, Leánynevelő intézet szökései) Csoportdinamika (Lewin, más minőség, nem részek összege, terápiás + önismereti csoport)

Csoportlélektan tárgya Merton: feltétele: tartós társadalmi interakció Meghatározások kulcsfogalmai: csoporttagság (egymás személyének individuális percepciója és interakciója, tagok szükséglet-kielégítésének eszköze, közös cél, szervezet, egymástól kölcsönös függés, kommunikációs aspektus)

Társak hatása Triplett: versenybiciklisek, horgászorsó Allport: egyszerű és bonyolult feladatok „Társas serkentés” „Társas gátlás” Zajonc-féle magyarázat

Lazsálás és járókelők közömbössége Társak együttműködés- kisebb erőfeszítés, nem ellenőrizhető-> „Társas lazsálás” Másik személy megsegítése? Járókelők, nyilvános helyen szükséghelyzetben -> minél nagyobb a segítségre képes nézők csoportja, annál kisebb valószínűsége „felelősség megoszlik”

Példa: Kitty Genovese eset (+ Latané, Darley kísérlet) Tesztkitöltés: füst a légkondiból kísérlet

Szemtanúhatás? Nem egyértelműen megítélhető a helyzet Mit csinálnak a többiek? (csoportos ignorancia) Információs társas befolyás Segítő modell szerepe -> javítja

Konformitás Alkalmazkodás, csoport konvencióinak elfogadása (normák) Sherif kísérlet (fénypont becslése) Asch kísérlete (vonalak becslése) Crutchfield kísérlete (állítások, egyetért-e)

Konformitás mindenkiben működik Másokhoz hasonlítás szükséglete Milgram: bámuló tömeg (filmben lift) Csoportkísérlet: 2 deviáns

Társas fertőzés LeBon- csoportbefolyásolás Pl. tömeges gyilkosságok Egyéniségvesztés (dezindividuáció) Tényezők: csoport mérete + anonimitás

Jonestown öngyilkosság- Jim Jones

Miféle emberek képesek erre? Pl. World Trade center, Jim Jones szekta öngyilkosság. Nem csak személyiség Társas befolyás (normák, szerepmodellek) Szituáció szerepe Alapvető attribúciós hiba

Alapvető attribúciós hiba Attribúció: oktulajdonítás. Emberek viselkedésére adott magyarázat, különböző cselekedetek okának azonosítása. Alapvető attribúciós hiba: mások esetében a karakter befolyását túl nagyra, a helyzetet pedig alábecsüljük.

Engedelmesség Azt hisszük szabadon döntünk Tekintélystruktúra pl. rendőrség, tűzoltóság Milgram: engedelmesség vizsgálata

Engedelmességet befolyásolja: Nem éreznek felelősséget Felügyelet + példák Másik teremben a tanuló Kísérletvezető közelsége Tekintélynek engedelmeskedés erős befolyás! Pl. Nürnbergi per

Arendt: „ Bizonyos körülmények között a leghétköznapibb tisztességes ember is bűnözővé válhat”. Előre nem látszik a kimenetel: k.sz belemegy. Adott szó megszegése? Engedelmesség csökken, ha kísérletvezető nincs jelen, közelebb az áldozat, mások „lázadása”

Vezetés Engedelmesség: elfogadjuk az illető személy tekintélyét Jó vezető? Főkét helyzettől függ Csoport választja 3 féle vezetési stílus: Demokratikus Autokratikus Laissez faire (engedékeny)

Miből eredhet a vezetők szociális hatalma? Kényszerítő hatalom Jutalmazó hatalom Szakértői hatalom Törvényes hatalom Vonatkoztatási hatalom Fiedler: személyiségtulajdonságok + szituációs tényezők Vezetés 2 funkciója: Elégedettség biztosítása Hatékony munkavégzés biztosítása

Internalizáció Befolyásolás: attitűdünket is módosítani akarják. „láb az ajtórésben” technika Attitűdváltozáshoz az egyik út a viselkedés változtatásán keresztül vezet

Kognitív disszonancia elmélet Attitűddel ellentétes viselkedés-> feszültség Ellentmondásmentes világképre törekvés Disszonancia attitűdváltozást hoz létre Igazoljuk a viselkedésünket Disszonancia csökkentése: pl. dohányzás Unalmas feladat 20$ vagy 1$ Többi alternatíva leértékelése választási lehetőség esetén + Önészlelés elmélete: emberek attitűdjeikre cselekvés alapján következtetnek

Referenciacsoport Csoport amihez tartozunk Amivel azonosulunk Átvett látásmód, internalizáció Több referenciacsoport Azonosulás: követjük a normákat, beépülnek személyiségünkbe Gyakran hasonló attitűd a választás alapja

Csoportközi interakciók Intézményes normák: implicit és explicit szabályok Hatnak a különböző szerepeket betöltő emberekre Zimbardo: drámai változás, eggyé válás a szereppel Helyzet fontos befolyásoló ereje! Random besorolás, személyiségvonás nem magyarázza!

Kollektív döntéshozatal Gyakran másokkal együtt kell dönteni Hogyan? Csoportpolarizáció: csoport szélsőségesebb irányban dönt, mint az egyén Információs befolyás Normatív befolyás

Csoportgondolkodás Hibás döntések a történelemben Csoportkonszenzus -> saját ellenérzés elnyomása Pl. Kennedy Disznó öböl vereség Hibák: Nincsenek összegyűjtött érvek Visszatartják az ellenérveket Ellenzőkkel szemben nyomás Döntés ésszerűségének utólagos magyarázata Csoport sérthetetlenségének illúziója Alternatív döntések mérlegelésének hiánya

Szociális attitűd Nélkülözhetetlen kelléke a modern szociálpszichológiának (Allport) Szellemi látásmód, mentális reprezentáció, értékítélet (társadalmilag konstruált dologra) +: szereti, kedveli, stb. -: gyűlöli, nem szereti, elutasítja stb. Tartomány, kontinuum -> intenzitás Szerkezete Attitűdtárgyra vonatkozó nézetek ismeretek Affektív, érzelmi elemek Viselkedéses elemek

Előítélet Speciális attitűd Bármely társadalmi jelenségre Lehet csoportközi Társadalmi összehasonlításból fakad Kognitív összetevő: sztereotípia Affektív összetevő: előítélet Cselekvéses összetevő: diszkrimináció

Jane Elliott- Kék és barna szeműek Kísérlet az osztályban

Előítélet kialakulása: Személyes tapasztalatok Másoktól átvett Szociális kategorizáció Kultúra része Történelmi elméletek Valós konfliktus Pszichodinamikai elmélet Adorno: tekintélyelvű személyiség. Kisebbséggel szemben előítéletet táplál. Személyiség egésze részt vesz az előítéletes attitűd kialakításában.